Mindennapi életünk egyik fontos velejárója a kalapács. Elég, ha csak az időről időre, szerencsére egyre ritkábban, felbukkanó Kalapács Józsefre gondolunk. A kalapács végig kísér bennünket gyerekkorunktól a koporsóig. Nemrég még e nagyszerű szerszám művészeti vonatkozásairól is megemlékeztünk.

A kalapácsot sok mindenre használjuk. Szöget verünk be vele, falat törünk, árat verünk, a tartós körömfestésről nem is beszélve. Annak idején, szakirányú tanulmányaim során, azt akarták a fejünkbe verni, hogy a kalapácsot a nyél végénél megfogva kell használni. "Ne fojtogasd azt a szerszámot fiam", hangzott a feddés. Nos annyit elmondhatok, hogy ez egy baromság. Szerintem. Én ugyanis kizárólag akkor csaptam rá az ujjamra, amikor rendeltetésszerűen használtam a kalapácsot. Érdekes adat, ha igaz, ha nem, hogy az egyszerű, lakossági kalapács nyelének a hossza, a fej hosszának a háromszorosa. Lehet, hogy nem így van, de jól hangzik. Nos egyáltalán nem mindegy, hogy mit milyen kalapáccsal ütünk. Nézzük át, hogy milyen főbb típusai léteznek ennek a kiváló szerszámnak.

A lakossági, minden háztartásban megtalálható kalapácsról rögtön a fémipari alapképzés elnevezésű tevékenység jut eszembe. Az idevágó iskolában annak idején az egyik vizsgamunka ugyanis a kalapácsfej elkészítése volt. Reszelővel, oszlopos fúrógéppel, rajztűvel és számtalan remek szerszámmal alakítottuk ki a kalapácsfejet egy csudaszép acélhasábból. Mint tudjuk: a kalapács az acélhasábban van, csak le kell fejteni róla a felesleget. Ehhez a kalapácshoz kőris, vagy diófa nyél dukál. Egyes esetekben találkozhatunk üvegszálas, vagy gumibevonatú acélnyéllel is. Az acélnyél nyilván nem fog olyan könnyen eltörni .

A szeghúzó kalapács, nem fogtok rájönni, szeghúzásra is alkalmas. Fejének egyik vége kétágú. Ezzel tudjuk közrefogni a szeget, ha bénák voltunk és ki kell húznunk a helyéről. Ne féljünk használni, ha a szög mondjuk elhajlott beverés közben.

A szegverő kalapács elnevezés egy kicsit olyan nekem, mint a baconszalonna, vagy a slusszkulcs. Igen, meglepő módon szeget verhetünk be vele a fába. Tudom, hogy van értelme, csak szeretek kekeckedni. Ennek a kalapácstípusnak van egy nagyobb változata is. Nem fogjátok kitalálni, hogy mi a neve. Igen, ez a nagy szegverő kalapács.

Van az úgynevezett gömbfejű kalapács. Fejének egyik vége gömbölyített. Remekül lehet vele például karosszériát egyengetni.

Az ékelő kalapács legfőbb tulajdonsága, hogy nehéz. Legalább 2 kg-os feje van, acélból. Ez a szerszám a véső legjobb barátja. Úgy illenek egymáshoz, mint Győzikéhez Beja asszony.  

A műanyag fejű kalapács a kalapácsok hercegnője. A fej két vége más-más anyagból készül. Többféle kombó létezik, a műanyag mellé általában gumit vagy vörösrezet használnak. Ezzel az eszközzel nem nagyon tudunk durvulni. Roncsolásmentesen üthetők a felületek.

A fakalapács feje fából van. Meglepő fordulat. Általában bükkből készül. Ékek beütésére remekül használható.

Elérkeztünk a kalapácsok Panterájához. Ez a pöröly, vagy leánykori nevén a ráverő kalapács. Nem félreérteni! A feje megvan vagy 10 kg. Adott esetben elég csak ráejteni a beverendő tárgyra. Az igazi élvezet viszont az, amikor fej fölül indítva cölöpöt verünk vele. Csodálatos élmény, egyszer próbáljátok ki.

A végére tartogattam egy igazi csemegét. Ez pedig az üvegdomborító kalapács. Van az a korosztály, aki már találkozott ezzel a szerszámmal, még ha nem is látta élőben. Aki még nem hallott erről a típusról, nagyon kérem menjen be egy barkácsboltba és kérjen egyet az eladótól. Utána mindenképpen számoljon be arról, hogy mi történt. Köszönöm.

A legvégén álljon itt egy rövidfilm a kalapács helyes használatáról.