Rögtön az elején leszögezném, hogy bár műszaki végzettségem van, az áramhoz mindig hülye voltam, tehát kommenteléskor ne kíméljetek. Mai főhősünk egy igen egyszerű szerkezet. Kisebbek kedvéért a fázisceruza nem rajzolásra való, és inkább egy csavarhúzóhoz hasonlít, mint ceruzához. Gyerekkoromban nyilván csavarozásra is használtam, apám legnagyobb örömére. Egyszerűen megfogalmazva, a fázisceruza arra való, hogy kiderítsük, van-e a vezetékben áram. Van nekem egy sógorom, aki egy felújítás alkalmával azzal ejtett ámulatba, hogy kézzel nézte meg, hogy melyik vezetékben van áram. Később megtudtam, hogy bizonyos körökben ez egy igen kedvelt sport. Most olvassátok el az alábbi, piros betűs részt!

Soha ne próbáljátok kézzel ellenőrizni a fázist! Életveszélyes!

Bizonyára sokan hallottátok az áramütés veszélyeiről szóló tragikomikus tanmesét a betonkeverő, a kőművestanonc és a lapát esetéről. Alapesetben a szabály az, hogy áramütéskor az áramütöttet a lehető legrövidebb időn belül ki kell szabadítani az áramkörből. A történet szerint egy építkezésen a mesternek homok ment a cipőjébe, amit egy betonkeverőbe kapaszkodva próbált meg kirázni a lábbelijéből. A kőművestanonc ezt messziről látva azt hitte, hogy a mestert épp az áram rázza. Nem sokat teketóriázott: vitte a lapátját és a tanultak szerint "kiszerelte" a mestert az áramkörből, a lapáttal a karjára mért ütés segítségével. A mesternek nem volt őszinte a mosolya, amikor az inas szilánkosra törte a karját. Egyszóval az áram, több szempontól is veszélyes lehet.

 A fázisceruza nem egy kimondottan bonyolult szerkezet. A valóban leginkább csavarhúzónak kinéző eszköz nyelébe egy nagy értékű ellenállást és egy úgynevezett kisülési csövet építenek, sorba kötve. A sorba kötött kütyük egyik vége a csavarhúzó résszel, a másik pedig egy fém lezárókupakkal, vagy csavarral érintkezik. Ezt olykor kiegészítik fémcsipesszel. Ez tehát az alapkonstrukció. Működtetése sem túl bonyolult. A csavarhúzó részt a vezetékhez érintve és a zárókupakot megfogva a kisülési cső vöröses színben kezd pompázni. Persze csak akkor, ha a vezeték áram alatt van. Az alábbi videón megnézhetitek, hogy miként működik a fázisceruza.

Természetesen a fáziskeresés tudománya nem merül ki a fázisceruza használatában. A témáról ITT olvashatok bővebben. A villanyszerelés és fáziskeresés tárgykörében pedig semmiképp ne menjünk el szó nélkül a Krétakör Fekete ország című darabjának idevágó jelenete mellett. 

Fáziskereséshez természetesen az AC/DC High Voltage című albumát ajánlom. Meg amúgy is. Kellemes keresgélést!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.