A tetőtéri szigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugye nem szeretnénk, ha a meleg miatt nyáron nem tudnánk aludni a tetőtérben, vagy a külső zajok beszivárognának a lakótérbe? Télen pedig rengeteg energiát pazarolhatunk el, mivel a meleg levegő felfelé száll, így ha a földszinten szeretnénk elérni egy kívánt hőmérsékletet, akkor a tetőtérben 3-4 fokkal annál melegebb lesz.

Nagyon sokan elfelejtik, hogy a tetőszerkezet is ugyanolyan külső határolószerkezet mint például a homlokzat, így közel sem foglalkoznak vele olyan mélységben, mint kellene. Nem veszik pl. figyelembe, hogy egy tetőszerkezet a nap beesési szöge miatt sokkal jobban fel tud melegedni, mint egy homlokzat!

Korábban írtunk már a szarufák feletti hőszigetelési módszerekről. Azonban az utólagos tetőtér-beépítéseknél továbbra is a szarufák közötti szigetelés a legjellemzőbb. Erre általában üveg- vagy kőzetgyapotot használunk. Akár szakember végzi, akár saját magunk végezzük magastetőnk hőszigetelését, győződjünk meg róla, hogy jó minőségű szigetelőanyagot használunk - Ilyen például a Knauf Ecose üveggyapot - amely legalább 0,039-es vagy annál is alacsonyabb Lambda értékű. Természetesen törekedni kell arra, hogy a szigetelés a lehető legnagyobb vastagságban kerüljön elhejezésre. (A következő bekezdésben ajánlottak szerint.) És persze a minőség itt is nagyon kifizetődő. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a szarufák közti szigeteléshez a munka végezte, és a belső burkolatok kialakítása után már nem nagyon tudunk hozzáférni, tehát az esetleges technológiai hibák később csak igen nehezen és költségesen javíthatóak!

Egy jól kivitelezett hőszigetelés viszont akár 50 éven keresztül szolgálja a házunkat, és többszörösen visszahozza befektetésünket! 

A tetőtéri hőszigetelések kialakítása során a fólia kritikus kérdés. Felújításnál meg kell nézni, hogy páraáteresztő vagy párazáró fólia van-e felrakva alátéthéjazatként. Amikor párazáró fólia van fent, akkor a szarufa vastagságát nem szabad teljes keresztmetszetében szigetelőanyaggal kitölteni (tehát ha a szarufa 10/15-ös, akkor
nem szabad 15 cm vastag szigetelést berakni), hiszen a beltérről a hőszigetelő rétegbe bejutó párát a kondenzáció megelőzésére megfelelő keresztmetszetű légréssel ki kell szellőztetni. Páraáteresztő fóliánál a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal. Nagyon sok gondot okoz a nem megfelelő minőségű vagy rosszul beépített belső páratechnikai réteg, amelynek feladata, hogy meggátolja a fűtött helyiségekből kiáramló pára bejutását a hőszigetelő rétegbe. A nem légtömör, kiszakadt réteg nagyon rövid idő, akár egy fűtési szezon alatt a hőszigetelő réteg, sőt a tetőszerkezet végleges károsodását is okozhatja!

Ahhoz, hogy a tetőnk homogén és hőhídmentes szigeteléssel rendelkezzen, a rétegrendet már a ma hatályos hőtechnikai előírások betartásához (a hőátbocsátási tényező értéke tetőkre 0,25 W/m2K) is célszerű kiegészíteni egy 5-10 cm-es hőszigeteléssel, amelyet a szarufák belső oldalán helyezünk el, azokra merőleges irányban. A hőszigetelő rétegek teljes vastagsága legalább 25 cm legyen. A jövő év januárjában hatályba lépő új előírások a tetőkre vonatkozóan is szigorodnak. A hőátbocsátási tényező tetőkre 0,17 W/m2 K lesz, ami a fedélszékek geometriai méreteit is befolyásolni fogja. Minél alacsonyabb lambda értékű anyagot építünk be,
annál jobban szigetel a termék, így ilyen anyaggal jelentősen javítható a szigetelőképesség, ill. helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság

Ha még inkább el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Knauf Insulationt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.