Szárazvakolat szakszerűen

2014.11.03. 08:29 | Írta: kkm.furdancs

xx.jpg

 A gipszkarton lapokat ragasztóanyaggal közvetlenül a nyers falra erősíthetjük. A ragasztócsomók között elegendő levegő marad ahhoz, hogy a gipszkarton lapok mögé kis keresztmetszetű vezetékeket (pl. villanyvezeték) rejthessünk. Az elosztó- és kapcsolódobozokat úgy kell elhelyezni, hogy felső élük kb. 2 cm-re álljon ki a fogadó alapszerkezetből. Alternatív megoldásként a gipszkarton lapokat az alapszerkezetre dűbelezett egyszerű tartólécezésre is csavarozhatjuk. A tartólécezés vastagsága lehetővé teszi, hogy a falra szerelt elektromos és gépészeti vezetékeket a lapok alá rejtsük.

Anyagszükséglet: 12,5 mm-es gipszkarton lapok, ill. kötőlapok, tapadó-alapozó, ragasztóanyag, hézagtömítő, mélyalapozó.

Az erősen szívó hatású aljzatokat - pl. porózus betont vagy vakolatot - alapozással kell előkészítenünk, hogy a ragasztóanyag biztos kötését lehetővé tegyük. Az alapozót ecsettel telítésig hordjuk fel. Téglafalazatot közvetlenül burkolhatunk. A betonaljzatokat az esetleg rájuk tapadó zsaluleválasztó maradékoktól és viasztól meg kell tisztítani. A betonaljzatok, betonfalak készítésekor ugyanis a fa zsaluhéjat olajjal itatják át, hogy a cement megkötésekor a zsalu könnyen eltávolítható legyen.

 A gázbeton falat megfelelő alapozóval kell előkezelni. Mivel a ragasztóanyagot a lap hátoldalára hordjuk fel és a lapot a felhordott ragasztóval együtt helyezzük a falra, a kiválasztott lapnak meghatározott szilárdságúnak kell lennie. Ebből az okból inkább 12,5 mm vastag lapokat használjunk a viszonylag hajlékony 9,5 mm-es lapok helyett. Mivel a lapok súlyosak, egyemberes lapokat célszerű alkalmazni. Ha a nyersfalban csővezetékek és vastagabb kábelek elhelyezésére szolgáló hornyok vannak, ezeket a burkolómunkák megkezdése előtt be kell vakolni. Ehhez jól használhatók a könnyen feldolgozható kész vakolatok.

gipsz01.jpg

A por alakú ragasztót az előírt mennyiségű vízbe szórjuk. Ezt követően hagyjuk néhány percig „pihenni” (min. 3 perc). Ezután az anyagot keverőfával vagy fúrógépbe befogott keverővel alaposan átgyúrjuk, míg egynemű, masszaszerű, csomómentes anyagot nem kapunk. Lényeges, hogy mindig csak annyi ragasztót keverjünk ki, amennyit a bedolgozhatósági idő alatt elhasználunk (általában 2,5 kg). Ha bizonytalanok vagyunk, inkább kisebb mennyiségeket keverjünk ki egyszerre.

Jó tanács: A ragasztóanyag kikeveréséhez használjunk tiszta keverőedényt és tiszta csapvizet.

A külön-külön kiszabott illesztési darabokhoz - amelyeket többnyire befejezésül helyezünk el - célszerű a kikevert mennyiségeket csökkenteni, mivel ezek illesztése több időt vesz igénybe. Mielőtt a lapokat felraknánk, készítsünk elő betétfákat és kis ékeket, amelyekkel a lapokat a padló fölött 2 cm-es, a mennyezet alatt 0,5 cm-es közöket tudunk beállítani, hogy a kötési folyamathoz szükséges levegőmozgás létrejöhessen. A ragasztóanyagot a lap szürke hátoldalára simítólapáttal hordjuk fel, mégpedig a lap közepén kb. tenyér nagyságú, 3…4 cm vastag csomók formájában, amelyeket kb. 30 cm-re helyezünk el egymástól. Az oldalsó szélek mentén a ragasztót egyenlő vastagságban csíkban hordjuk fel, miközben kb. 40 cm-es külön csíkokat kis közökkel sorolunk egymáshoz.

gipsz02.jpg

Az így előkészített lapot enyhe nyomással a falra helyezzük, majd egy beállítóléccel, alumíniumból készült fogantyús vakolóléccel vagy acélsínnel odaütögetjük. Ezek helyett egy egyenes, hosszú, gyalult falécet vagy alumíniumlécet is használhatunk. Igen jó megoldás, ha a lapot gumikalapáccsal kopogtatva igazgatjuk a helyére. Ezután egy hosszú vízmértékkel ellenőrizzük, hogy a lap pontosan függőlegesen áll-e. A beállítóléc átlós irányú ráfektetésével kitapinthatjuk a púpokat és mélyedéseket, amelyeket megfelelő nyomogatással, kopogtatással egyengetünk el.

Záródó hézagokkal így illesztjük egyik lapot a másikhoz, és minden lapot vízmértékkel és igazítóléccel beigazítunk. Eközben azt is ellenőrizzük, hogy az újonnan elhelyezett lap pontosan egy síkban van-e az előzővel. Ha nincsen, megfelelően igazítani kell rajta. Ha szükséges, a vakolat alá kerülő vezetékeket a lapok felragasztása előtt kell elhelyezni.

gipsz03.jpg

Ha a lapokat a falra helyeztük és a ragasztóanyag megkötött, a lapok illesztési hézagaiba, valamint a mennyezethez csatlakozó hézagba erősítőszalagot ragasztunk, majd gletteljük. A padló feletti hézag nyitva maradhat, mivel azt később elhelyezendő szegélyléc eltakarja. Folytatjuk

A gipszkarton korunk kedvelt szárazépítészeti megoldása. Szakszerű felhasználásához ajánljuk Erich H. Heimann: „Gipszkarton lapok felhasználása” című szakkönyvét. Néhány fejezetet - a szerző engedélyével - kedvcsinálóként adunk közre belőle, ezt olvashatták a fentiekben. A teljes könyvet megvásárolhatja a kiadó webáruházában.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

http://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr748763650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.