Síkbeli előrajzoláskor lényegében ugyanazok a tennivalók, mint a papíron való rajzok készítésekor, azzal a különbséggel, hogy lemezek, acélszerkezetek, öntvények, kovácsolt munkadarabok felületére kell rajzolni. Ez a különbség a rajzeszközök, a mérő- és ellenőrzőeszközök anyagában, alakjában és használatában is megmutatkozik.

Az előrajzolás rajzolószerszáma a rajztű és a körző. A rajztű anyaga közönséges szerszámacél. Különböző alakú lehet.

Rajztűk

Egy kereskedelemben most is kapható példány univerzális felhasználásra

Pontos és tisztán látható vonalakat csak hegyes rajztűvel húzhatunk. A rajztű hegyét úgy kell kialakítani, hogy az alkotókkal bezárt szög 15...20° legyen.

A rajztűhegy kiképzése

Nem minden anyagot szabad azonban edzett rajztűvel rajzolni, mert a tű megsérti a munkadarabot, és szilárdságát is csökkenti. Ezért a finomlemez, a csiszolt felületű munkadarab előrajzolásához sárgaréz rajztűt, a vékony, kikészített felületű fémlemez (pl. fehérbádog) és horganylemez előrajzolásához pedig grafitceruzát használunk.

A rajztűt csak húzni szabad, s a húzás, ill. a haladás irányába kb. 30...35°-ra meg kell dönteni, hogy a munkadarab felületén levő egyenetlenségeken könnyen túljusson.

Vonalhúzás helyesen

Vonalhúzás helytelen módon

Vonalhúzás vonalzó mentén

Helytelen

Vonalhúzás közben a rajztűnek a vonalzó függőleges oldallapjától kb. 15...20 fokra kell állnia.
 

Körök, körívek rajzolására hegyes körzőt használunk.

Hegyes körző

A hegyes körző mérettartása bizonytalan, mert méreten maradását csak az ún. féllaza csuklószegecs biztosítja. Pontosabban dolgozhatunk a rögzített szárú hegyes körzővel, amely a méretbeállítás után rögzítőcsavarral rögzíthető.

Mindkét fajta körző pontos méretre való beállítása nehézkes. Könnyebb és gyorsabb beállítást tesz lehetővé a rugós körző, amelynél a mozgó körzőszár a rugó erejétől a szabályozóanyához nyomódik. A körzőt a szabályozóanya forgatásával állítjuk be.

Rugós körző speciális acélból

Ez szerkezeténél fogva gyors beállítást és átállítást tesz lehetővé. A függőlegesen tartott rajztű hegye nem illeszkedik a munkadarab felülete és a vonalzó által alkotott sarokba, az így húzott vonal hullámos lesz.

Cserélhető rajzhegy

 Nagyobb  körívek húzásához rúdkörzőt használunk.

Rúdkörző

A körzőt úgy kell beállítani, hogy a körzőbegyek magassági különbsége megegyezzen a munkadarab két síkja közötti szintkülönbséggel.

Az állítható hegyű körző

Az állítható hegyű körző beállítása

Előfordulhat, hogy nincs állítható hegyű körző. Ilyen esetben hegyes körzőt is használhatunk, azonban a körzőt a rajzon megadott méretnél nagyobbra kell állítani. Azt azonban, hogy körzőnket milyen méretre állítsuk, ki kell számítani. A számítást a következőképpen végezzük:
Ha A középpont körül B ponton átmenő (vagy fordítva) körívet kell húzni, a következő gondolatmenet alapján határozható meg a szükséges körzőnyílás, az AB távolság.

Hegyes körző beállítása szintkülönbség esetén

A kiindulási alap megválasztása
Előrajzoláskor igen lényeges, hogy az alapvonalat és az alapélt (bázist) helyesen válasszuk meg.

Az alapvonal meghatározása

Gyakran előfordul, hogy az alapvonalat a középvonal képezi. A méretek berajzolásakor a hibalehetőségek jelentősen csökkennek, ha minden méretet az alapvonalról (alapéltől) mérünk fel.

A méretfelmérés helytelen, ha a méretvonalak felrajzolása láncszerű. Minden egyes méretet az alapvonaltól mérjünk fel, ezért az esetleges mérési hibák nem adódtak össze.

Nyers, kovácsolt vagy öntött, kör keresztmetszetű munkadarabok előrajzolásakor a kiindulási alap a középpont. Ezt a központkereső körzővel határozzuk meg. A körzőt a munkadarab sugarának körülbelüli értékére nyitjuk ki, behajlított végét a munkadarab széléhez ütköztetjük, a hegyeskörző szárával pedig kis körívet húzunk. Ezt a műveletet a szemben levő oldalon és merőlegesen is megismételjük. Ezután a kör középpontja már könnyen meghatározható.
Megmunkált kör keresztmetszetű munkadarabok (pl. tengelyek) középpontjának kikereséséhez, ill. berajzolásához a lemezes központosítót használjuk. Ez utóbbi eszköz használata gyorsabb, pontosabb munkát eredményez.

Lemezes központosító

A kör középpontjának meghatározása nagyméretű síklapoknál a következő eljárás szerint végezhető: Húzzunk a körbe két egymást metsző húrt. Mindkét húr (Aj-A2, ill. B1-B2) középpontjából húzzunk a húrra merőleges egyenest. A két merőleges egyenes metszéspontja a kör középpontjával azonos.

Középvonal-rajzoló

Az ábrán feltüntetett középvonal-rajzoló az elmondottak felhasználásával furatok középvonalának meghatározására készült. A furatok középvonalát a középvonalr-ajzolóval (és egyébként is) csak úgy tudjuk bejelölni, ha a furatba falécet - amelyre vékony lemezdarabot szegelünk - vagy ólomrudat ékelünk be. A kiindulási alap helyes választásának különösen a többdarabos munkák darabolásakor van nagy jelentősége.

A méretek bejelölése
Az előrajzolandó felületre a műhelyrajzon megadott méreteket közvetlenül vagy közvetett módon vihetjük fel. A közvetlen méretjelölést mérőléccel, a közvetett jelölést hegyeskörzővel végezzük. Az utóbbit azért nevezzük közvetett jelölésnek, mert a körzőt először a mérőlécen állítjuk be a kívánt méretre, s ezt a méretet a körzővel visszük fel a munkadarabra. A közvetett jelölést a méretek többszöri ismétlődésekor alkalmazzuk. Ez pontosabb és gyorsabb munkát eredményez.

Méretbejelölés mérővonalzóval

Ügyeljünk azonban arra, hogy a mérővonalzó osztásvonalait se karcoljuk össze. Ezt úgy érhetjük el, hogy a körzőt a méretvétel előtt nyitjuk ki a beállítandó méretnél kb. 1...2 mm-rel nagyobbra - ezt a vonalzó felett a „levegőben” ellenőrizzük -, s csak a pontos beállítást végezzük a vonalzón. A pontos beállítást rugóskörzőn az állítócsavar forgatásával, hegyeskörzőn pedig az egyik körzőszár valamilyen tárgyhoz való apró ütögetésével végezzük el. A mérővonalzó nulla osztásvonala egybeesik a vonalzó egyik végével, ezért a körző beállítását ne a nullavonaltól, hanem a 100 mm-es beosztástól végezzük. Ügyeljünk azonban arra, hogy 100 mm-nél nagyobb méreteknél ezt a távolságot leszámítsuk.

Mérővonalzóval való méretbejelöléskor a szabadon húzott rajztű pontatlanságot okozhat, ezért méretvételkor a mérővonalzót lehetőség szerint úgy helyezzük el a munkadarabon, hogy a kívánt méretbejelölést a mérővonalzó nullavonala mentén végezhessük.
Az előbbinél is pontosabb a bejelölés, ha a mérővonalzót a talpas derékszög szárához ütköztetjük, és a méretvonalat a mérővonalzó mentén húzzuk meg.

Méretbejelölés talpas derékszöggel

Előrajzolás mintadarabbal
Ha ugyanazon munkadarabból több darabot kell készíteni, akkor az előrajzolást mintadarabbal (sablonnal) végezzük el. Mintadarabbal való előrajzoláskor bal kezünkkel a mintadarabot az előrajzolandó felületre szorítjuk, a jobb kezünkben tartott rajztűvel pedig a határvonalakat és a furatközéppontokat jelöljük be. Nagyobb vagy bonyolultabb alakú munkadarabokhoz a mintadarabot párhuzamszorítóval vagy kézi satuval szorítjuk hozzá, hogy el ne mozduljon.
 
Lemezen vonalakat úgy rajzolunk, hogy pontos helyüket előre kimérjük, majd a vonalzó mentén meghúzzuk. Ha nagyobb táblákon hosszú vonalakat kell rajzolnunk, minden vonalat két, egymástól minél távolabbi ponton kell megjelölni. A jelzéseket összekötő vonalakat acélvonalzó mellett húzzuk meg.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

Köszönet a conrad.hu webáruháznak, amiért néhány illusztrációt a kínálatukban kapható eszközökkel mutathattunk be.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.