Még most sem késő üvegházat építeni az idei palántáknak. Bár a Habanerók már javában zöldellnek a chilitermesztők lámpái alatt, minden más növényt elég márciusban elvetni. Csírázgatnak a kazánházban két hétig, majd elfoglalják az ablakpárkányt. Tehát bő hónapunk van összeeszkábálni egy üvegházat.

Újabb üvegházas könyvvel kedveskedünk olvasóinknak, ezúttal a legfrissebb kiadással. Megyeri Szabolcs "Üvegház a kertben" című kötete. Szabolcs közismert kertész, gyakran feltűnik a televízióban, saját Youtube-csatorna oktatóvideókkal, kertészet és webáruház, tehát hihetünk neki kerti ügyekben.

Bevezetésként a növények szaporításáról esik szó, az üvegházba ajánlott zöldség-, fűszer- és dísznövényekről, tehát nemcsak a palántanevelés időszakát, hanem a növények teljes - üvegházban töltött - életciklusát átfogja a kötet. Az üvegházak építése és üzemeltetése derékhadát képezi a műnek, emellett biotippek és áttekinthető táblázatok is színesítik a szöveget. A barkácsoló-kertész polihisztorok két legyet ütnek egy csapásra, mindkét hobbi megtalálja a maga érdekes olvasmányát. Épp leértékelve kapható a Cser kiadó web boltjában.

Lássunk belőle egy kedvcsináló részt a fényellátás fejezetből.

A fény rendkívül fontos a növényeknek, hiszen csak megfelelő fényellátottság mellett tudnak fotoszintetizálni, és egészségesen, erőteljesen fejlődni. A fény szükséges a virágképzéshez is. Kevés fényben a növények megnyúlnak és könnyebben megbetegszenek, lassabban növekednek, kisebb lesz a lombfelületük. Éppen ezért a növényházat árnyékmentes helyre kell telepíteni, és figyelnünk kell arra is, hogy füstös, kormos, poros környezetben gyorsan romlik az üveg fényátbocsátó képessége.
A növények kiválasztása is nagyon fontos, mivel vannak olyan fajok, amelyek szórt fényt igényelnek, pl. a trópusi fajok, és vannak, amelyek a direkt napsugárzást is jól tűrik, pl. a kaktuszok.

Árnyékolás. Az év különböző időszakaiban eltérő a Nap pályájának magassága és sugárzásának intenzitása. A természetes fény tavasztól őszig rendelkezésre áll, gyakran több is, mint kellene, hiszen az intenzív napsugárzás miatt nagy a hőtermelés, és a perzselő napfény ellen védekeznünk kell. Az üvegházhatás eredményeként az üvegház hőmérséklete, elsősorban déli tájolás esetén, akár 60-70 °C-ra is felmelegedhet. Ezért az árnyékolás feladata, hogy a növényeket a közvetlen napsugárzástól megvédje és a nyári hónapokban a túlmelegedéstől megóvja a növényt.

Külső árnyékolás raschel hálóval

Megkülönböztetünk belső és külső árnyékolást. A kívül elhelyezett árnyékolás alapvető problémája, hogy az anyag ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezáltal több karbantartási munkára és költségre lesz szükség. Előny viszont, hogy a napsugarak már az üvegházon kívül visszaverődnek és elnyelődnek. Legolcsóbb megoldás az árnyékolófestés vagy árnyékolómeszelés. Az árnyékolófesték hátránya, hogy tartós árnyékot képez, így borús időben kedvezőtlen a hatása.

A meszelés tartós, csapadékos időben lemosódik, így nem fogja vissza a fényt. A belül elhelyezett árnyékolásnak az az előnye, hogy az időjárás hatásaitól az árnyékoló anyaga védve van, ezért hosszabb az élettartama. Hátránya, hogy a napsugarak csak az üvegfelület mögött nyelődnek el (abszorbeálódnak). Így az üveg és az árnyékolás között egy ún. hőpárna keletkezik. Ez éjjel és télen egy további szigetelést jelent, de nyáron napközben szellőztetéssel kell megszüntetni.

A szerző

Pótmegvilágítás. A téli hónapokban a fényhiány korlátozza a növények növekedését.
A téli fénymennyiség csupán 10 %-át teszi ki a nyárinak. Ezért a fényszegény időszakban lehet szükségünk a pótmegvilágításra, amennyiben télen is szeretnénk növényeket nevelni az üvegházban. Ez akkor lehet kifizetődő, ha a palántanevelés időszakában alkalmazzuk a mesterséges megvilágítást, amikor egységnyi területen sok növény helyezkedik el. A korai hajtatásban a fejlettebb palánták ültetésével előbbre hozható az érés kezdete, valamint ha már van egy üvegházunk, ki tudjuk azt megfelelően használni erre a célra. Fontos tudnunk, hogy a világítótestek egyúttal melegítenek is, így a fűtéssel is tudunk takarékoskodni.

Az izzólámpa világítási teljesítménye kicsi, mivel sok hőt termel, így a használata előnytelen. Célszerűbb a neoncsövek vagy a ma már kifejezetten a párás terek világítására gyártott speciális világítótestek használata. A halogénlámpák is ideálisnak tekinthetők. Kaphatók ma már kész világítószettek, amelyeket csak fel kell függesztenünk. Higanygőzlámpát is használhatunk, amelyet 50-80 cm-re helyezzünk el a növények felett. Láncfüggesztést is alkalmazhatunk, hogy a fényforrást a növények növekedésének magasságá­hoz tudjuk igazítani.

A fényviszonyokat javíthatjuk úgy is, hogy a talajt fényvisszaverő anyagokkal borítjuk. Legeredményesebb az alumí­niumfóliás takarás. De hasz­nálhatunk még fehér PE-fóliát, homokot, száraz tőzeget is.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.