"Ne az egeret figyeljék, hanem a széket!" - mondaná Klapka. Igen, pár éve megpróbálkoztam forgácsoló eszközökre alapozva bababútorokat készíteni. Mivel a kudarc nyilvánvaló, fel is hagytam a próbálkozással. Megérkezett közben a 3D nyomtató, mely új lökést adott régi terveimnek. Így nem kell megállni a paleolit stílus egyszerűségénél és bátran belevághatok barokk játékbútorokkal díszített babaházak készítésébe is.
Ma a kompozit tárgyakról és a nyomtatás méretpontosságáról írok. Nyilvánvaló, hogy nem tanácsos nagy felületű, homogén mintázatú vagy minta nélküli alkatrészeket nyomtatóval elkészíteni. Ronda, drága és kevésbé szilárd, mint egy rétegelt lemezből készült fal például, melyet papírral kasírozhatunk.
Visszatérve a címképre, az angol vidéki kúriák hangulatát sugalmazó diorámát készítettem - csak a poszt kedvéért - hogy az egeret méltóbb környezetbe, egy thonet székre ültethessem. Remélem sikerül inspirációt nyújtani a viktoriánus babaházak vagy vasútmodellezők számára.
Az ízlésbeli harmónia mellett mindössze a mérettűréseket kell figyelembe venni, azaz a lemért alapanyaghoz tervezett és végül kinyomtatott alkatrész mennyire tartja e terveket. Laboratóriumi tárgylemez a kiindulási pont. Arányaiban kicsit karcsú lenne, ezért duplázva kerül a keretbe.
A méretét kis (sőt, túl kis) ráhagyással határoztam meg a tervezőprogramban, hogy ne kotyogjon.
Elképzelésem szerint a két fedőlemez közrefogja a 4 mm vastag falat imitáló kartonanyagot, az ablakpárkány pedig az üveget szorítja rá a külső keretre.
A terv helyes volt, pusztán 0.2 millimétert szorult meg függőleges irányban az üveg, ejnye! Ez a nyomtatás közbeni zsugorodás miatt lehet. A nyomtatóbolt tudástára ABS anyagnál említ számottevő zsugorodást, ezek szerint PLA-nál is vegyünk figyelembe 1%-ot.
Egy apróság elkerülte a figyelmem, miszerint a ház falának külső oldalán a belső ablakosztók egy síkban vannak a kerettel. A valóságban kicsit beljebb helyezkednek el, ablakpárkányt képezve. Viszont ha így tervezem, azok a levegőben lógnak nyomtatás közben és további problémákat szülnek. Megoldás, hogy majd egy harmadik, külső keret készül, megadva ezzel a 3D hűséget.
Belülről viszont semmi probléma. A kartonra kasírozott tapétába (saját dizájn) vágtam az ablaknyílást. A keretek adnak némi tűréshatárt a kifűrészelésre, mert eltakarják az esetleg pontatlan vágást. Padlóként falburkoló lemez, tájként egy tablet segít be a diorámába.
És ez a valóság. Könnyű továbbképzelni egy babaház metszetet, mely lakó- és vizes helyiségekre van osztva. Már csak a szövetek miniatűr méretben való varrása, valamint a világítás bevezetése a kulcs, hogy valóban kellemes és játszható benyomást nyújtson.
Jövő héten véget ér sorozatunk. Ha addig (megválaszolható időben) küldenek kérdést, még bekerülhet utolsó részbe a válasz.
Sorozatunkat a 3D nyomtató shoppe szaküzlet támogatja.
3DPrint: Bevezető
3DPrint: Szoftverek és letöltések
3DPrint: Buli van a manóházban
3DPrint: Megsütöttem az anyámat
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
