Ipari vágásmódszereket ismertető sorozatunkban egy, a magánszemélyek részére is már-már elérhető technológia, a plazmavágás került sorra. Százezerrel kezdődő összegtől már kapható kis teljesítményű, hordozható berendezés. Kezelése és felépítése nem sokkal bonyolultabb, mint egy védőgázas hegesztőé.

Az iparban puszta daraboláson kívül alakra vágással, akár 3D fejjel (mely nem csak derékszögben, hanem tetszés szerinti szögben lesarkozott alakzatokat vág). Először az elméletet, majd a termetes plazma automata vágókat ismertetem. A hordozható gépek később még napirendre kerülnek.

A plazmavágás előnye, hogy a kémiai reakciókkal járó lángvágással ellentétben a vágás sikere nem függ a vágandó anyagtól. Segítségével lehetővé válik a korrózióálló acélok, öntöttvasak, réz, alumínium és ötvözeteik termikus vágása. Vágás közben az anyag megolvad, részben elpárolog, részben a plazmasugár nagy kinetikai energiája által kisodródik a résből.
A vágandó résben a koncentrált plazma megolvasztja az alapanyagot (kb 20.000 celsius fok) és a gázsugár kifújja azt. A plazmavágás esetén a lángvágástól eltérően nincsenek kémiai reakciók, a plazmavágás többféle alapanyag esetén is tökéletesen alkalmazható. Két fajta plazmavágási technológiát különböztetünk meg, belső és külsőíves technológiát. A külsőíves plazmavágás esetében az anód szerepét az alapanyag tölti be, hátránya hogy vágandó alapanyagként csak fémes alapanyagok jöhetnek szóba viszont a vágási sebessége és a vágható anyagvastagság lényegesen nagyobb.

A plazmavágás 0,5-150 mm-es anyagok vágására használható. A vágófejek különböző kialakításúak, az egyszerűbb levegőhűtésűtől a bonyolult több gázas vízhűtéses változatig számos konstrukció megtalálható a széles kínálatban. A plazmavágás technológia érzékeny az égő - munkadarab távolság állandóságára és a vágandó anyag felületi minőségére. Igen szűk az a paraméter tartomány, ahol jó minőségű vágás érhető el.

A plazmavágás több változatát fejlesztették ki a vágás minőségének javítására, ill. a költségek csökkentésére (pl. olcsóbb hordozóanyag). A legelterjedtebb, argon-hidrogén keverékkel való vágás nagy előnye, hogy könnyen kezelhető, a berendezések egyszerűek. Kézi és gépi úton is használhatók 10...100 kW-ig, 80 mm vastagságú lemez is vágható. A vágás végezhető kézzel is, de automatizálható is, így alkalmazása gazdaságos lehet nagy sorozatú darabolás esetén is.

Plazmaíves vágás
Általánosabban elterjedt változat a plazmaívvel történő vágás. Az ív akkor jön létre, ha elektromos áram folyik a nem megolvadó elektródtól az elvágandó, elektromosan vezető munkadarab, azaz az anód felé. A munkadarab megolvasztásához szükséges energiát egyrészről a plazmasugár, másrészről a villamos ív szolgáltatja. A plazmagázok a villamos ív hatására részben felbomlanak és ionizálódnak - elektromos vezetővé válnak - az ívben, majd a nagy energiasűrűség és hőmérséklet következtében a hangsebesség többszörösével megindulnak a munkadarab felé. Az eljárás előnye a nagy vágási sebesség és a nagy vágási mélység. A plazmagáz sűrített levegő vagy nitrogén.

Plazmasugaras vágás
A plazmasugaras vágásnál az ellenpólust a vágófej biztosítja és nem a munkadarab. Amint a munkadarab felületére koncentrált nagyenergiájú plazmaív eléri a munkadarab felületét, az atomok és molekulák egyesülnek, így az ívben tárolt energia felszabadulása megolvasztja, és részben elgőzölteti a munkadarabot. A nagy mozgási energiájú plazmasugár lehetővé teszi az olvadt rész kiszorítását a munkadarabon lévő vágási résből.

A megmunkálást a plazmatronban előállított stabilizált plazmasugár végzi. A stabilizált ív vízhűtéses anód és katód között ég. Az ív előállításához nagy áramerősségű (100A) és viszonylag kis feszültségű egyenáramra van szükség. Az ív áramló munkagázban ég, ez a munkagáz a fúvókán áramlik ki, részben ionizált állapotban van, magas hőmérsékletű, nagy teljesítménysűrűséget képvisel.

A fej belsejében lévő magas olvadáspontú anyagból készült rúd a katód és körülötte lévő vízhűtéses fúvóka az anód. A katód anyaga általában W vagy Mo, az anód vörösréz. A nagy hőterhelése miatt vízhűtéssel kell ellátni. A plazmatronba gázbevezető cső megfelelő szelepekkel csatlakozik az esetleg szükséges védőgázok és a plazmát alkotó gáz bevezetésére. Az igen magas hőmérsékletű plazmasugár a fúvókán 2-3 Mach sebességgel áramlik ki és ez a plazmasugár végzi el a vágást.

Plazmasugaras vágásnál a gáz áramlási sebességét a plazma teljesítményével és a fókuszfolt ármérőjével összhangban szabályozzuk, sima felületű vágatot kapunk. Mivel a haladási sebesség nagy, a plazma széle utáni légáram intenzíven hűt is, a plazma hatása nem terjed lényegesen túl a fókuszfolt átmérőjénél, ezért az anyag belsejében szövetszerkezeti átalakulásra nem kell számítani. A plazmasugár magja igen magas hőmérsékletű, elérheti a 30000 K-t is, de a levegőn a külső része már csak 103 K körül van. Ez a hőmérséklet is elég azonban a legtöbb ismert anyag megolvasztására.

Elvileg bármilyen egyenáramot előállító eszköz lehet az áramforrás. Régebben dinamó látta el ezt a feladatot, ma már félvezető egyenirányítós tápforrások használatosak. A szükséges feszültség 50-400 V, áram 150-200 A szabályozható értékekkel.

A lángvágással szemben, ahol túlnyomórészt fémeket vágnak, a plazmasugaras vágás alkalmas egyéb anyagok vágására, mint pl. Al2O3 és egyéb kerámiák, üveg, kvarc stb. Fémek közül az Al is kiválóan vágható, ami a hagyományos technikával közismerten nehéz feladat. Alkalmazásának nagy előnye még, hogy lemezkötegek is vághatók anélkül, hogy a vágatok szélei összehegednének.

További fotók, videók és bővebb szakmai anyag a forrásként származó honlapon találhatóak.

 
   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.