Készítsünk köcsögdudát!

2017.02.22. 05:00 | Írta: kkm.furdancs

image8.jpg

Kasztanyetta után egy újabb egyszerű népi hangszer elkészítését mutatjuk be. A fonóba járás már nem oly népszerű, mint régen, nehézkesebb bemutatni köcsögünket (vagy dudánkat) a szélesebb közönségnek és ezzel felkelteni érdeklődésüket - hihetnénk. Azonban ez messze nem így van. Bónuszvideónkban egy nagyon népszerű zenekar diszkófeldolgozását hallhatjuk kasztanyettával, mosófával és más barkács hangszerekkel előadva. Tehát igenis lehetséges a köcsögduda populáris felhasználása.

A köcsögduda (szötyök, höppögő, köpü, huhogó, döfű) a membranofon hangszerek családjába tartozik. Lényege egy cserépfazék, melyet kifeszített disznóhólyag membránnal fednek be, annak közepére vesszőt vagy nádszálat erősítenek. A nedves kezet vagy posztódarabot húzogatva a vesszőn határozatlan hangmagasságú, morgó hangot ad. Ritmikus dallamkíséretre használható. Elkészítésének leírását a Népi hangszerek készítése című könyvből idézzük a kiadó engedélyével. Könnyedén elsajátíthatjuk többek között a nádzúzoló, kóróhegedű, pitypalatty és recefice házi elkészítését is.

 Szükséges anyagok:
    Cserépköcsög
    Bőr
    Nádszál vagy sima felületű farúd
    Zsinór
    Ragasztó
    Gyanta vagy nedves szivacs

Népszokásokban, betlehemes játékban és újabban a citera zenekarok, népzenei együt­tesek ritmuskíséretében is használatos a kö­csögduda, amely szintén dörzsölős dob. Válasszunk egy olyan cserépköcsögöt, szil­két, amelynek a nyakánál körbefut egy pe­rem, bog)' a bőrt rá lehessen kötözni. Ha nagy cserépedényt, köcsögöt használunk mélyebb hangja lesz, ha kisebb űrtartalmút, akkor magasabb. Régen disznó hólyagjából készítették a rezonáló részt. Ecetben kiáz­tatták, majd jól besózták, pácolták, kimos­ták, végül felfújva megszárították. Ma már dobbőrt használnak a köcsögdudához.

duda.jpg

Köcsögduda-készítés...

A hólyagot, a bőrt áztassuk vízben, majd a közepét csillag alakban vágjuk be. Ezután szúrjuk bele a nádat, és alulról a kis három­szög alakú „füleknél" tekerjük körbe erő­sen zsinórral a nádat, hogy az függőlegesen megálljon. (A nádnak azt a részét, ahová a bőr bemetszett végeit kötjük, karcoljuk, sorjázzuk meg késsel, hogy jobban tapadjon hozzá kötés után a bőr.) A bőrből vágjunk ki akkora kört, amely bőven lefedi a cse­répedény száját. Kenjük be ragasztóval a cserépedény nyakperemét ott, ahol majd a rákötözött bőrrel érintkezik. Feszítsük rá a bőrt, rögzítsük zsinórral. Ezután igazítsuk úgy a bőr széleit, hogy kellően feszes le­gyen a bőr, és a nád pontosan a cserép­edény szájának közepén legyen. A kötözés­ből kilógó bőrrészt száradás után vágjuk kb. 2 cm-esre. Meg kell várni a teljes száradást (kb. egy nap) és utána máris megszólaltat­hatjuk.

A nádszálat gyantázott kézzel vagy nedves szivaccsal dörzsöljük. A nád rezgé­sét a bőr átveszi és felerősíti. Oda-vissza lehet rezegtetni, húzogatni, ritmizálni. Ügyes köcsögdudások 3-4 különböző han­got is ki tudnak csalogatni hangszerükből. A hangmagasságát a nádszál hosszával, a bekötözés mélységével, a membrán feszí­tésével is hangolhatjuk, változtathatjuk.

 ...majd kipróbálása Danitól

A köcsögdudának több változata is használatos. Ha az edény szájára vastag, 1...2 mm-es, közepén 2...3 cm átmérő­ben kilyukasztott bőrt kötözünk, és a lyuk peremét dörzsöljük gyantázott, 2...2,5 cm vastag, 30...40 cm hosszú bottal, akkor a köcsögduda mély, bufogó, morgó han­got ad.

A moldvai csángók újévköszöntő „hejgetésnek" vagy a teremtéstörténetet - a búza vetésétől a kenyér születéséig - elmondó „uralásnak" nevezett népszokásban hasz­nálják a „bika" elnevezésű dörzsölős dobot. Nagy faedényből, dézsából készítik a bika bőgését utánzó hangkeltőt. Az edény szá­jára vastag bőrt kötnek, amelynek közepé­be rögzítenek 60...80 cm hosszú, zsírtala­nított lószőrköteget (kb. kétszer annyit, mint a hegedű vonójának szőrözéséhez) Váltott kézzel, gyantázott textilkesztyűben vagy gyantázott ronggyal markukba szo­rítva a lószőrt, rezgetik, bőgetik a bőr­membránt. A bikabőgés a termékenység­varázslás, a megújulás jelzése.

És most a The HossBoss együttes népies feldolgozása. Nemsokára részletesebben bemutatjuk őket másokkal együtt,  kik hagyományos, népi gyökerű hangszerekkel dolgoztak fel népszerű dalokat. Du Hast tangóharmonikán? Trooper bendzsón? Word up mosófán? A köcsögdudás írással szeretnénk tehetséges, ám szegény gyermekzenészeket további ötletek keresésére sarkallni. Táncoló fekete lakkcipők nyenyerén és köcsögdudán? Hmm?

 

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr1412270566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása