KPE vízcsövet a kertbe is!

2017.06.12. 05:00 | Írta: kkm.furdancs

01locsol.jpg

Kertészkedés és barkács kéz a kézben jár, hiszen kerti gépekkel dolgozunk, melyeket karbantartani-javítani kell, esetleg üvegházat és locsoló rendszert építünk magunknak. Mai posztunkban azokra gondoltunk, akik túl hosszú telekkel rendelkeznek, hogy egyetlen kihúzott locsolótömlővel megoldhatnák a vízellátást.

Hat éve használom a lent bemutatott rendszert, tehát állíthatom, hogy igazán időjárásálló és bevált módszer KPE vízcsővel kiépíteni a vízellátó gerincet, talajfelszín felett vagy alatt. 110 méteres teleknél nincs értelme slagra költeni, csak a növényeket tipornám és bosszankodhatnék a folyamatos megcsavarodás miatt. Másrészt drága és úgy sejtem, hosszú távon nem is igazán UV-tűrő az egyszerű locsolótömlő. 

19locsol.jpg

Ezért döntöttem az átmérőtől (20-32 mm) függően 120-170 Ft/m áron kapható KPE vízcső mellett. Egy szakaszon földbe ástam, bízva a 10 bar-ig nyomásálló cső időtállóságában. Máshol az évente változó nyomvonal miatt a közlekedő ösvény szélén húzódik. Ősszel akár feltekerhetjük és eltehetjük télre, de a fagyot is bírja, ha leengedtük belőle az öntözővizet.

15locsol.jpg

Korlátozottan (minimum 1 méteres) átmérővel hajlik, ezért derékszögű nyomvonal esetén a könnyen csatlakoztatható és bontható sarokidommal - könyökcsővel - változtatjuk haladási irányát.

16locsol.jpg

A kúpos szorítót az anya tekerésével szorítjuk rá a csőre. Fontos, hogy sorjamentes legyen a cső vége, lecsiszolására célszerszám kapható, de késsel-smirglivel is elvégezhető.

17locsol.jpg

Nem tudom, mennyire tűnik eretnek gondolatnak házi földkábel kivitelezéséhez (például kerti világításhoz) felhasználni, de egy biztos: ugyanazt a védelmet nyújtja korróziós hatások ellen, mint a méregdrága földkábel (lényegében légmentesen szigetel) és mechanikailag is jobban védi az áramvezetőt. A csatlakozóelemek belül a néveleges átmérőre szűkülnek, így nem akad be a kábel behúzáskor.

18locsol.jpg

A könyökidom mellett változatos kiegészítőket találunk a KPE csőhöz, mint végelzárók, szűkítők, toldók, illetve egyenes belső illetve külső menetes csatlakozók. Fontos előnye, hogy kompatibilis (méretben összeillik) az 1" slaggal. A hajlékony csövet kívülről ráhúzzuk és utána szorítóbilinccsel rögzítjük. Ideiglenes toldásra megfelel.

07locsol.jpg

A gerincvezeték szakaszolására és csatlakozási pontok kialakítására alkalmas a T-elágazó idom. Szabványos méretei miatt a vízvezeték-szerelésnél alkalmazott alkatrészekkel tetszés szerint kialakított rendszereket építhetünk. Ebben segít, hogy a KPE cső anyaga gyengébb a fém menetnél, ezért szivárgás nélküli, nagyon erős kötéseket készíthetünk pusztán azzal, hogy belecsavarjuk a belső menetes részbe.

20locsol.jpg

Hosszú távon nem túl megbízható, de barátságos árú csapszerelvény. Mivel rövid idejű, szakaszos használatra telepítjük, nem kell aggódnunk, hogy mikor hibásodik meg és adja fel a vízvezeték nyomása alatt addig szivárogva, míg fel nem tűnik a vízszámlán. Maximum csöpögni fog locsolás közben.

13locsol.jpg

A fenti két alkatrész házasításával és a szabványos tömlőcsatlakozókkal, elosztókkal, átmeneti elemekkel kiegészítve leágazásokat készíthetünk. Locsolórendszerünk lehet párhuzamos működésű, mikor csepegtető tömlőket vagy esőztetőket látunk el vízzel, mindegyiket egyszerre. A hagyományos, célra tartós módszernél viszont a többi csap elzárásával és az épp használt kinyitásával adunk vizet az odahúzott slagnak.

01locsol.jpg

14locsol.jpg

A slagvezetésből származó veszélyt, hogy eltiporjuk a sorok végén lévő növényeket megelőzhetjük, ha minden harmadik-negyedik sor végére leütünk egy karót.

06locsol.jpg

A kert közepére helyezve a gerincvezetéket, rövidebb slaggal is elérjük a vetemény végét, keskeny teleknél talán be sem kell húzni a sorok közé a locsolótömlőt.

09locsol.jpg

Felmerül egy probléma, mikor csapról-csapra vándorolva végiglocsoljuk a kertet. A szivattyú teljes erővel dolgozik, mi viszont elzárjuk a víz útját és próbára tesszük vízvezetékünk nyomásállóságát. Megtehetjük, hogy elballagunk a következő csapig, megnyitjuk és miután rácsatlakoztunk, elzárjuk az előző csapot. Közben két helyen is jól összesározunk mindent.

05locsol.jpg

Legközelebb egy kazánházból származó megoldást mutatok be, hogy elkerüljem a vezeték túlterhelését vagy az ide-oda mászkálást a csapok között.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr3312576579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

villanyember 2017.06.13. 16:19:14

Én évek óta használom ezt a megoldást. Mindössze 4 m locsolócsővel elvagyok mindenütt. Az időjárás mellett a nyomást is gond nélkül bírja. Nekem saját kutam van (psszt...), 3,5 bar nyomás van a hidroforban. Az utcai se nagyon megy 4 fölé. Rányitom a vizet, aztán mindig ott engedem, ahol éppen kell. Csak akkor zárom a főcsapot, ha befejeztem a pocsolást. Egyébként a leágazásokat sokkal egyszerűbb a saját rendszerével megoldani, szerintem olcsóbb is. Lehet kapni csőre csavarozható idomot, abba pedig egyszerű kis műanyag elzáró csapot. Ahol leágazás kell, felrögzíted az idomot, egy 10 mm-es fúróval kilyukasztod a csövet, rá a csap és kész is.
Nekem évek óta a felszínen süti a nap, semmi baja. Ősszel kicsorgatom a víz nagyját, egyéb ápolást nem igényel.

És igen, vezetékek földbe fektetéséhez is ideális. Elég erős ahhoz, hogy ásóval véletlenül nem lehet megsérteni. Ahhoz, hogy elvágd, erősen, lendülettel kell az ásót nekizúgatni. Sima a belseje, egyszer 3 db 5x1,5 MT-t húztam bele egy 25 mm-esbe, 100 méter hosszon. Kellett persze egy kis hintőpor (talkum) is hozzá, de benyelte simán. Szabadtéren is hasznos, megvédi a kócot az UV sugárzástól.

kkm.furdancs 2017.06.13. 18:20:53

@villanyember: A saját kút már megint legális, illetve már azt sem tudom, melyik forrásnak higgyek.
Csak annyit, a KPE-re toldásként húzott 1" slag, amit durván megszorítottam 2 mm-es dróttal, soha nem vágta szét. A fent mutatott kúpos toldócső sem. Viszont a csavaros izé...szorító... az igen, mindig.

A probléma lényege az, amire a csapnyitogatást-zárást alapozom, hogy nem akarom túlterhelni szegény szivattyút, amíg mindkét csap zárva van, illetve kockáztatni, hogy a föld alatti résznél csapja szét az illesztéseket. Azonban pénteken mutatom a saját megoldást. :)

A hidrofor korrekten felszívja a vizet? Illetve nem engedi el a vízoszlopot?

villanyember 2017.06.13. 18:56:44

@kkm.furdancs:

A centrifugál szivattyú ugyanúgy nem terhelődik túl, mint ahogy a porszívó sem a befogott szívócsőnél. Egyszerűen csak forgatja magában a vizet. Ha egylépcsős, a legjobbak se tolnak 4-5 bar-nál többet. Annyi viszont igaz, hogy ha csak önmagában forog, a kavitáció miatt képes akár felfőzni is a vizet. Ehhez persze kell vagy félóra. Mindenképpen érdemes egy kis tartályt feltenni, a víz feletti légpárna megakadályozza a durva nyomásváltozásokat.
Nálunk eléggé gázos a víz, sima szivattyúval nem is szívható. Nekem egy kis Pedrollo van már lassan 20 éve, az idén készülök megcsapágyazni, mert már egy kicsit zajos. De bármelyik efféle klón megfelelő, sima centrifugál szivattyút nem is nagyon látok a boltokban. A felszívásról csak annyit hogy nekem egy kis vacak műanyagházas lábszelepem van, de a tányért rugó szorítja az ülékhez. Biztosabban zár, mint amelyikben csak a vízoszlop súlya tart.
Ha jót akarsz magadnak, csak flexibilis szívócsövet tegyél le. Amikor régen 2 szál 3/4 colos vascső volt, akkor kétemberes meló volt kiemelni a szívót. Szóval szívás vót!

pamutpamlag 2017.06.19. 03:18:38

Építő kritika, illetve némi kiegészítés következik.
A "népi szakzsargonban" KPE csőként elhíresült cső anyaga polietilén, így a műtárgy valóban szabatos elnevezése PE cső. Bár mechanikai tulajdonságai (erőssége, nyomásállósága, külső behatolás elleni védelme) sokkal rosszabbak az acélcsőénél, de hosszú élettartamú, nem korrodál, UV és vegyszerálló, simafalú és ugyanúgy jól hegeszthető.
.
Ez utóbbi tulajdonsága miatt lehet igazán jó(l) rendszereket építeni belőle. A mindenféle gyorskötöző, oldható menetes idomok mellett vagy helyett sokféle módszer, idom rendelkezésre áll a hegesztéséhez, hisz a hegesztés ad igazán jó és tartós kötést a PE csöveken. Tokos idomokkal, elektrofittingekkel, bizonyos átmérő és falvastagság felett tompán is hegeszthetők, de ezeknek mind megvan a maga jól kitalált technológiája, amit a valóban erős kötés érdekében maradéktalanul érdemes betartani. Nem véletlen, hogy gázrendszerek esetén - ahol a szivárgás közvetlen életveszélyt okoz - kizárólag a különféle eljárásokra és idomokra érvényes minősített hegesztői vizsgával lehet PE csövet hegeszteni.
Egyébként nem bonyolult az olcsó és sokrétű tokos idomokkal hegesztgetni ezeket a csöveket, egy átlagos vidéki ezermester a technológia ismeretében simán megoldja. Csak a speciális szerszámo(ka)t kell beszerezni/kibérelni hozzá. Egyszerűbb otthoni felhasználásra (pl kerti locsolórendszer építésére) ez a fajta kivitelezés simán elegendő lehet.
.
Az iparban nem csak haszoncsőként, hanem - ahogy a cikk is írja - védőcsőként is gyakran használják a PE csöveket. Bár itt elsősorban mechanikai védelemre kell gondolni (pl földkábelek, gáz- és vízvezetékek, ilyen-olyan haszoncsövek védőcsövére) és nem áramvezetők nedvességtől való elszigetelésére (bár ez utóbbira is alkalmas, csak akkor valóban nyomásállóra kell megcsinálni, ügyelni a haszoncső és a védőcső közötti tér vízmentes, földfelszín feletti lezárására, stb).
.
PE csövet 160 mm-es átmérő felett 6-12-18 m-es szálakban lehet kapni, azalatt tekercsben (D160 rendelhető tekercsben, de nem triviális a letekercselése, kiegyenesítése). Az, hogy milyen rádiuszban hajlítható meg, hőmérsékletfüggő. Minél hidegebb van (minél hidegebb helyen használjuk), annál nagyobb R hajlítási sugarat igényel. 20 °C hőmérsékleten R=D×20 (ahol D a csőátmérő), de ez felmegy akár R=D×50 értékig. Ha földbe ássuk és vizet vezetünk benne (kb 10 °C), akkor kb R=D×35 szükséges, azaz D32 cső esetén kb 2-2,5 m átmérőben lehet hajlítani (1-1,25 m rádiusz).
.
Szerintem nem érdemes házi megoldásokat alkalmazva összehekkelni általános fém idomokkal, fém rendszerekkel. Kaphatók ügyes átmeneti idomok minden szituációra, azokkal tutira üzembiztos. Idom- és csőválaszték szempontjából ezeket a gyártókat érdemes keresni: Wavin, Pipelife, Vörsas, Georg Fischer, Frialen, Agru, stb.
.
A következőket érdemes még tudni:
.
1. Kétféle alapanyag fut a piacon: PE80 és PE100. A számok a csőanyag szilárdságára utalnak, tehát a nagyobb szám erősebb anyagot jelent (azaz a belőle készült cső vékonyabb falvastagság esetén is elbírja ugyanazt a nyomást). Régebben PE63 is játszott, a jövő pedig a PE125. Két anyag egymással összehegeszthető, ha egynél nagyobb ugrás nincs köztük (pl PE63 PE80-nal, vagy PE80 PE100-zal, de pl PE63 PE100-zal már nem).
.
2. A méret a cső külső átmérőjét jelenti (pl D110 egy 110 mm külső átmérőjű csövet jelöl). A csövek külső átmérője eltérő falvastagság esetén is azonos (épp az idomok miatt, amik a külső átmérőhöz igazodnak).
.
3. A falvastagságot egy arányszámmal adják meg: a cső átmérője/falvastagsága. Magyarul minél nagyobb ez a szám, annál vékonyabb falú a cső. Jele SDR (Standard Dimension Ratio). Szokásos számok pl SDR11, SDR17 SDR17,6.
Egy D110 mm átmérőjű, SDR11-es cső falvastagsága: 110/11=10 mm.
.
4. A csőre 1 m-enként kötelező rányomtatni azonosító adatokat, úgymint gyártó, a cső paraméterei, stb. A cső paramétereit jelölő adatsor így néz ki: D110 PE80 SDR11. A fentiekből könnyen összerakható, hogy mi mit jelent: D110 a cső külső átmérőjét jelenti mm-ben, a PE80 az anyagot (polietilén) és annak mechanikai (szilárdsági) tulajdonságát, erősségét mutatja, az SDR11 pedig a falvastagságot adja meg.
Általában rányomják a csőre azt a nyomásfokozatot is, ami az adott anyag, falvastagság és felhasználás (pl kék csík - vízcső) mellet maximum megengedhető (pl PN10, vagy PN16, amely ezetben a PN rövidítés a Nominal Pressure, névleges nyomás szóösszetételből adódik).
.
Egy kicsit elkalandoztam, de most már mindegy, így lett kerek ez a hsz :-)

kkm.furdancs 2017.06.19. 08:04:38

@pamutpamlag: Nagyon komoly összefoglaló volt, köszi! :)