A műszerek vagy jelzőkészülékek működőképességéről minden használat előtt meg kell győződni. Csak ellenőrzött műszert használva lehetünk biztosak abban, hogy árammentesítés után munkánk során feszültség alatti részekhez nem nyúlunk hozzá. Ilyen jelzőkészülék pl. a feszültséget kimutató fáziskereső is, amelyben kis parázsfény (glimm) kigyulladása jelzi a feszültséget.

A parázsfény (glimm) két szabadon álló fémelektróda, amelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy a fázis és nullavezető (földpotenciál) között kialakuló villamos térben az elektronok hőmozgását gyenge „parázsló” fény jelzi. Az eletkródákon áthaladó veszélyes áramot a beépített nagy előtét-ellenállás (440 kQ) csökkenti az emberre veszélytelen nagyságúra (0,5 mA-re).

Fáziskereső és fáziskereső csavarhúzó, amellyel megvizsgálhatjuk a vezetéket, hogy áram alatt van-e;

Az egypólusú feszültségvizsgáló (más néven fáziskereső) tulajdonképpen ugyanolyan kinézetű, mint egy közönséges csavarhúzó. A nyél belső szerkezetében van eltérés, mivel ide építették be a feszültség kimutatását jelző kis egységet. Használata nélkülözhetetlen annak megállapítására, hogy van-e feszültség egy fali csatlakozóaljzatban vagy vezetékben. A fáziskereső ma már a legtöbb házban megtalálható a szerszámkészletben. Használata úgy történik, hogy egyik ujjunkkal megérintjük a nyél fényes végpontját (a nyél többi része szigetelt), ezzel érintkezést létesítünk testünkön keresztül a talajjal.

Ha feszültség van a vizsgált ponton, akkor egy csekély (emberre veszélytelen) kis áram fog átfolyni a fáziskeresőn. A nyélbe beépített elektródákon megjelenő jelző parázsfény (gllmm) a fázisvezetőben feszültséget mutat. A feszültségvizsgáló használata egyszerű és gyors, de hátrányait is meg kell említeni:
- ha az ember a talajtól elszigetelt alátéten áll, a parázsfény (glimm) nem, vagy alig láthatóan ég, a feszültség kimutatása bizonytalan;
- van olyan eset, amikor a feszültségvizsgáló jelez, de a hálózaton még nincs valós feszültség, csak a vezeték felöltődött, ezt a statikus elektromosságot jelzi a feszültségvizsgáló;
- a feszültség nagysága nem mutatható ki vele (csak jelenléte);
- a nullavezeték és a védővezeték nem vizsgálható vele.

A fáziskereső csavarhúzót csavarhúzóként ne használjuk, tekintsük műszernek. Ez a figyelmeztetés azért szükséges, mivel a csavarhúzó erőltetése a nyélben elhelyezett villamos alkatrészek megsérülését okozhatja és ezzel a vizsgáló működése bizonytalanná válhat. A hibás nyél még balesetet is okozhat. Ha feszültségvizsgálót vásárolunk, azt nézzük meg alaposan, hogy ne legyen szétszedhető kivitelű. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy hozzá nem értő, vagy szakszerűtlen szét- vagy összeszereléssel a benne lévő ellenállást esetleg eltávolítva rövidzárlat keletkezzék. Ekkor a szerszám életveszélyessé válik, és ismételt használatkor áramütést okoz. Mivel a fáziskereső csavarhúzó könnyebben meghibásodik, a villamos szakemberek csak a kétpólusú feszültségvizsgálót használják, amellyel biztonságosan lehet a feszültséget érzékelni, sőt nagyságát mérni is lehet.

A kétpólusú feszültségvizsgálónak az egypólusúval (a fáziskeresővel) szemben több előnye is van:
- megállapítható vele a feszültség nagysága (230 vagy 400 V), amelynek az ismerete a munka megkezdése előtt nélkülözhetetlen;
- a vizsgált két pont között mérhető, hogy van-e tényleges feszültség (az egypólusú feszültségvizsgáló akkor is jelez, ha pl. a vezeték statikusan feltöltött, vagy induktív vagy kapacitív feszültség van jelen);
- megállapítható továbbá, hogy a nullavezeték és a védővezeték be van-e kötve, ott fontos ez, ahol e két vezetéket nem lehet egymástól jól megkülönböztetni.

A feszültségvizsgálóval úgy mérünk, III. vizsgálunk, hogy a két végén lévő tapintócsúcsokat a kérdéses pontokhoz érintjük (pl. a dugaszolóaljzat mindkét hüvelyes érintkezőjéhez). Ha a parázsfény (glimm) felgyullad, jelzés arra, hogy feszültség van a vizsgált pontok között. Ha a vizsgálógombot benyomjuk, a mérőskálán leolvasható a feszültség nagysága (220 vagy 400 V). Ha a jelzőfény a gomb nyomása után elalszik, és a mérőn nem jelenik meg valós feszültségérték, a hálózat csak statikusan feltöltött, kapacitív vagy induktív feszültség jelenléte is lehetséges.
A feszültségvizsgálón lévő érintkezőcsúcsokat mérés közben ne érintsük meg még véletlenül se, mert ezek feszültség alatt vannak. A műszert úgy kell szabályosan használni, hogy mindkét kezünkkel megfogjuk a szigetelt markolatokat.

Egy profi feszültségvizsgáló jellemzői: Érintés nélküli mérés 100 A-ig / 
Egyen- és váltakozó feszültség automatikus mérése / Ellenállás mérés 1 kΩ-ig / Akusztikus folytonosságvizsgálat

Folytonosságvizsgálat
Berendezéseknél vagy hálózatoknál előfordulhat, hogy vizsgálnunk kell a vezetők folytonosságát, esetleges szakadásukat. Erre a célra szolgál a folyamatosságvizsgáló. A vizsgálatnak ezt a módját „átcsengetés”-nek is nevezik. A készülék hasonló a zseblámpához, amelybe csengőt vagy berregőt és izzót építenek be. A tápfeszültséget egy 4,5 V-os lapos zseblámpaelem szolgáltatja. A készülékből két vezeték ágazik el, végükön egy-egy tapintócsúccsal és csipesszel. A vizsgálat úgy végezhető, hogy a folytonosságvizsgáló vezetékvégeit rácsipeszeljük a kívánt pontokra és bekapcsoljuk a készüléket. Ha hibátlan a vizsgált szakasz, fény és hang jelzi ezt. Szakadás esetén a jelzés elmarad.

A folytonosságvizsgálóval az alábbi ellenőrzéseket végezhetjük el:
- egy adott vezetékszakasz folytonosságának megállapítása;
- az összetartozó vezetékek kikeresése egy olyan elágazódoboznál, ahol az összetartozó vezetékek színe eltérő (régi és új vezetékek); a kötéseket ilyenkor természetesen meg kell bontani, és a vezetékágakat külön-külön kell vizsgálni;
- izzólámpák vizsgálata, hogy nincsenek-e kiégve;
- villamos motoroknál a tekercsek folytonosságának vizsgálata.

A kétpólusú folytonosság-vizsgálónak két tartománya van:
- a lámpa állásban kb. 10 n ellenállásig tudunk vizsgálni; Ilyenkor kigyullad az izzó, és jelzi a folytonosságot; ezzel az állással általában vezetékeket szoktak vizsgálni, amelyeknek viszonylag kicsi az ellenállása;
- a zümmögő állásban kb. 100 Q ellenállásig lehet vizsgálni; folytonosság esetén megszólal a zümmögő; ezzel az állással izzólámpák és motorok tekercselése vizsgálható, továbbá kis ellenállású vezeték-szakaszokat is vizsgálni lehet.
A vizsgált vezeték- szakasznak vagy készüléknek feszültségmentesnek kell lennie a vizsgálat alatt. A készüléket a hálózatról le kell kapcsolni, a dugaszokat kell húzni. A hálózati feszültség véletlen bekapcsolása életveszélyes, a vizsgálóműszert tönkre teszi, és rövidzárlatot okoz.  

 Ez már biztosan és részletesen kimutatja a folytonosságot ...

Szeretem az ilyen kompakt, bőröndös kivitelezésű berendezéseket. Ez a példány (az árát egyik forgalmazó sem meri leírni) az Aliens filmre emlékeztet, mikor Bishop droid hasonlóval hozta le a leszállóegységet.

Lássuk, mit tudnak a nagyok: Méréstartomány: 0... 15 TΩ / Mérőfeszültség: 10V-os lépésekben választható 50…1000 V között, 25V-os lépésekben 1… 5 kV között / A szigetelési ellenállás / szivárgó áram folyamatos jelzése / A mért objektum automatikus kisütése / Hangjelzés 5 s-ként időbeni karakterisztika felvételéhez / Állítható mérési idő abszorpciós együttható méréséhez / Állítható mérési idő max. 99’59’’-ig / Polarizációs index (PI) és dielektromos abszorpciós együttható (DAR) mérése / Szigetelési ellenállásmérés lépcsőfeszültséggel (SV) / Dielektromos kisülés meghatározása (DD) / Védelem külső feszültség ellen / Max. 20 m mérőkábel / Digitális szűrő / MIC-5010: védő- és potenciálkiegyenlítő vezetők EN 61557-4 szerinti mérése >200 mA-rel / MIC-5010: állítható határérték a szigetelési ellenállás- és folytonosságméréshez / Szivárgó áram és kapacitásmérés szigetelésvizsgálat alatt / AC/DC feszültségmérés 600 V-ig / 990 memóriahely (11880 rekord) a mért adatok tárolására, és PC-re történő vezeték nélküli áttöltésére USB tartozékkal, vagy USB kábellel / Kiértékelő szoftver

 
   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.