New York-i víztározók

2017.09.06. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

A barkácsoló ember a legtöbb esetben érdeklődőbb is az átlagosnál. Aki késztetést érez magában arra, hogy saját maga javítson meg valamit, vagy akár új tárgyakat alkosson, az általában a környezetét is nyitottabb szemmel nézi, és bizony sok mindent észrevesz, amit az átlagos járókelő természetesnek és megszokottnak fogad el. Pedig sokszor épp ezeknek a megszokott, időtlen idők óta látható tárgyaknak van a legérdekesebb történetük.

Ilyen észrevenni valót egy városi séta alatt is találhatunk, és persze nemcsak itthon, hanem mondjuk minden városok mintapéldányában, New York-ban is. A most bemutatandó technológia számunkra mindenképp érdekes lehet, bár úgy hírlik, a legtöbb New York-i lakos sincs tisztában azzal a ténnyel, hogy az általuk lakott toronyházakban hogyan is jut el a víz a lakások csapjaihoz.

Földszintesnek számító (vagyis maximum tíz-egynéhány emeletes) országunkban persze a víznyomás kérdése nem sok töprengésre ad okot, bár a lakótelepeken lakók azért találkozhattak már - különösebben régebben - a nem kielégítő víznyomás kérdésével. De hogyan is működhet ez az igazán magas épületekben gazdag városok esetében? Az persze némi töprengéssel kitalálható, hogy a normál vízvezetékben lévő nyomás nem lehet elégséges 50 vagy 100 emelet magas épületek ellátásához.

Erre persze ott is rájöttek már jó ideje, épp ezért az ottani építési előírások megkövetelik, hogy minden hat emeletnél magasabb épületet saját szivattyú- és víztározó rendszerrel kell ellátni. A rendszer nagyjából úgy működik, mint a mi hétvégi telkeink hidrofor rendszerei vagy akár egy sima WC tartály. A vízvezeték hálózat - a plusz szivattyúk közreműködésével - folyamatosan tölti fel az épület tetején elhelyezett tartályokat, amelyek aztán a gravitáció segítségével biztosítják a szükséges használati és az arrafelé szintén kötelező automatikus tűzvédelmi rendszerek vízellátását is.

Ezek a tartályok mintegy 150 éve ismertek arrafelé, hiszen akkortájt kezdtek épülni az első toronyházak. Annak idején ezek a tartályok nagyon hasonlítottak a vidéki Amerika megszokott, lábakon álló, favázas, bádogtetős tartályaira. Alapanyagukat, épp úgy mint azoknál, fa volt.

Idővel persze az új toronyházak már eleve a szükséges beton és acél tartályokkal együtt épültek, sok mai épületnél már a tartályok az épültek szerves részét képezik. Azonban bármilyen hihetetlen, de a mai napig is épülnek fából készült tartályok is. Jelenleg még két olyan, komoly hagyományokkal bíró cég (az Isseks Brothers és a Rosenwach Tank Company) is van, amelyek klasszikus technológiával, kézműves módon építik a fából készült tartályokat.

Előnyük a gyors felépítés és az alacsony ár. Ezek a szabadban álló tartályok 30-40 év élettartammal bírnak. A leggyakoribb a 38 köbméteres tartályméret, itt a kivitelezés teljes költsége mintegy negyedét teszi csak ki a modern acéltartályokénak. Szintén előny, hogy a helyszínen építhetőek, szemben a kompletten a helyszínre szállítandó acél vagy műanyag tartályokkal, amelyek kellő magasságba juttatatása nem kis költség és macera. Előnynek mondják még a vastag faanyag természetes hőszigetelő képességét, amely jóval komolyabb, mint egy pár milliméter vastag acéllemezé.

Ezek a csapatok egy ilyen ciszternát akár egy nap alatt képesek felépíteni. Ebbe az időbe ráadásul belefér a régi lebontása is. Az építéshez általában kanadai cédrus alapanyagot használnak, ez a fafaj sok különleges tulajdonsággal bír, többek között illóolajai révén ellenáll a gombás fertőzéseknek, valamint extrém módon tűri a nedves környezetet. (Szauna és hajóépítésben is előszeretettel használják.) Az építés speciális eleme, hogy a cédrus pallók között nincs külön szigetelés. Az elkészült tartály natúr, nem felületkezelt faanyaga a lassú feltöltés közben megszívja magát vízzel, és közben dagad, így lesz végül is vízzáró a tartály fala. Maga a munka egyesíti az ács- és a bognármesterség fogásait, a pallók a hordókhoz hasonlóan egymáshoz simuló oldalakat kapnak amelyeket acél abroncsokkal fognak össze. Ez igen precíz munkát igényel, és persze nem szabad elfelejteni azt sem, hogy mindezt akár több száz méteres magasságban kell végezni, ahol szép ugyan a kilátás, de a leesett kalapácsért elég sokat kell gyalogolni...

Kétségtelen, hogy a beton és acél városában néha kicsit furcsán hatnak ezek az évszázados technológiával készülő fatartályok. De egyre több New York-i lakos gondolja úgy, hogy ezek bizony a város hagyományaihoz tartozó elemek, és megmentésük, és persze az azokat létrehozó tudás és technológia megmentése és továbbörökítése mindenképp fontos. 

(A képek a The New York Times, az RTC és a Blaklader oldalairól származnak.)

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr968763334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.09.06. 20:38:44

Grat az íráshoz, tetszett, ezekről a dolgokról eddig nem is tudtam.

"a cédrus pallók között nincs külön szigetelés. Az elkészült tartály natúr, nem felületkezelt faanyaga a lassú feltöltés közben megszívja magát vízzel, és közben dagad, így lesz végül is vízzáró a tartály fala"

Akkor ugye ezek a víztárolók lényegében nagy boroshordók, nem? Adódik a kérdés, miért nem bor folyik a csapokból??

Make Valamit · http://make.blog.hu 2017.09.06. 21:25:32

Azt hittem szó lesz Elisa Lam-ról is. No de nem is baj :D

Macskond 2017.09.06. 23:48:26

Tiszta szerencse hogy ezeket a tartályokat nem az épület szélére hanem a tető közepe tájára rakják statikai okból, így a szerelés közben leeső kalapácsért csak a tetőig kell lemászni és nem 100 emeletet....
:-) :-D
Nem egy szerencsés esemény persze ez sem, de itt egy kicsit túlszineződött a történet... :-) :-D

Amúgy szép egy munka lehet.

Felmerült bennem a kérdés hogy utána később sem kezelik le a fát?
Nem szívja szét a nap?
Nem eszik a rovarok?

Mifelénk a faház legnagyobb ellensége a darázs, még úgy is hogy xyladekorozva van.
Naivan azt gondoltam hogy ha azt rágcsálják az "jó" mert az mérgező és jól beledöglenek.
1 évig békén is hagyták aztán újra nekiláttak.
Idén másik műanyag alapú festéket próbálok.

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2017.09.07. 07:40:05

De hogy télen mi történik ezekkel a tartályokkal, az mindig érdekelt. Arrafelé igazi mérsékelt égövi telek vannak, igaz, az óceán kiegyenlít, de azért lehetnek kemény mínuszok... Hogy nem fagy el az egész miskulancia?

gigabursch 2017.09.07. 07:42:23

Köszi az írást, érdekes volt.

NagyVonalakban 2017.09.07. 09:49:46

@Thoreau: a víz mozgásban van, nincs ideje befagyni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.09.07. 09:51:53

@Thoreau:

"Hogy nem fagy el az egész miskulancia?"

Szerintem azért nem fagy el, mert a tartályban tárolt valamelyest lehűlt vizet folyamatosan felhasználják, az ürül a tartályból, a helyére pedig a feltöltő csövön át szintén folyamatosan melegebb víz kerül. Ha a melegebb vizet a tartály alján pumpálják be, akkor meglesz a kellő keveredés is.

Ha megfelelő térfogatú a tartály, akkor éjszaka sem fog megfagyni benne a víz, max a falaknál és a felszínen képződik egy jégréteg, de az nem gond, mert nappal elolvad - ha nem, akkor meg hőszigetelő réteget alkot. :) Ha túl hideg van vagy túl kevés az éjszakai fogyasztás, akkor valószínűleg keringtetik a cizet és közben fűtik épp annyira, hogy ne fagyjon meg.

Mellesleg nemcsak a fából készült tartályokkal lehet ezt a kérdést feltenni. A fémtartályok még inkább hajlamosak arra, hogy bennük megfagyjon a víz.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.09.07. 10:03:35

A tartály térfogata azért számít, mert azonos geometriánál minél nagyobb a térfogat, annál kisebb a felület/térfogat hányados, vagyis egységnyi tömegű/térfogatú víz annál kisebb felületen veszít hőt.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.09.07. 10:34:37

@NagyVonalakban:

Attól, hogy mozgásban van, még simán befagy. A víz túlhűtése épp álló víznél következhet be, ha nincsenek benne kristályosodási magok.

Bár a mozgás elősegíti az elkeveredést, ez önmagában nem elég: ha elég hideg van, megfagy. A víz cserélődése a lényeg, vagyis ahogy leírtam: folyamatosan kapja a melegebb utánpótlást.

Arcade Macho 2017.09.22. 23:16:20

"Erre persze ott is rájöttek már jó ideje, épp ezért az ottani építési előírások megkövetelik, hogy minden hat emeletnél magasabb épületet saját szivattyú- és víztározó rendszerrel kell ellátni."

ez nem lehet hogy ez egy tortenelmi dolog csak, es ma mar vannak fejlettebb eszkozok is erre?
ugy ertem, hogy picit megemelkedett a vizfogzasztas es biztos hogy minden vizet elobb felpumpalnak?

Arcade Macho 2017.09.22. 23:21:03

"A vízvezeték hálózat - a plusz szivattyúk közreműködésével - folyamatosan tölti fel az épület tetején elhelyezett tartályokat, amelyek aztán a gravitáció segítségével biztosítják a szükséges használati és az arrafelé szintén kötelező automatikus tűzvédelmi rendszerek vízellátását is."

ez a mondat specifikusan azt allitja, hogy minden viz amit elfogyasztanak az adott epuletben, annak elobb fel kell pumpalodnia az epulet tetejere
nos enszerintem ez nem teljesen fedi a valosagot, persze nem vagyok szakertoje a temanak

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2017.09.23. 09:13:38

@Arcade Macho: Lehet, hogy furcsa, de így van. Felpumpálják, nyilván. Egyszerű fizika. 1 bár nyomás 10 m vízoszlop hidrosztatikai nyomása. 40 emelet mondjuk 60 m, az már 6 bárt igényelne, de az épület tetején igazából nulla víznyomás lesz így. 100 emelet már 15 bár, de a felső emeleteken így sem lehet zuhanyozni... :)
A vízvezeték üzemi nyomása 4-6 bár körül van.

Szóval jól értetted, ezek az épületek kvázi saját vízrendszerrel rendelkeznek, igen.

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2017.09.23. 09:14:53

@Thoreau: Bocs, 20 emelet 60 méter, 100 emelet már 300 méter körül van, az 30 bár nyomást igényelne...

Arcade Macho 2017.09.23. 23:40:09

@Thoreau: "Egyszerű fizika."

igen ennyire tisztaban vagyok en is ezzel, hogy egyszeru altalanos iskolai fizika az alapja, de mint te is latod, ha felpumpaljak akkor ott lent az 30 bar lesz (te szamoltad...), nos nem hinnem hogy a vizvezetekhalozatot arra mereteztek, tehat ez csak "egyszeru altalanos iskola fizika" mar ezzel borult is...

zooltek 2017.09.24. 05:47:51

@Arcade Macho: 30 bar az lósz@r egy megfelelően méretezett acélcsőnek. Elég csak pl. arra gondolni, hogy otthon az emberkék 120 bar-os sterimóval rohangálnak, és kézzel tekerik a hollandit a műanyag pisztolyra.

Egy gyors gugli: " A nyomásálló csövek minden darabját 70 bar vagy azt meghaladó nyomású víznyomásvizsgálattal tesztelik."

www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2011/szeptember/2098-a-hegesztett-acelcso-szerkezeti-kontra-vezetekcso

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.09.24. 09:12:23

@Arcade Macho:

Az ált. iskolai fizika nem borul. :) Egy 60-80+ emeletes épületnél több víztartály is van x emeletenként, és azok csak egy adott számú emeletet látnak el. A felsőbb emeletekre nem közvetlenül a földszintről, hanem a közbülső tartályokból pumpálják fel a vizet, így nem szükségesek sem szuper nyomásálló szivattyúk, sem szupererős csövek, amelyek ha megrepednek, a hatalmas nyomás miatt, óriási károkat képesek okozni.

Legalábbi szerintem, de én csak egy buta bölcsész vagyok. :D
süti beállítások módosítása