Egyetlen sikeres barkácsmunka, vagy munkahelyi karrier sem éri meg érzékszerveink, végtagjaink vagy a tüdőnk képességcsökkenését. Idővel amúgy is romlik látásunk, hallásunk, ne siettessük azzal a hősies és értelmetlen (igazából lusta) hozzáállással, hogy nem viselünk védőeszközöket, még ha kényelmetlenek is.

A biztonságos munkavégzés egyik kiemelt fontosságú eleme, hogy megfelelően védekezzünk a por, a törmelékek és zaj ellen. Némi biztonsági útmutató kíséretében bemutatom saját védőeszközeimet.

Fülvédő: A maradandó halláskárosodás megelőzésére mindig viseljünk füldugót vagy fülvédőt, amikor gépekkel, például fűrésszel vagy horonymaróval dolgozunk. A puha béléssel ellátott fülvédők olcsók, így váljon automatikusan szokásunkká, hogy viseljük azokat munka közben. A zajszennyezést az egyes gépek szigetelésével is csökkenthetjük.

Többféle hallásvédőt tesztelve nekem ez a 3M Peltor jött be legjobban. Miután már két, műanyag fejpánt-törött típust selejteztem le, a nagyon kényelmes és könnyű, fémpántosat használom. Itt egy válogatás a kereskedelmi kínálatból, de a műanyagból készülteket ignorálják szerintem.

Védőszemüveg: A munka megkezdése előtt a védőszemüveg vagy a teljes arcot védő maszk felhúzása tartozzon a rutinműveleteink közé! A faanyaggal dolgozók  leggyakoribb sérülése a szemsérülés, ezért munka közben mindig viseljünk ez ellen védő felszerelést!

Széles a kínálat és hosszú távra, olcsón megúszhatjuk beszerzését. A gumipántosok összegabalyodnak, a szemkörnyéket is befedő modellek pedig hajlamosak párásodni. A párásodás nem csak kényelmetlenséget okoz, de nem is tanácsos homályos látással körfűrészelni.  Megvakulni gáz, akárcsak látásromlást elszenvedni. Annyi mindent csinálunk, amihez látni kell, ne kockáztassunk például szabad szemmel való flexeléssel.

Porvédő maszk: Ebből a felszerelésből a lehető legjobb minőségűt szerezzük be. Vannak hatékony és kevésbé hatékony típusok, különösen akkor, ha nem pontosan illeszkednek az orrunkra. Ügyeljünk rá, hogy olyan típust válasszunk, amelyen van külön orrcsíptető. A teljes arcot védő maszk jó megoldás lehet a szem és az orr együttes védelmére. 

Bevallom, a porvédőt csak a ritkás permetezéskor, illetve vegyszeres munkánál használom, mert kényelmetlen, gyorsan tönkremegy és drága. Akkor már inkább egy gázálarc vagy félmaszk. Önök sokkal bölcsebbek nálam, ezért keményfával való munkánál is használják! 

Biztonsági alapelvek
A műhely: Tartsunk rendet, ezzel időt takaríthatunk meg és megelőzhetjük a baleseteket. A gyúlékony anyagokat tároljuk hűvös, biztonságos helyen, és ügyeljünk rá, hogy a bőrünk ne érintkezzen vegyszerekkel és ragasztókkal. Az elsősegélydoboz legyen kéznél, és szereljük fel a műhelyt füstjelzővel és poroltó készülékkel. A port és hulladékot rendszeresen takarítsuk fel, hogy megelőzzük a tűz keletkezését.

Kéziszerszámok: A szerszámok legyenek mindig élesek, a késes munkát pedig a testünktől elfelé végezzük.

Gépek: Tartsuk be a gyártó előírásait. A hosszú hajat munka közben mindig fogjuk össze, és soha ne viseljünk laza ruházatot. Figyeljünk az elektromos vezetékekre, beállítás előtt pedig mindig húzzuk ki a gépet a hálózatból. Használat előtt mindig ellenőrizzük, hogy az eszköz vezetékei és szigetelése megfelelőek-e. A kezünket tartsuk kellő távolságba a mozgó vagy vágó élektől, és ne feledkezzünk meg róla, hogy a forgácsolószerszám elakadhat a munkadarabban, így az balesetet okozhat.

A keletkező por összegyűjtése: A fa csiszolatporával való érintkezést kerülnünk kell. A por mennyiségét úgy érzékeltethetjük, hogy ha a műhely légterében eloszlatnánk egy púpozott teáskanálnyi csiszolatport, és napi 15 percnél többet tartózkodnánk ebben a környezetben, már erősen túllépnénk az egészségügyi határértéket. Amellett, hogy mi magunk porvédő maszkot vagy légzőkészüléket viselünk, a por keletkezését is meg kell előznünk, porzsákkal felszerelt gépekkel és/vagy azzal, hogy nem csiszolatport, hanem faforgácsot állítunk elő. A lehető legtöbb port gyűjtsük össze, porgyűjtő zsákkal és porszívóval. 

A fenti összefoglaló Paul Forrester: Famegmunkálás mindenkinek - a famegmunkálás technikái című könyvéből származik (saját, dőlt betűs kommentárommal). Gyakorlati megközelítésű, 256 oldalas kötet alapanyag-beszerzéstől bonyolultabb famunkák leírásáig tartalmazza a fontos tudnivalókat. A szükséges szerszámok és azok használata, az illesztések, felületkezelés és a bútorkészítés segédanyagai is helyet kaptak a könyvben. 

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.