Szereljünk fel karnist!

2012.11.09. 12:26 | Írta: JGD

A nullás liszt esete a Furdancs Blog csapatával az, amiről most szó lesz, miután karnist feltenni – kellő előkészület hiányában – inkább erőfeszítés, mint öröm.

Miért?  - Mit? -  Hol? -  Mire? -  Mivel? -  Kivel? -  Hogyan?

Amint ezeken a kérdéseken átrágtuk magunkat kezdhetjük a felszerelést, de előbb egy másodperccel sem!
 
Miért?
Mit miért? Félre a viccel, a legfontosabb kérdés tisztázni, miért is akarunk az ablakunkra bármilyen izét felszerelni?
A nap elleni védelem rohamléptekkel fejlődő iparággá nőtte ki magát. Pliszétől rolóig, szalagfüggönytől reluxáig ezerféle megoldást választhatunk. Például ITT, ha nem függönyt akarunk az ablakunk elé. Ezen jópofa dolgok felszereléséről majd máskor írunk. Amennyiben viszont függönyünk van, ahhoz bizony karnis kell.

Mit?
A „karnis” szó az egy gyűjtőnév. Látogassunk el például a karnis.info weboldalra és mindjárt egyértelművé lesz számunkra, hogy a hagyományos, fából készült előlapos karnistól az egysoros, vagy kétsoros rúdkarnisig számtalan karnis-változat létezik.

Vizsgálatunk tárgya legyen hát egy fémből készült, kétsoros rúdkarnis, mondjuk egy ilyen!  

Új kép_1.png
„Rail” kétsoros rúdkarnis antik réz színben

Hol?
Hol vásároljunk? Az igényesebbek menjenek be mondjuk egy KIKA áruházba, a vékonyabb pénztárcájúak például egy Moebelix-be.
Persze millió más helyen is árulnak karnist (www.karnis.lap.hu), de vegyük inkább ott, ahol van miből választani.

Mire?
A legtöbb hiba abból adódik, hogy nem mérjük fel kellő alapossággal mire, azaz milyen szerkezetű falra akarunk valamit úgy rögzíteni, hogy az fixen maradjon, később se lazulhasson ki. A felrögzített karnis ugyanis dinamikus terhelésnek van kitéve, miután a függöny szét és összehúzása, a függöny rángatása végső soron a karnis tartóira ható erőkben manifesztálódik.
Minden falszerkezet-típus más rögzítési módot kíván. Vegyük ezeket röviden sorra:

Tégla – ebbe a legegyszerűbb fúrni, csak arra vigyázzunk, hogy ne a vakolatot találjuk el, mert abban a tipli nem tart semmit. (Ide vágó poszt itt)
Beton – az ablakok feletti terhelést kiváltó áthidaló a legtöbb esetben beton, ha pechünk van, akkor vasbetonszerkezet. Ebbe lyukat fúrni csak ütve fúró szerszámmal lehet.
Gipszkarton – a belső terek könnyűszerkezetes kialakításának elterjedésével egyre több a gipszkarton oldalfal és mennyezet. Ilyen esetben a gipszkarton mögötti függőleges és vízszintes tartószerkezethez kell(ene) rögzíteni, különben előbb-utóbb kiszakad a gipszkartonból.
Fa – az a természetese anyag, amihez a legkényelmesebb rögzíteni bármit is. Nem fogunk csalódni, ha lyukat kell bele fúrnunk, csak a fában lévő csomókat (népies nevén: péterszeg) kerüljük el!  
Lyuk– sajnos nem egyszer előfordul, hogy az ablak felett (például egy redőnyszekrény miatt) vékony borítás alatt csak lyukat találunk. Ilyenkor a rögzítés csak úgy lehetséges, ha előbb leleménnyel (nem árt persze valamilyen anyag is hozzá) kitöltjük az űrt.

Végül pedig nem árt odafigyelni, hogy mibe semmiféleképpen NE fúrjunk: áram- és vízvezeték! Alkalmas eszközzel győződjünk meg arról, hogy a falban nem fut vezeték ott, ahol fúrni akarunk. Különben nagyobb bajt okozunk, mint örömet!


Mivel?
Jó szerszám nélkül nemcsak a házasság lesz öröm nélküli, de a karnisszerelés is!
Vegyük sorra az elengedhetetlenül szükséges eszközök/szerszámok listáját:

Fúrógép – beton és tégla-falba elkelhet ütve-fúró, fába egy egyszerűbb fúrógép is megteszi, sőt akár egy furdancs is!
Fúrófejek – a tipli átmérőjéhez és a fal anyagához illő, NEM kopott fúrófejet válasszunk!

Pontozó – minden faltípushoz ajánlott, annak érdekében, hogy a fúrás helyét pontozóval kijelölve a fúrószár nem mozdul el!
Vízmérték – és nem szemmérték!
Létra – kötözzünk rongyot a létra lábaira, hogy a padlózatot ne sértsük fel!
Csavarhúzó, kalapács, jelölő ceruza, radír – használjuk értelem szerint.
Tartozékok: tipli, tiplihez illő, megfelelően hosszú csavarok, stukatúr gipsz, porszívó, nedves törlő.


Kivel?
Emlékezzünk csak Sándor Pál, mára klasszikussá vált filmjében a Ripacsok párosának híres számára. Stock (Garas Dezső) és Salamon (Kern András) tapasztalatból énekli: „egyedül nem megy, egyedül nem megy”. Higgyünk nekik! Egyedül meg se próbáljunk karnist felrakni. A segítőnek a következő feladatai lesznek: adogatni a létrán állónak az éppen szükséges eszközöket, tartani a karnis rúdját, szemmértékkel messzebbről ellenőrizni, amit éppen csinálunk, a porszívó csövét a fúrószár közelébe tartani, hogy a lehető legkisebb koszt csináljunk, de legfőképpen szurkolni, minket bátorítani, ha kell vigasztalni, és nekünk a piát hordani!

A karnis szerelés feltétlenül igényli a tiszta kezek politikáját! Ha békességben kívánunk a család tagjaival a szerelést követően is élni, akkor vagy fehér kesztyűt húzunk (ez nem vicc, a profik tényleg így dolgoznak), vagy gyakran mossunk szerelés közben is kezet, miután a fal, a függöny csak így maradhat tiszta.

Hogyan?
Most pedig praktikus tanácsokat adunk a helyes felszerelésre. Szerencsés esetben a vásárolt karnishoz minden kiegészítőt benne találunk a csomagolásban. Mik is ezek: a karnis rúdja (kétsoros karnis esetében 2 db), a végzárók (2, vagy 4 db), a tartók (ez hosszúságtól függően 2, vagy 3 db), valamint a felszereléshez szükséges tiplik és csavarok. A szerelés megkezdése előtt győződjünk meg arról, hogy minden benne van-e a csomagban. Van-e a tipli átmérőjének megfelelő fúrószárunk, a csavarokhoz pontosan illő csavarhúzónk.

A karnisnak az ablak szélességénél 15-25 cm-rel hosszabbnak kell lennie annak érdekében, hogy az oldalra húzott függöny ne takarjon bele az ablaküvegbe. Sokszor találunk az ablak melletti falrészen redőnyleeresztő hevedert, leánykori nevén: „gurtni”-t, villany- vagy egyéb kapcsolót. Ezt feltétlenül vegyük figyelembe a karnis hosszúságának meghatározásakor.

Minden rúdkarnis rövidíthető! Vegyünk a szükségesnél egy mérettel hosszabb karnist és egyszerű darabolással rövidítsük le. Használjunk fémfűrészt!

A darabolt karnis éles széleit csiszolóvászonnal tegyük alkalmassá arra, hogy a végzárót később problémamentesen rögzíthessük.

Amennyiben már tudjuk, hogy milyen hosszú rúdkarnist szerelünk fel, határozzuk meg a magasságot. Ez általában az ablak és a mennyezet közötti rész felére esik, elsősorban esztétikai okokból. Ne felejtsük el, hogy a nyíló ablakszárny akadályt képezhet túl alacsony felszerelés esetén. Fontos tapasztalat, hogy sok esetben a mennyezet nem vízszintes, amit kiemelhet a tökéletes vízszintbe szerelt karnisrúd egyenes darabja! Ebben az esetben ügyesen igazodjunk kissé a plafon síkjához is.

Ne felejtsük el a fúrás helyét gondosan megvizsgálni, nehogy lyuk, áram, vagy vízvezeték lapuljon a fal mögött!
Amennyiben nagyobb lyukat sikerülne fúrnunk a tipli átmérőjénél, akkor a tiplit gipszeljük be és várjuk ki azt a negyed órát, amíg megköt a gipsz, különben a tipli elfordul a falban, amikor a csavart be akarjuk tekerni!

Három tartóval szerelt karnisnál a középsőt rögzítsük először a falra és ehhez igazítsuk a tőle jobbra és balra esőt, így nagyobb esélyünk van a vízszintestől való pár milliméteres eltérések korrigálására!

A tartók felszerelése után a karnis összeállítása gyerekjáték!

Amennyiben figyelmesen végigolvastuk és be is tartjuk a fentieket, akkor garantáltan nem szenvedés, hanem tényleg erőfeszítés nélküli öröm lesz a karnis felszerelése! Persze a legfontosabb az, hogy szerelés közben hallgassunk zenét!

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr624889762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mónika Mézner 2016.05.14. 11:20:30

:) Nagyon köszönöm! Erre a szájbarágós leírásra volt szükségem, mint szőke nőnek...:D És holnap meg is próbálom végre felszerelni azt az átkozott karnist, ami magától nem akar felkerülni! Ezer köszönet! További szép hétvégét! :)