Pinceprojektünk első felvonásában túljutottunk a kipakoláson és a betonozáson. Némi pihenő után következhetett a gipszkartonozás és a téglafal gatyába rázása. Tekintettel arra, hogy a gipszkartonra várni kellett, kicsit összekuszálódtak az eredetileg tervezett munkafázisok. Először a keretet szereltük fel helyére. Erre kerültek később a gipszkarton táblák. Mondjuk eredetileg is ezzel kezdtük volna.

Némi méricskélés után valahogy így nézett ki a tartóváz.

Ezek után viszont logikusan a gipszkartonozás következett volna, de mivel a táblák nem érkeztek meg időben, egy darabig könnyes szemmel nézegettük a kész vázat. Azért, hogy kihasználjuk a rendelkezésre álló időt Zoli és Lajos nekiláttak a téglafal lecsiszolásának. Ezt egy sarokcsiszolóval meghajtott drótkoronggal tették. Elsőre azt gondolná az ember, hogy egy ilyen forgó drótkefének meg sem kottyan a téglafal. Ennek megkottyant. Nem is kicsit.

Drótkorongkoptatás téglafalon

Miután Zoli felépült a szilikózisból, lenolajjal kezelte a szépen lecsiszolt falat. Szebb is lett és a port is megköti. Hamarosan következhetett az izgalmas rész, a gipszkartonlapok felszerelése.

Kencés és kencétlen falrész

Megérkeztek a Norgips gipszkarton lapok, így aztán hamar elkezdhettük, a már előzőleg elkészített vázra felcsavarozni a lapokat. A gipszkartonozás számomra mindig is egy nagy legózáshoz hasonlított, de mint mindennek, ennek is megvannak a maga praktikus szabályai. Egy ilyen információt sikerült kinyernem Zoliból és Lajosból, a két mesterből. A különböző méretű gipszkartonlapokat kötésben kell felhelyezni a vázra. Ott a helyszínen nekem ennyi elég is volt a boldogságomhoz. Bővebben például ITT találtam leírást a gipszkartonozás varázslatos tudományáról. Ahogy elnéztem, mi nem mindent úgy csináltunk, ahogy azt ezen az oldalon tanácsolják.

A lapok felszerelése Lajosra jutott. Először megmérte, hogy mekkora a kitöltendő rés. Majd azt is, hogy mekkora darabot kell leválasztani a gipszkartonlapból, hogy elfedje azt.

Mérés után egy szikével egyszerűen megvágta a lapot, amit utána csak ketté kellett törnie.

A lapot ezek után csak fel kellett csavarozni a vázra. Speciális, "önmetszős" csavarral illik dolgozni

A már emlegetett kötés

A fal viszonylag hamar elkészült, de volt még hátra néhány utómunka. Ezeket a következő részben olvashatjátok majd. Akkor az elkészült pincét is bemutatjuk. Azért, hogy ne maradjatok gipszkartonozáshoz illő zenei ajánlat nélkül, javaslom, hogy barátkozzatok meg az alábbi dallal. Ez a System of a Down Chop Suey című dolgozata zongoraátirata Viktoriya Yermolyeva előadásában. Érdemes átfutni a hölgy munkásságát.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.