A korabeli május elsejék elengedhetetlen kellékei

2013.05.01. 10:00 | Írta: szopaul

Ha vagytok annyi idősek, akkor személyesen is megismerkedhettetek a május elsejei felvonulások speciális hangulatával. Részemről gyerekként kimondottan szerettem vonulni. Értelmét akkor sem láttam, de volt vattacukor, virsli, államilag irányított transzparensek és integető bácsik. Emellett soha nem hallottam volna apám szájából a mai napig emlegetett mondatot: "Kisfiam! Ha jó leszel, apa iszik még egy sört." Nyilván vannak olvasóink között olyanok, akiknek vagy nincsenek, vagy csak homályos emlékei vannak munka ünnepéről, azokból az időkből, amikor még felvonulással tisztelegtek a munka ünnepének. Arra gondoltam hát, hogy ma megemlékezünk a felvonulások néhány összetevőjéről, kicsit másképp. Külön külön így vagy úgy volt már szó ezekről a kellékekről, úgyhogy ezekből szemezgettem ma.

kadar1.jpg

Virsli

Mint sok közösségi tevékenységnek, a felvonulásnak is fontos része volt az evés, mit ne mondjak a zabálás. A fesztiválhangulathoz elengedhetetlen a megfelelő energiabevitel, főleg, ha testmozgással is párosul. Minimum 360 métert meg kellett tenni az egykori Felvonulási téren (ma Ötvenhatosok tere), amíg el nem haladtunk a már említett integető bácsikkal felszerelt dísztribün előtt. Részemről leginkább virslivel töltekeztem. Nyilván nem kell bemutatni, hogy mi az a virsli, de ha nagyon érdekel benneteket, akkor a Wikipédián is megemlékeztek erről a viszonylag egyszerű élelmiszerről. ITT olvashatjátok. Ami minket illet, nemrég bemutattunk nektek egy napenergiával működő kerti grillt, amit nyugodtan használhatunk akár virslisütésre is.

suto002.jpg


Vattacukor

A virsli után, fojtásnak a vattacukor tűnt a legkézenfekvőbbnek. Semmi nem ragacsozza össze úgy a kezet, mint ez a színes cukorfelhő. A misztikus édesség és az elkészítésére szolgáló eszköz egyaránt csodálkozásra késztetett. Imádtam nézni a vattacukorgép működését, persze szigorúan már az édességgel a kezemben. Biztosra mentem: előbb a vattacukor, aztán  műszaki érdeklődés. Ilyen gépet akár házilag is összehozhatunk, és a kerti sütögetések sztárjai is lehetünk.

vattacukor02.jpg

Sör

Arról kár is vitázni, hogy a felvonuláson résztvevő felnőttek egyik kedvenc időtöltése a sörivás volt. Főként a férfiaké. Arra nem emlékszem, hogy csapolt sör volt-e, de az üveges Kőbányai tisztán él emlékeimben. Ha jól emlékszem, a gyülekező helyszínén, vízzel teli diszperzites vödörben sorakoztak egymás mellett. Az üvegek körül pedig az öt perc alatt leázott címkék úszkáltak. Ahhoz, hogy az apukák hozzájussanak az üveg tartalmához, nyilván le kellett valahogy pattintani a kupakot az üvegről. A férfiak általában felkészülten érkeztek és volt a csapatban legalább egy sörnyitó. Ha nem, akkor is megoldották valahogy. Manapság például egy mobiltelefon is alkalmas erre a célra, illetve számos egyéb módja is van a sörnyitásnak.

nokia.png

Körhinta

Ahhoz, hogy megdolgozzuk a gyomrunkban kavargó virslit és vattacukrot a legjobb eszköz a körhinta volt. Minden évben legalább egyszer valamelyik gyerek előadta a modern művészeti performanszt, a körhintáról hányást. Ez a pörgő-forgó játékszer a Városliget közelsége miatt könnyen elérhető volt, így rövid unszolásra majd minden gyerek mehetett vele egy kört, az elhomályosult apukák tekintetétől kísérve. Legalább ilyen jól szórakoztunk:

Transzparens

A végére hagytam a legfontosabbat, a transzparenst. A korabeli felvonulásokon, a vállalatok egymással versenyezve igyekeztek minél tetszetősebb transzparenssel megjelenni, melyek az adott cég megnevezése mellett, pártunkat és kormányunkat éltető feliratokkal voltak kicicomázva. Nem beszélve a vöröscsillagok egy főre eső számáról. Manapság is könnyedén egy tömegrendezvényen találhatjuk magunkat, ha nem figyelünk. Igaz, más célból. Ha transzparenssel érkeznénk a rendezvény helyszínére, érdemes elsajátítani, hogyan is kell egy profi táblát elkészíteni, hogy igazán figyelemfelkeltő legyen. Erről szóló posztunk ITT olvasható, az alábbi videón pedig meg is mutatják, hogy miként készítsünk hatékony transzparenst. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr1005252111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.05.01. 16:48:14

Életemben egyszer “ünnepeltem” a május 1-jét, 1980-ban, 13 éves koromban. Az V. kerületi Szent István téri általános iskolába jártam (akkori nevén: “István téri általános iskola”), a Bazilikától 40 méterre. Mivel 1980-ban dupla ünnep volt, akkor volt úgynevezett “felszabadulásunk” 35. évfordulója is, leszóltak hát a kerületi pártbizottságból iskolánk vezetősége felé, hogy emeljük az ünnep hangulatát azzal, hogy a iskola tanulói tömegesen jelennek meg színes virágkalapokban vonulva a Felvonulási térem, integetve “spontánul” Kádár elvtárs felé.

Mivel a pártbizottságnak is volt józan esze, azt tudta, hogy egyszerű felhívásuk kicsit kevés lesz ahhoz, hogy az iskolai tanulók valóban tömegesen jelenjenek meg az eseményen, így átküldtek az iskolánk vezetőségének nagy mennyiségű Vidám Parki jegytömböt: minden tömbben volt 20 darab jegy, mely felhasználható volt bármely Vidám Parki berendezés egyszeri használatára ill. magára a belépésre, magyarul a tanuló ingyen bemegy a Vidám Parkba és aztán 19-szer felül bármire. A pártbizottsági döntés igencsak jónak bizonyult: a tanulók tömegesen fejezték ki igényüket, hogy szeretnének felvonulni virágkalapban és integetni a Kádár elvtársat is magában foglaló dísztribün felé. Bevallom, hogy én is feliratkoztam a felvonulni akaró tanulók listájára.

Aztán felvonultunk, integettünk, s szaladtunk a Vidám Parkba. Ott szembesültünk azzal a ténnyel, hogy egyes osztálytársaink, akiket nem láttunk felvonulni, már ott állnak a Vidám Parknál. Ők ki is röhögtek mindket:

- Tegnap már odaadta az osztályfőnök a tömböket, azt akarjátok mondani, hogy ti tényleg olyan hülyék voltatok, hogy elmentetek virágkalapban bohóckodni???

- Na és ha megkérdezik, hogy hol voltatok, mit fogtok mondani majd hétfőn?

- Hát hogy ott voltunk, de a nagy tömeg miatt nem vett minket észre az osztályfőnök!

Ezen erősen elgondolkodtunk, s elismertük, hogy tényleg hülyék voltunk.

mokevar · http://copywrite.blog.hu 2013.05.01. 21:22:43

És a mozgalmi dalok, amiket a kisebb nagyobb izom és ideglazító sörözés után már valós lelkesedéssel dalolt a felvonulók hada? ;)

copywrite.blog.hu/2013/05/01/majus_464
süti beállítások módosítása