Galvanizálás házilag I.

2013.11.06. 10:00 | Írta: Tákolmányi (törölt)

Vissza-visszatérő gondolatom, hogy kipróbálom a galvanizálást, azonban a téma alapművében és a neten keringő ritka irodalomban olvasottak meghátrálásra késztettek eddig. Al-Kaida kompatíbilis, engedéllyel (vagy úgy sem) vásárolható vegyszerek, szabályozható egyenáramú tápegység hiánya, a veszélyes hulladékok kezelése és számos hibalehetőség nehezíti, hogy kompromisszumok nélkül Riga-blokkot krómozhassunk házilag. Az internetes keresgélés közben bukkantam a "mindent egyben" megoldásra, egy kézi galvanizáló készülékre

ft.jpg

Kellemes meglepetésként már az áruház honlapján elérhető a részletekbe menő használati útmutató, ez segített megjósolni, hogy mit várhatunk el a tamponos módszertől.

Aki vásárolt már olcsó barkács-szerszámot, az tudja: több párhuzamos, de teljesen ellentmondó fogalomrendszer létezik a minőség és használhatóság értékelésére. A prospektus ezüstözést, aranyozást ígért a tárgyak teljes felületére, illetve fémezett ábrák felvitelét letakarással. Mindegyik lehetőséget kipróbáltam és alaposan dokumentálva a lenti galériában rögzítettem. Elárulhatom előre, jó hazafiként erősítve a hazai fizetőeszközt, próbaképp ezüst húszasokat és arany tízforintosokat készítettem, valamint sikerült egy ábrát aranyoznom a cigarettatárcámra. Ezzel választ is kaptam a kérdésre, hogy tulajdonképpen mire jó a készlet?

aranyfuro_.jpg

Elsősorban amire készítették, kis felületek díszítő vagy korróziógátló bevonására. Ezt az elvárást teljesíti, a steampunk művészek imádni fogják. Először fanyalogtam, hogy nem adtak mellé hálózati tápegységet, de végül is kézenfekvő: ez megbontaná az „elsőre sikerüljön” elvet. A két baby elem pont a szükséges feszültséget és áramerősséget biztosítja, így nem szükséges a különben kritikus szabályzás hibalehetőségeivel bajlódni. 

Miután eljátszadoztunk vele és meggyőződtünk, hogy igen, működik a galvanizálás, eldönthetjük, hogy továbblépünk-e. Egy hálózati tápegységgel felszerelkezve alkalmunk nyílhat kipróbálni a kádban történő horganyzást, sárga- és vörösrézzel bevonást, illetve a nagy fémfelületek helyi korrózióvédelmét. Mivel a hívószó továbbra is az oldott elektrolitos módszer egyszerűsége, a válasz igen, Következő alkalommal merülünk és megismerjük a kádas galvanizálás lehetőségeit. 

Ki kell emelnem a hazai viszonylatban ritka igényes és bőséges használati útmutatót, mely általános leírás és a potenciális hibalehetőségek felsorolása mellett lépésenként végigvezet a készülék használatának folyamatán.

Most pedig a kísérletezgetés gyakorlati lépései következnek. 

galv1_02.jpg

A csomag kibontása után láthatjuk az alapkészletet (balra fent), az opcionális galvanizáló készletet merített-elektrolízishez (jobbra), illetve lenn a szintén külön megvásárolható sárgaréz, vörösréz, ezüst és arany elektrolitokat.

galv1_03.jpg

Maga a készülék elemtartó házból (két darab baby elem részére), a galvanizálófejre rögzítendő szivacsokból, ezüst-arany elektrolitból és fémtisztítóból áll. A működési elv egyszerű: a galvanizált tárgyat negatív pólusra kötjük (katód), a fejet pozitívra, a szivacs által felszívott elektrolit pedig közegként és egyben a benne oldott fém által anódként viselkedik. Mikor egyenáramot kapcsolunk a körre (azaz a fej és a negatív töltésű tárgy találkozik), megindul a fémrészecskék kiválása és rátapadnak a tárgyra.

galv1_04.jpg

Három Volt körüli feszültségre lesz szükségünk, a szintén kritikus áramerősség egyenletességéről a szivacs állandó méretű, lapos felülete és az elemek által leadható maximális teljesítmény gondoskodik. A használati ajánlás fém fóliapárnát javasol a bevonni kívánt tárgy alá, így nem kell krokodilcsipeszt keresgélni és az érintkezés is jóval nagyobb felületen történik.

galv1_05.jpg

A fémtiszta állapot a siker kulcsa a foltosodás elkerülésére. Minden zsírfolt potenciális szigetelő, ezért tisztítás után már ne fogjuk meg a tárgyat szabad kézzel. A kísérletre kiszemelt fémpénz jól demonstrálja, mennyire pontosan követi a vékony fémréteg a tárgy körvonalait. A karcolások sem tűnnek el, ezért ha szükséges, polírozzunk.

galv1_07.jpg
Felerősítjük a szivacsot a készülék fejére, öntünk rá a kiválasztott elektrolitból, majd rányomjuk a tárgyra. Nem festeni kell az elektrolitot, hanem mintha hegesztenénk. Csak addig tart a folyamat,
míg rányomva tartjuk

galv1_08.jpg

Nocsak! Valami történik, kékes rozsdaszerű réteg jelent meg a tárgyon. Folytassuk a tamponozást, azonban rossz hírem van, serényen pótolni kell az elektrolitot, ha már nem tapasztalunk fémkiválást. Hogy nyomáskor folyadék csapódik ki a szivacsból, nem jelent semmit, az a fémtartalmat vesztett elektrolit csupán. 

galv1_09.jpg

Tehát nyomkodunk szorgalmasan, közben elmesélem, hogy 3V egyenáramú, kb. 250-300 mA áramerősséget leadni képes tápegységet kell keresnünk, ha ki akarjuk váltani az elemeket. Aranynál és ezüstnél nagyobb feszültségeket nem szabad beállítani. A ház körül fellelhető hálózati tápegységben sajnos ritka ez a feszültség, a mobiltöltők és társaik 5 Voltnál kezdődnek.

galv1_06.jpg

Teljes felületen megjelent a kékes réteg. A pénzérme a legkönnyebb út egyébként, mert sárgaréz, réz, nikkel közvetlenül galvanizálható; a vasat viszont először nikkel-elektrolittel kell bevonni. Eloxált tárgyakat nem lehet galvanizálni. Ennek ismeretében bonyolódik majd életünk, vagy pedig le kell mondanunk egyes fémek díszítéséről. Ha nemesacélt vagy krómot akarunk aranyozni vagy ezüstözni, azokat is először nikkelezni kell. 

galv1_12.jpg
A tárgyat folyó vízben öblítjük és szárítjuk. Ezután puha ruhával vagy papírzsebkendővel erősen polírozzuk, míg az összes homályos hely eltűnik és magasfényű lesz. Adott esetben a teljes galvanizálási folyamatot meg kell ismételni. Fémtisztító nem alkalmas, túl erős a polírozáshoz, de ha a fény nem lenne kielégítő, mégis alkalmazhatjuk a következőképpen: a tisztítót vékony rétegben ujjal a felületre felvinni, hagyni, míg teljesen megszárad és szürkésfehér réteget alkot, majd óvatosan polírozni.

galv1_13.jpg

Elnézést, rossz fotós vagyok, de talán így is látszik a különbség az eredeti rézszínű és az ezüstözött pénzérme között. Élőben teljesen meggyőző, tényleg.

galv1_14.jpg

Az aranyozással folytatjuk. Az elektrolitokat nem szabad keverni, ezért a két galvanizálási folyamat között szivacsot kell cserélni és a tartályt kiöblíteni.  

galv1_18.jpg

A munkamenet teljesen megegyezik az ezüstözéssel, viszont tovább tart. Ennél az unalmas résznél vallom be, hogy a többször említett nikkelezést nem tudom bemutatni, mert elfelejtettem megrendelni a szükséges összetevőt. 

galv1_19.jpg

Ekkor untam meg a percekig tartó nyomkodást, inkább rögzítettem az alkatrészeket. A krokodilcsipesz által befogott felület igazán minimális, azonban ezt a területet nem galvanizálja, félidőben csíptessük oda a tárgyat egy másik részén.

galv1_20.jpg
Itt már látványos az eredmény, a nagy felületű sárgább rész az aranyozott terület. Az gold elektrolit valódi, 24 karátos aranyat tartalmaz. A leírás taglalja, hogyan tudunk műanyagot bevonni arannyal, így mohóságunkat a kínai állóórákon megcsillanó arany fényével csillapíthatjuk. Bár nem is, a 24 karátos arany szemmel láthatóan nemesebb csillogást ad, mint ahogy a fent látható aranyozott fúróhegy demonstrálja.

galv1_22.jpg

Részleges galvanizálás letakarással. Ha a tárgy egy részét lefedjük, azon a helyen megakadályozzuk a fémréteg lerakódását.

galv1_23.jpg

A mosószeres elmosásról, majd fémtisztítóval történő kezelésről itt sem feledkezzünk meg.

galv1_24.jpg

A letakarás történhet pl. körömlakkal, amit utána lemosóval vagy hígítóval el lehet távolítani - mondja a leírás. Én csak egyszerű matricás takarással próbálkozom. Kíváncsian várom az eredményt, mert például festékszórásnál a letakarás legutóbb igen kiábrándító eredményt hozott.

galv1_25.jpg

Itt találkozunk először a baljós kifejezéssel: áramsűrűség. Bizony, minél nagyobb a felület, annál több elektromos áram kell megmozgatni a fémrészecskéket. Ha kicsi az áram, lassan megy a folyamat, ha túl magas, akkor viszont matt és rozsdaszerűen alkalmatlan felületet kapunk.

galv1_26.jpg

Íme az eredmény. Persze mégsem, a sárga csillanást csak a béna fotós (én) hibája okozza, ennyire azért nem látványos, hanem csak...

galv1_27.jpg

...ennyire. Tényleg csak emberbarátságból áldoztam be a cigarettatárcámat egy nonfiguratív aranyozásra és ha sokáig tamponozgatok, bizonyára vastagabb aranyréteg rakódik le. Azonban bizonyítéknak elég ennyi is.

galv1_28.jpg

Ez pedig már csak a ráadás, gesztus egy nemsokára megjelenő poszt írójának. A szükséges áramerősséget egy változtatható hálózati tápegységre kötött akkutöltőről biztosítom, mert a fűrészlapnyi felület már túl nagy kihívás lenne a bébielemeknek. A felső határként ismert 3 Volt feszültséget így könnyű biztosítani, és még elegendő áramot is ad. A következő részben látjuk majd: néha a kevés is sok, így korlátoznunk kell az áramot is. Ez a galvanizálás egy ilyen korlátozós folyamat.

galv1_29.jpg

A letakarás ellentétét próbálom ki éppen. Működik.

 A következő rész tartalmából...
Láthatjuk majd, hogy a tamponos kézi galvanizáló mennyivel egyszerűbb és kompakt megoldást nyújtott a merülőelektrolitos megoldással szemben, melyhez a feszültség- és áramerősség szabályzása miatt további eszközöket kell beszereznünk.

galv2ű_13.jpg

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr125572187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2013.11.06. 19:29:21

A riga blokk jó meglátás ám! Én is az időtájt érdeklődtem a galvanizálás iránt, amikor még ilyen rigás-simsonos időket éltünk, a króm hatású festékek még nem is léteztek, mattfekete spray-t is csak a boldog emlékű Shell-Interag kutaknál lehetett néha találni. Az én nagyapám műszerész volt, aztán fröccsöntő kisiparos, és egy csomó régi galvanizálásról szóló szakkönyv maradt utána. De igazából sosem akartam annyira, hogy elkezdjem összevadászni a vegyszereket, pedig amikor még élt nagyapám alighanem lett is volna néhány összetevő hozzá, tápegységek meg keménygumi üstök voltak, arra emlékszem.
No mindegy. Lehet hogy ki kellene próbálni. Mennyire lett ellenálló a bevonat? Azért kérdezem, mert manapság már tényleg brutálisan jó festékek vannak, abszolút korrekt arany-króm-réz hatással. Az egyetlen gyengéjük hogy abszolút nem kopásállóak, viszont ha átlakkozzuk őket, megszűnik a látszólagos fém-hatásuk. Ez a vékony fémgőzölés mennyire strapabíró?

Tákolmányi (törölt) 2013.11.06. 20:24:00

A végéről kezdve: meglepően tartós. Tényleg, ezt hiszi az ember, hogy ilyen rövid idejű szöszmötölés után kettőt vakar körömmel és már le is kopott vagy felpattogzott. Hát nem, a fémes kötés az fémes kötés,, nem valami cseléd kovalens :)

A motoros időkből:
Ha kispolszki lámpát tettél a Simpsonra és nem volt nálad a számla: megvert a rendőr, mert biztos loptad.
Ha fekete spray-t vittél haza: megvert a rendőr, mert biztos graffitizni akartál vele.

Majd ki akarom próbálni a króm spray-t, az antik aranynak olyan gagyi hatása van.
És mi lenne, ha fémtartalmú festékkel lefújnék valamit és arra ezüstöznék?

Más: komoly gondolatok a galvanizálós könyv kapcsán, teljesen egyetértek vele.
sztimpank.blog.hu/2012/11/08/galvanizaljunk_otthon_egy_satani_konyv_margojara

zsolt64 2013.11.07. 11:48:50

A cikk jó.
Felhívom a figyelmedet hogy érvényes fizetőeszközzel ne kísérletezz, mert jogszabályt sértesz. Aztán még jelentkeznek nálad a pénzügyőrök. ÷)
Forgalomból kivont, már nem visszaváltható érme azt hiszem az lehet.

Tákolmányi (törölt) 2013.11.07. 12:51:13

@zsolt64: Jogos, sajnos szorított az idő és csak most kerültek elő a szlovák korona érmék.
Emlékszem, mikor a Zloty még 13000 Ft = másfél millió Zl áron forgott, a váltópénzét (grosz) a lengyel ácsok szögalátétnek használták, mert az alátét többe került :)
Na most a Forint csak örüljön, hogy erősödik.

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2013.11.07. 12:58:03

@Tákolmányi: Jesszus. Amikor most a kaput csináltam a műhelyre én is használtam ám ötforintost alátétnek. (Vasárnap errefelé nemigen van alátétbolt nyitva.) Nem is olyan könnyű ám lyukat fúrni az ötforintos érmébe... :)

Lődörgő Hollandi 2013.11.07. 13:14:16

Nagyon jó cikk! Harminc éve olvastam az otthoni galvanizálásról egy hajó modellezés könyvben, de nagyon macerásnak tűnt a rengeteg vegyszerrel. Most ki fogom próbálni!!

gg630504 · http://gg630504.atw.hu 2013.11.07. 13:42:25

Az elektromos feszültség mértékegységének neve "volt" - így, kisbetűvel, mint az összes mértékegység.
Akiről elnevezték: hu.wikipedia.org/wiki/Alessandro_Volta .
A "Volt" szóval mondatot lehet kezdeni, például "Volt egyszer egy hol nem volt."
( Hasonlóan kisbetűs és nem azonos az elnevező vezetéknevével az elektromos áramerősség mértékegysége: "amper", hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A9-Marie_Amp%C3%A8re . )

Viliavereb 2013.11.07. 15:50:41

Van egy primitív módszer a feszültség és áram szabályozására.
Kell egy izzólámpa és transzformátor egyenirányítóval.
A lámpát sorba kell kötni a galvanizáló bemenetével.
Ha trafó 12V-os a lámpa 9V-os a kimeneti feszültség 12V-9V=3V.
Ha a lámpa 5W-os a maximális áram 5W:9V=555,555...mA.
Csak arra kell vigyázni ne zárjuk rövidre a kimenetet mert akkor túl nagy lesz a feszültség a lámpán, így hirtelen kiég. Extrém esetben elpukkan.
Az áram szabályozás azért működik mert az ellenállás progresszíven hőmérséklet függő.

Tákolmányi (törölt) 2013.11.07. 16:39:05

@Viliavereb: Abszolúte! Olvastam, hogy ellenálláshuzalt keresgéltek keményvonalas galvanizálók az egyik topicban és például vasalóból kibányászott cekaszt ajánlgattak pont erre a célra. Az elektrolit nagyon vezető, így mintha rövidre zárnánk az áramkört. Azaz attól még elpukkanhat, nem?. A cekasz pedig felizzik és kész.

kalamár 2013.11.07. 18:19:50

@gg630504: A rövidítések kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk, például kb. (körülbelül), Mo. (Magyarország).

Kivételek például a mértékegységek (A: amper), a pénznemek (Ft: forint), az égtájak (D: dél), a vegyjelek (H: hidrogén); továbbá: Ui.: utóirat, Dr. vagy dr.: doktor, M: millió, Mrd: milliárd, P. H.: pecsét helye, NB.: nota bene, Btk.: büntető törvénykönyv.:)Mindig tanul az ember...

Mátyus Bence 2014.02.04. 08:39:33

Szerbusztok! Én egy galvanizáló műhelyben dolgozom, az elképzeléseitek nem rosszak. Az áram ellátás gondját ha nem akartok elemekkel bajlódni kis mennyiségnél tökéletes egy villanyvasút pótméteres trafója. Nekünk nagy mennyiségnél kell 300-400 A. és ez az erősség olyan 6-7 V. De amúgy bármi kérdésetek lenne írjatok.

Morgan kapitány (törölt) 2014.02.04. 09:18:27

@Mátyus Bence: Jaj, jaj, ha lenne egy villanyvasutam, mennyivel boldogabb lennék. Igen drága hobbi :)
Mesélhetnél az üzemről.

santner 2014.02.23. 21:54:42

Sziasztok!
Vegyész vagyok és elekrokémiával foglalkozom kb. 30 éve. Nagyon jó volt olvasni a hozzászólásokat. A téma nagyon jó. Most tudtam meg, hogy ilyen készletet is lehet vásárolni.
Az áramforráshoz legjobb a kénsavas akkumulátor, amit a vaterán, vagy a Margit köruti boltban elég olcsón lehet kapni (1-3 eFt.)

berha/etele 2014.12.29. 12:53:46

@Mátyus Bence: Szia Bence!

Segíts nekem légy szíves ,egy szakmádba vágó problémámat megoldani !
Van egy sárgaréz virágkaspóm és szeretném vörösrézzel begalvánozni otthoni módszerrel,
de legalább 0,2-0,3 mm vastagon.Egy fél esztendő elég lesz-e hozzá 3Volton??
A táp nem probléma ,műszerész vagyok ,annyi ampert meg voltot adok neki amennyit javasolsz.
A fentebb leírt cuccot nem venném meg ,ha lehet.

Segítségedet előre is köszönöm,üdv:Szűcs Attila