Ajtót a helyére - 2. rész

2018.10.12. 05:00 | Írta: Mr. Furdancs

Nem hagyhatjuk, hogy napokat kelljen körömrágva várni a folytatást, tessék:

image2_3.jpg

Árpival elkezdtük betenni az ajtókat a helyükre. Kalandos körülmények között ugyan, de elég szépen haladtunk. Az előző részben ott hagytuk abba, hogy lemerült a telefonom, besötétedett, nem volt áram, illetve híján voltunk megfelelő mennyiségű pillanatszorítónak.

Megbeszéltünk egy újabb randit a házban, de előtte be kellett szereznem néhányat a fent említett pillanatszorítókból. Megvenni nem akartam, azért a jófejségnek is legyen egy határa. Elsétáltam az utcánkban üzemelő asztalosműhelybe. Az ott dolgozó szakemberrel az évek során viszonylag használható kapcsolatot alakítottam ki. Ennek köszönhetően megengedhettem magamnak azt a pofátlanságot, hogy elkunyizzak tőle hat darab pillanatszorítót. Ha utána számolunk ez egy olyan mennyiség, aminek semmi értelme. Egy ajtóhoz négy darab kell. Így a házban lévő négy darabbal együtt volt két és fél ajtókeretre elegendő pillanatszorítónk.

Irány a ház. Árpinak tettem egy megjegyzést, hogy ha még egyszer jövök segíteni, akkor én is költözöm velük, családostul. Nem volt őszinte a mosolya. Valahol ott tartottunk, hogy a helyére igazítottunk az ajtókeretet. Mint utóbb kiderült Árpi nem bírt magával és kihívta segíteni egy közös barátunkat. Dobos, akárcsak Árpi. Ennek az lett a vége, hogy addig győzködték egymást, hogy végül egy, azaz egy darab ajtókeretet szereltek be, azt is rossz helyre. Ennek köszönhetően azzal kezdtük, hogy a már beszerelt, kipurhabozott ajtót kiszedtük.

Múltkor már addig eljutottunk, hogy "vízbe, függőbe" tettük az ajtókeretet, majd rögzítettük. Ez a csodálatos férfi az Árpi. Most annak örül, hogy tökéletes munkát végeztünk.

Photo 2012.12.02. 13 35 30.jpg Photo 2012.12.02. 13 35 37.jpg
Photo 2012.12.02. 13 00 17.jpg Photo 2012.12.02. 13 51 44.jpg

Ezzel megvoltunk, jöhetett az izgi rész, a purhabozás. Ez a folyamat nem a tanácstalanság egyik formája. A beállított ajtókeret réseibe purhabot fújunk, ami körülbelül egy nap alatt megszilárdul és rögzíti a pillanatszorítóval beállított távolságokat. Nem kell mindenhova fújni! Elég a sarkokba és a zsanérokhoz. Nem felejtettük el középen kitámasztani a két ajtófélfát, így az ajtók be is tudnak csukódni majd. 

Photo 2012.12.02. 14 30 51.jpg Photo 2012.12.02. 14 33 45.jpg

Miután megvoltunk, már csak várni kellett, hogy megszilárduljon a purhab. Másnap Árpi leszedte a pillanatszorítókat, levagdosta a felesleges habot, majd feltette a takaróléceket. Az ajtószárnyakat értelemszerűen kell feltenni és rögzíteni. Ezt csak azért nem írom le, mert nem voltam jelen a műveletnél. A zsanérokkal lehet az ajtószárnyat állítgatni. Dőlés, távolság és egyéb szempontból.

Photo 2012.12.02. 14 50 18.jpg Photo 2012.12.02. 14 46 04.jpg

Kész is voltunk és már csak három ajtó volt hátra.

 

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr868764202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása