Alapvető fémipari műveletek

2014.07.07. 13:18 | Írta: kkm.furdancs

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel „Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák” című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat.

konyvborito.jpg

A következő részekben tervezéstől-kivitelézésig megismerjük a fémipari műveleteket. Mindezek előtt rövid tanácsok röviden. Ha ön türelmetlen, a teljes kötetet megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Az elképzeléstől a kész munkadarabig

A munka az ötlettel kezdődik, célja pedig ennek megvalósítása. Előbb azonban át kell gondolni néhány dolgot:
– Hogyan nézzen ki a kész munkadarab, a „MŰ”?
– Mire fog szolgálni?
– Hogyan készíthető el a legcélszerűbben?
– Milyen szerszám(ok)ra lesz szükség a munkához?
– Milyen lépésekben végezzük el a munkát?
– Honnan szerezzük be a nyersanyagot?

Vázlatok
Először készítsünk néhány elnagyolt vázlatot az elképzelésünkről. De már ezekről a kevéssé kidolgozott, szabadkézi vázlatokról is leolvasható legyen a tárgy rendeltetése vagy működése, használata.

Minden tervező szakember ceruzavázlatok sorozatával kezdi a munkáját. Eleinte minden gondolatot felvázol, mert még nem tudni, hogy melyikből születik a végleges megoldás. De eleinte ne merüljünk el aprólékos részletekben. Először egy átfogó megoldást kell kialakítani, csak ezután következzen a részletek kidolgozása.

Kiviteli tervek
Ha döntöttünk a megoldás mellett, kezdődhet a részletes kiviteli tervek, azaz a mérethelyes összeállítási és részletrajzok megrajzolása. Ezek képezik az elkövetkező munkafázisok alapjait. Ezért szükséges ezeken már minden méretet és szöget mérethelyesen ábrázolni, hogy később a munkadarabra átvihetők legyenek.

A barkácsolónak egy ív rajzpapír és kétféle keménységű ceruza is megfelel e célra. A puhábbal rajzolhatjuk meg a munkadarab(ok) körvonalait és a tengelyvonalakat; a keményebbet a sraffozásokhoz és a méretvonalakhoz használhatjuk.

Jó tanács
A munkadarabok méreteit mindig milliméterben adjuk meg. Térbeli tárgy befoglaló méreteit következetesen szélesség × magasság × mélység (ill. vastagság) sorrendben adjuk meg.

Méretezés
Alapvető szabály, hogy ne adjunk meg túl sok méretet, de ne felejtsünk le egy szükséges adatot se a műhelyrajzokról. A méreteket átgondoltan, rendszerezve adjuk meg, azaz lehetőleg mindig egy adott alapvonalhoz vagy felülethez (bázishoz) viszonyítva.

A szerkesztőmunka – a részletek megrajzolása – során fontos szempont a helyes méretek megválasztása.
Ez az anyagminőségnek, az alapanyag formájának, fajtájának és vastagságának helyes és ésszerű megválasztását is jelenti. Használjuk ehhez a méretezési képleteket és táblázatokat tartalmazó tervezési segédleteket, kézikönyveket. Kétség esetén azonban tanácsos inkább túlméretezni az alkatrészeket, mert ezzel csak a biztonságot növeljük.

Végül készítsünk részletes és pontos darabjegyzéket az alkatrészekről. Ez a „stükklista” tartalmazza az anyagfajtákat, a mennyiségeket és a beszerzendő kereskedelmi árukat is. Ezzel már el is kezdhetjük a tulajdonképpeni kivitelezést.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr788763920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása