Kemenceépítős könyvajánlónk írása során bukkantam olvasmányos szemlézésére a legalkalmasabb építőanyagoknak, melyek vályog és tégla, valamint hőálló bélésként a samott tégla. Három részben röviden a legfontosabb tudnivalókat osztjuk meg a tulajdonos Cser kiadó engedélyével. Ma az ember által létrehozott egyik legősibb építőelemről, a tégláról és modernebb változatáról, a klinker tégláról írunk.

 A téglát agyagtartalmú vályogból kb. 900 °C hőmérsékleten égetik. Tartósan nem időjárásálló, télen pedig gyorsan szétfagy, ezért kültéri alkalmazások esetén habarccsal be kell vakolni. A klinkertégla agyagtartalma nagyobb, 1200 °C-on égetik, ezért lényegesen ellenállóbb. A szinterezési folyamatnak köszönhetően pórusai tömörebben zárnak és csaknem teljesen vízzárók. Kültéri alkalmazásra ezért csak klinkertégla jöhet számításba.

Fagykárok következtében megrongálódott téglafal, illetve ép kültéri klinkertégla falazat

A téglát, azaz az égetett vályogtéglát a Kr. e. 4. században, Mezopotámiában „találták fel”. A mesterségesen előállított téglákat agyagból és vályogból formázták meg, napon megszárították, majd kiégették. A hasáb alakú test akkora volt, hogy az emberi kéz meg tudja fogni. A tömegének is döntő szerepe volt, hiszen a téglát bal kézzel kell megfogni, miközben a jobb kéz a vakolókanalat tartja (csak a balkezeseknél van ez fordítva). Arról viszont semmit sem tudunk, a régi rómaiak miért használtak háromszögletű téglákat. Falazni az ilyen téglákkal nyilvánvalóan nem lehet.

Régi házak bontásából származó, vagy törmelékhalmokban fellelhető, jó állapotban maradt téglákat általában újra fel lehet használni. A használt építőanyagok újrahasznosításának fontossága remélhetőleg növekedni fog. 

A tömör téglákat a sütőtér dongáinak építésére is fel lehet használni. Sok kemence sütőterét csak ilyen téglákból falazták. A tégla nincs semmilyen hatással az élelmiszerekre, káros anyagokat nem bocsát ki és a kenyér ízét sem befolyásolja. Felületét viszont a nagy hőmérsékletek rongálják: ha folyamatosan láng éri, porózussá válik, és szétporlik vagy üvegszerűen szétpattan. Téglát ezért csak akkor alkalmazzunk, ha a kemencét ritkán használjuk, vagy nagyon fontos, hogy a költségekkel takarékoskodjunk. A sütőtér boltozatának megépítésére alkalmasabbak a samott téglák (lásd a következő részt).

 Ezzel a videóval pedig értelmet kap posztunk kissé elcsépelt címe is

Ha kifejezetten kemencék építése a cél, a  „Kemencék kint és bent. Saját készítésű modellek, bevált receptek” kötet minden területen - tervezéstől a receptekig - hasznos tanácsokat ad és házilagosan kivitelezhető eljárásokat mutat be.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.