A mesterségesen szárított faanyagot később visszanedvesíthetjük, hogy kihasználjuk maradandó alakváltozását. A fa alkatrészek hajlításáról esik szó, hiszen az egyenesek, derékszögek, párhuzamosok alkotta forma nem illik minden bútorstítlushoz. Rengeteg hulladékot termelve ugyan kimarhatjuk a köríveket, de az ipar már rég kidolgozta a takarékos, gőzölésen alapuló hajlítás-visszaszárítás módszerét.
A faanyag nedves vagy forró állapotában képlékenyebb. A gőzöléssel való hajlítás lényege, hogy a fát egy jól szigetelt kamrába helyezik, amelybe folyamatosan forró gőzt juttatnak. Házilagos megmunkálásnál a gőz fejlesztésére alkalmas lehet egy teafőző vagy egy kukta. Amikor a gőzölés során a faanyag felmelegedett, kiveszik a kamrából, és sablon körül meghajlítják. A módszerről elmondható, hogy a siker kétesélyes, mert szárazon a meghajlított elem kissé kiegyenesedik, ugyanakkor a túl éles ívben hajlított elem eltörhet.
Gőzölőkamra használata
Rétegelt lemezből, farostlemezből vagy MDF lemezből készítsünk sablont, amelyen a szorítók elhelyezéséhez is kialakítunk helyet. Készítsünk hajlítólemezt egy vékony acéllemezből, majd fogjuk be két, markolattal kialakított keményfa ütközőbe. Ezek között a hajlítandó elem hosszával azonos távolság maradjon. Próbáljuk bele a darabot a kész együttesbe, de még ne hajlítsuk meg.
Készítsük elő a gőzölő berendezésünket, azaz gőztermelésre például a kuktát (amennyiben ezt választottuk), míg gőzölő kamrának egy tömített rétegelt lemez dobozt vagy műanyag szennyvízcsövet, amelynek mindkét végét eltömtük fakorongokkal. A gőz bejuttatásához műanyag csövet használhatunk. Egy műanyag szennyvízcsövet tekerjünk be üveggyapot hőszigetelésbe és alumíniumfóliába a szigeteléshez. A „gőzölőkamrát” enyhe lejtéssel helyezzük el, így a lecsapódó nedvesség el tud belőle távozni, kicsorogva egy vödörbe.
Helyezzük be a hajlítani kívánt faelemeket a csőbe, a darabok közé tegyünk távtartót. Így a gőz szabadon tud közöttük áramolni. Helyezzük vissza a lezáró fakorongot, majd kapcsoljuk be a gőztermelő berendezésünket. Általános szabály, hogy az elemek vastagságának minden 25 mm-ére egy óra gőzölést kell számítanunk.
Gőzölés után gyorsan illesszük a faelemeket a hajlító fémlapunkhoz, és fogassuk azzal a hajlítósablon köré. A művelet közben vastag kesztyűt kell viselnünk, hogy elkerüljük az égési sérüléseket. Némi gyakorlatra szükségünk lesz, hogy pontosan végre tudjuk hajtani a műveletet. A fém hajlítólap segít megelőzni, hogy elszakadjanak a hajlított elem külső ívre eső rostjai. Szorítókkal rögzítsük a hajlított elemet a fémlappal együtt a hajlítósablonhoz, majd hagyjuk több napon át száradni.
Hajlítás mikrohullámmal
Kisebb faelemeket gőzölés helyett mikrohullámú sütőben is meghajlíthatunk. Ehhez helyezzük a darabot egy erős, jól zárható műanyag zacskóba némi vízzel együtt vagy vízzel átitatott textildarabba betekerve, majd állítsuk a mikrohullámú sütőt a legerősebb fokozatra, és a hajlítandó elem vastagságának minden 3 mm-ére 3…5 percet számolva kapcsoljuk be a sütőt. Az idő leteltével azonnal rögzítsük a faelemet a hajlítólemezhez és a sablonhoz, majd várjuk meg, míg teljesen kiszárad. Ez néhány órába telik.
A fenti összefoglaló Paul Forrester: Famegmunkálás mindenkinek - a famegmunkálás technikái című könyvéből származik. Gyakorlati megközelítésű, 256 oldalas kötet alapanyag-beszerzéstől bonyolultabb famunkák leírásáig tartalmazza a fontos tudnivalókat. A szükséges szerszámok és azok használata, az illesztések, felületkezelés és a bútorkészítés segédanyagai is helyet kaptak tartalmában.
Fejezetei: Faanyagok és a műhely - Alapvető szerszámok és technikák - Fakötések - Különleges technikák - Felületkezelés és szerelvények - Gyakorlati példák. Az illusztrációk nem a könyvből származnak.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.