Egy magyar úr Angliában: Miért annyi az annyi?

2017.09.22. 05:00 | Írta: Pajer

Akár azt a címet is adhattam volna ennek a résznek, hogy "Még most vidd el  javítani, mert jövőre rohadt drága lesz."  - Ugye az nem titok, hogy nagyrészt mindenki a jobb kereseti lehetőségek és az ebből fakadó könnyebb élet reményében indul útnak és lépi át a határt, keresve új állandó vagy ideiglenes otthont.

angol8_4.jpg

Hazudnék, ha azt mondanám: én más miatt döntöttem úgy, hogy Angliában elfogadom a felkínált munkahelyet. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy mi már egyszer húsz éve nekifutottunk egyszer, így nem volt teljesen ismeretlen a terep.

Magában a szervizelésben nagy különbség nincs, talán abban, hogy itt az iparosok többségében bérli a gépet. Egyrészt nem tudják hol tárolni a sajátot, másrészt mindig a munkának megfelelő géppel dolgoznak, harmadrészt az igen magas az-az 35-45 font (13-17 ezer forint) rezsióradíj mellett jobban megéri. Az alkatrész árakban nagy különbség nincsen. Kis hazánkban azért a fenti rezsióradíj felével, sőt néha a harmadával találkozik a kedves ügyfél, de szerintem már nem sokáig.

Azt már látják otthon is, hogy a bérek kezdenek elszabadulni, itt most nem akarok foglalkozni fekete-szürke-fehér bérekkel, csak bérekkel. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy néha nem csekkolom a hazai béreket a lelkem megnyugtatására és döntésem igazolására. Ez egyszerűen történik, a hosszú „Tea time”-ban (ez négyszer van egy nap) felhívom a „kisgép szerelőt keresünk” hirdetéseket, és az itt folytatott beszélgetések alapján megdöbbentő megállapításra jutottam.

angol8_9.jpg

Tea time, azaz Tea szünet egy nap négyszer van nálunk, összesen két óra, amit a munkáltató nem fizet

A mi iparágunkban a 2015 ös szinthez képest a bérek 70%-kal (nem elírás, hetven százalékkal) emelkedtek, azaz a havi nettó 150.000.- Ft-ról felszaladt közel 250.000.- Ft-ra. Ezzel szemben a szervizek rezsi óra díja nem emelkedett 20%-kalal, azaz 4-5 ezer forintról 5-6 ezerre emelkedtek, de a 7 ezret nem érik el. Felmerül  kérdés, miből tudja kigazdálkodni valaki ezt a magasabb bérigényt. Megmondom őszintén nem tudom, vagy is sejtem de ennek a megfejtését inkább az olvasó képzeletére bízóm. Én inkább kihasználva az EXCEL előnyeit, vegyítve az adókalkulátorok világával nekifogtam egy unalmas délután és elkezdtem számolni. Három dologban voltam biztos, egy év 365 napból áll. Kettő, hogy egy átlag angol szerviz óradíja 40 Font. Három, amihez felhasználtam egy 20 éve folyamatosan vezetett jegyzetemet, amiből kiderült, hogy éves átlagban napi 8 óra munka mellett hasznosan leszámlázható munkadíj 3,5 óra. Hogy hova tűnt a többi 4,5 óra, hát az ügyféllel folytatott beszélgetések, a „garanciálisan” visszahozott masinákra, a 22-szerre szétszedett kínai szar berántóra, ja és azért el kell menni szabadságra, a „főnök leléphetek egy órával korábban” felkiáltásokra, egy kis adminisztrációra és rendrakásra,  sorolhatnám, higgyék el, elmegy.

E három szám bűvöletében és egy most átlagos 370 Ft-os váltási árfolyammal számolva nekikezdtem a mateknak.  Elképzeltem, hogy Egyéni vállalkozóként, a saját kis garázsomban (nincs bérleti díj, minimális rezsi) szervizelem a gépeket, minden jogszabályt betartva. Még a teljes képhez hozzá tartozik, hogy Angliában a szabadságok száma hasonló - 28 nap - csak ebből levonódik a 8 nap állami szabadnap, míg kis hazánkban ez a most 11 (jövőre 12) hozzáadódik, azaz közel 2 hónapot szabin lennénk.  Tehát átlagosan elmondhatjuk, hogy hazánkban egy egyéni vállalkozónak van esélye 225 napot, míg Angliában 232 napot dolgozni, ha még a szabadságra vonatkozó szokásokat is betartja, a többit egy táblázatban mutatom.

angol8_2.gif

* 225 munkanappal, 3,5 órával és 40 fonttal számolva
** 232 munkanappal 3,5 órával és 40 fonttal számolva
*** Angliában még ezen az értékhatáron nincs ÁFA de az összehasonlítás miatt azzal számolok

Azt is mindenki képzeletére bízóm, milyen költséggel jár elindítani egy ilyen vállalkozást hazánkban. Angliában a nyitást követő három hónapon belül (igen utána), ha működőképesnek ítéled a történetet, jelzed az Önkormányzatnak, hogy van egy ilyen vállalkozásod (ingyen) .

A nagy lékesedésben még megnéztem hogy kb. 52 Fontnál azaz 19.500.- Ft-nál keresne annyit a magyar mint az angol a 40 Fonttal, illetve elegendő lenne 29,5-et elkérni az angolnak, hogy annyit keressen mint a magyar 40 font mellett. De természetesen ez a nettó bért terhelő közterhekből adódik.

angol8_3.gif

Már hallom a bölcs kommentezőt, hogy „hát ott van a KATA”, ez igaz, de csak abban az esetben, ha szervizelésnél egy darab alkatrészt nem cserélek, de ez a mi esetünkben lehetetlen. Annak az értékesítését 40% többlet adóval és a vissza nem igényelhető 27 ÁFA-val sújtja, azaz 30% árrésért közel 200%-on kellene adni, vagy két céget csinálni, vagy stb… Most a cikkünkben az egyenes, becsületes utat kerestük (Megjegyzem a KATA-val is csak 11 fontot keresnék)

De hogy mire is lehet következtetni ebből? Kb. 20 Font azaz 7.800.- Ft-os rezsióradíj mellett van esélyünk Magyarországon a havi nettó 250.000.- hazavinni. Az állam hazánkban többet keres egy óra munkámon, mint én. Bosszantó, hogy azonos helyzetben az angol közel 400.000.- Ft visz haza.

Egy olyan szerviznek ahol többen dolgoznak, üzlethelyiséget bérel és tart fent (azaz nem a garázsban szerel), és esetleg még karácsonyi jutalmat is szeretne osztani jelentősen, azaz 8000.- Ft fölé kell emelnie a rezsióradíját. Ha a mindenki, vezetésünk elvárásai szerint négy éven belül le akarja hagyni Romániát és legalább 50%-os szinten megközelíteni a nyugati versenytársak bérszintjét, akkor egy kisgépszerviz rezsióradíja meg fogja közelíteni a 11.000.- Ft.

Az utolsó pont ad magyarázatot arra, hogy nyugati testvéreink miért is dobálják ki a kis hibás kerti és barkácsgépeiket és miért kell lassan a lomi királyoknak új elfoglaltság után nézni.

angol8_5.jpg

Foto: Magyar Narancs

Most kezdem megérteni a logikát, hogy csak a minőségi gépeket gyártó cégek márkaszervizei lesznek életképesek, hiszen ott a felszámított munkadíj arányban van a gép értékével. Ezzel a szervizek nagyrészt tisztában vannak, ebben az ügyfelek gondolkodásmódjának kell megváltoznia. A mai napig érezhető, hogy a nagy áruházak polcairól eladott olcsó eszközök, gépek meghibásodásánál fel vannak háborodva a kedves ügyfél, eleve ha nem garanciában készül el a javítás, de ha kétezer forint fölé emelkedik, hiszen „ Én ezt csak 7.000.- ért vettem”, nem foglalkozva azzal, hogy ugyan annyi energia (ha nem több) megjavítani az olcsó eszközt, mint a megbízható minőségi terméket.

Ilyen jövőbeni munkadíjak mellett teljesen természetes lesz, hogy a pár száz forintos alap alkatrészek (gyertya, légszűrő, berántó, stb.) azonnal cserélődnek, nem megengedve azt a kockázatot, hogy ezek miatt újra szét keljen szedni 11.000.-ért a masinát. Persze ez mind felfelé tolja a javítás költségét, no nem a munkadíj oldalon, hanem az alkatrészek áránál, amit szintén a kedves ügyfél fizet.

De sebaj előbb utóbb  már a közmunkás is annyit fog keresni, hogy ne csak megvegye a profi gépet, hanem javíttatja is a masinát és esetleg akkor én is fogok tudni 700 ft-ért venni egy gombóc fagyit a cukiba.

 Utóiratnak is szánhatnám, de ahhoz túl hosszúra sikeredett, hogy a fentiek megírása után nem tudtam nyugodtan aludni. Nem értettem, hogy ha elvileg van elég pénz a szektorban ( már mint építő iparban) akkor, hogyan tud az angol kifizetni egy ekkora bért és miért nem tud a magyar vállalkozó, cégvezetés.

 angol8_6.jpg

 Az angol cégnyilvántartási rendszer ugyan úgy elérhető mindenkinek, mint a magyar

Unalmas óráimban elkezdtem böngészni a magyar és angol cégnyilvántartást, és meglepő adatra leltem. Az az azonos méretű cégeknél az éves nettó árbevételt néztem ( nem a mérlegben kimutatott profitot) és a foglalkoztatotti létszámot, és az alábbi adat jött ki. Természetesen mindegyik céget ismerem és tudom, hogy összehasonlíthatók, mert azonos adottságúak. A fentiek mellett még a magyar cégeknél egy minimum elvárható 200.000.- Ft-os bérrel addig az angoloknál egy 13 fontos (4.810.-) bérel kalkuláltam.
 angol8_7.jpg

Angol kis kölcsönző / magyar közepes kölcsönző I. / magyar közepes kölcsönző II. 

A piros vonallal elválasztott kölcsönző II.-nél már a munkatársak megtartása érdekében igencsak emelni kellett a béreken és az is igaz, hogy az utóbbi két-három évben a fennmaradásért küzd.

De nézzük a nagyokat!

angol8_8.jpg

Angol közepes kölcsönző / magyar nagy kölcsönző 

Hát, nem szeretném kifejteni a véleményem, a számok magukról beszélnek úgy, hogy az látszik nem csak a magas adó és járulék terhek, hanem a nem igazán bőkezű foglalkoztatók is tehetnek arról, hogy ilyen alacsonyak a bérek. 

angol8_1.gif

Bízva a jövő heti vágógépes találkozásban, ezzel búcsúzom

  

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr6112883988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zooltek 2017.09.22. 12:45:14

Kedves Pajer! A cikksorozatod nagyon jó, de tudod mit fogsz itt kapni, ha ez a cikk kikerül az index ajánlóba? #savePajer

kkm.furdancs 2017.09.22. 12:52:19

@zooltek: Márpedig kikerül. Eddig mindig sikerült :)

Pajer 2017.09.22. 14:47:07

@zooltek: Gondolom hideget, meleget - de megszoktam, mert itt Angliában úgy is külön csapból folyik. De a viccet félretéve, nem vele kell vitatkozni, a matematikával :)

Ad Dio 2017.09.23. 00:28:26

Nem tudom hogy ide tartozik-e, de eszembe jutott erről a matekról egy közgázos tanár eszmefuttatása, aki a tanáriban levezette, hogy miért és hogyan állítja össze a szigorlati kérdéseket. Úgymond az elvárás az volt, hogy a nevezett vizsga nehéz legyen, így egy maximum átlagot nem léphet át az eredmény. Emberünk tudta jól, hogy a nagy előadóban a diákok többsége nem megengedett segítséget vesz igénybe, hát úgy állította össze a kérdéseket, hogy e segítséggel EGYÜTT se nagyon lehessen a kitűzött átlagnál jobban teljesíteni. És amikor megkérdezték, hogy akkor a "becsületesekkel" mi lesz, arra az volt a válasz, hogy két lehetőségük van: zsenik, vagy bukott emberek...

Pajer 2017.09.23. 08:09:49

@Ad Dio: Szerintem ez pont jó példa a hazai pályára, Angliába olyan egyszerűnek tűnik... de mivel ez egy barkács blog, az aktuál politika nem ide tartozik.

Pilotax 2017.09.23. 08:48:44

A posztoló is elköveti azt a hibát amit mások is gyakorta elkövetnek. Tudniillik összekeveri a becsületességet a tisztességet a törvénytisztelet fogalmával. Az egyik egy erkölcsi kategória, a másik egy jogi. Aki betartja az erkölcstelen és tisztességtelen törvényeket el kell ítélni? Melyiknek is van elsőbbsége? A tisztességnek avagy a törvénynek?
Csak egy példa: Az ÁFA fizetési kötelezettség a számla kiállításával keletkezik és nem a számla kiegyenlítésével. Ez ugye törvényes, de tisztességes? Akkor amikor esetleg a számla soha sem kerül kiegyenlítésre? Állam bácsi olyanért tartja a markát ami még a számlakiállítónál sincs és lehet soha nem is lesz. A másik: Az állam visszaél a hatalmával, és olyanért bünteti a polgárt amit maga rendszeresen megszeg az ugye tisztességtelen, becstelen meg törvénysértő is.

Pajer 2017.09.23. 11:07:31

@Pilotax: Pont a fentiek miatt nem foglakoztam zsebbe fizetéssel, bejelntett jövedelemmel, stb.egyszerűen csak feltételeztem (vagy is tudom), hogy minimum 200.000.- kell adni egy szerelőnek. De még így is a sok teher mellett egy Magyar kölcsönző-szervíz arányaiba kevesebbett költ bére a bevételeiből mint az Angol társa. Tehát nem csak az állam felelősége (felelőtlensége) , hanem a hazai cégvezetéseké is az alacsony bérszintekért . Megjegyzem én sem voltam jobb cégvezető és pont azért fejeztem be 20 év után mert a kis cégem nem tudott volna megfeleni a kor kihívásainak az hazai gazdasági környezetbe.

Arcade Macho 2017.09.24. 10:35:47

epitoiparrol van szo?
briteknel is az van mint nalunk hogy az alvallalkozo alvallakozojanak az alvallakozoja kiadja egy alvallalkozonak?

amugy meg mashol kommentkent hallottam/olvastam, hogy 2-3 eve amikor a magyar melos rinyalt a fizukajaert, akkor mondtak neki hogy van masik 200 jelentkezo a helyere...

Pajer 2017.09.24. 11:09:13

@Arcade Macho: Az alválakozó , alválalkozójának , alválakozója nem Magyar találmány, ahogy Angliában úgy mindenhol működik, mivel a világ szebbik felén a működéshez megteremtették a biztonságos jogi követelményeket.
Ha a magyar nelóa hivatalosan dolgozik Angliába és nem kapja meg a fizuját, vanak erre szakosodott jogi irodák akik két perc alatt behajtják. Persze ha itt is feketén egy magyar "haver"-nál akkor már nehezebb.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.24. 13:28:10

Igen, Mo-on nagy a bérteher, ennek oka, hogy az ország szegény, nem képes más országokból profitot kiszívni.

Az angoloknak könnyű: sok százmillió embert zsákmányolnak ki az egész világon, szóval dől hozzájuk a pénz.

Pajer 2017.09.24. 16:37:31

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Ez jol hangzik de nem igaz. Főleg,ha a pillanatnyi gazdasági helyzetben. Azért a 70' évek Angliájával nem hiszem,hogy cserélnél. Akkor ők szarabb helyzetben voltak mint a szocialista Magyarország. Ők onnan áltak fel 20 év alatt. Régen a gyarmatok kizsákmányolása után. A számok makacs tények azert keres az angol 4szer annyit mert a tulajdonos fuplájátxkölti bérre a bevételének, és ebből az álam csak a felét vonja el kint.

Könyveslány 2017.09.25. 16:05:37

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Szia Birca!
Azt szeretném kérdezni, hogy a sok bircás nick mind te vagy (kivéve persze a nicklopó trollokat)?

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.25. 16:12:38

@Könyveslány:

Ha van cikkje a nicknek a bircahang.blog.hu-n, akkor én vagyok az. Ha nincs, akkor bértroll a Soros Alapítványtól.

Könyveslány 2017.09.25. 16:43:50

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: :)
Arról beszélgettünk a minap, hogy a kis pártok kommunikátorainak tőled kellene tanulni. Lehet, hogy nem értünk egyet mindenben, amit írsz, lehet, hogy igen, de tény, hogy a következetességed és a gyakori kommentjeid kialakítottak egy márkanevet, brandet. Persze, sokkal egyszerűbb kinyilatkoztatásokat tenni, hogy már megint kivezettek bennünket Európából, pedig még csak szerda van :)

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.25. 17:23:09

@Könyveslány:

Kőkemény érvek, rendíthetetlenség, pártatlanság, hitelesség, nem-anonímitás = ezek sikerem alappillérei.