Poszterek a falon - második nekifutás

2018.06.06. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

Múlt heti posztunkban leírtuk, hogyan is kasíroztuk/ragasztottuk fel a posztereket egy HDF lemezre, majd hogyan lett azokból falikép. Az akkor bemutatott képek azóta is fent vannak a falon, de már jó ideje nem teljesen abban az állapotban, ahogy az akkori cikkben írtuk...

 

Az történt, hogy a falra felhelyezés után nem sokkal a képek elkezdtek megvetemedni, vagyis meggörbülni. Ez nem volt teljesen váratlan, bár én reméltem, hogy nem kerül rá sor. A képek egy méretre szabott HDF lemez egyik oldalára kerültek felragasztásra, sűrű tapétaragasztó segítségével.

Ez viszonylag gyors és egyszerű megoldásnak tűnt, bár bizonyos rossz érzéseim voltak már akkor is az eljárással kapcsolatban. Kasírozásnál van ugyanis egy olyan alapszabály, hogy ha nem igazán kemény és szilárd felületre ragasztunk ilyen módon, akkor mindig a hátoldalra (vakoldalra) is kell egy réteg papírt ragasztani. Ugyanis a száradás közben a poszter általában zsugorodik, és szépen meg tudja görbíteni a lemezt, amelyikre ragasztottuk. Ha a másik oldalon is van egy réteg papír, akkor a két hatás kiegyenlítheti egymást.

Esetemben ez elmaradt, aminek meg is lett a következménye. Előbb csak elkezdett elállni a kép sarka/éle a faltól, de később egy éjjel aztán le is ugrott a felakasztásra szolgáló szögről. Igaz, esetemben a kép kapott anno egy kis hátsó lécmerevítést, azonban ezek nagyon vékony lécecskék voltak, a lemez feszítésének nem tudtak ellenállni. Valahogy azért visszaraktam, de muszáj volt rendbe szedni a dolgot. A hátoldali kasírozás már ilyenkor nem sokat segít, én inkább azt választottam, hogy kapnak a képek egy-egy masszív keretet, ami helyrehúzza a vonalaikat. Így is történt.

A keretek persze nem gyári képkeretek, hiszen azok ilyen méretben elég drágák lettek volna már, hanem saját gyártmányok. Vettem pár szál gyalult, 5x2 cm-es egyenes lécet, és néhány kis profilmart díszlécet.

Az 5x2-es lécekből készítettem egy keretet, amely pont akkora, mint a kép külső mérete. Ezeket a sarkoknál csak simán átlapoltam, nem vágtam gérbe, így jobban tart és masszívabb a sarokkkötés.

Viszont a profilléceket már szépen gérbe vágva szabtam be a keret belső oldalára. Be is ragasztottam a keretbe. Ezzel kaptunk egy profilmart képkeretet, ami kellően masszív ahhoz, hogy mindenféle vetemedett lemezeket és képeket helyrehúzzon.

Hagytam száradni egy éjjelt, majd megcsiszoltam, és kapott egy egyszerű, lazúros felületkezelést. Kicsit koptatott jelleggel, hiszen amúgy is régies hatású poszterek lesznek bennük. És ezután már mehettek is bele a képek/poszterek. Néhány szögecskével belülről rögzítettem a képek eredeti kis vékony lécvázát az új keretbe, és már kész is volt. Ez most azért is jó, mert az új keret egy centit ráfed elölről a poszterek élére, és így az itt-ott felkunkorodó poszterszéleket is a helyén tartja.

Ennyi volt a műtét. Igazából nem sok munka, a kép pedig jóval mutatósabb lett. És vélhetően most már tartós is lesz az eredmény, reméljük az új keretlécek nem vetemednek el, mert akkor kénytelenek lennénk még egy plusz keretet építeni köréjük, még masszívabb anyagból...

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr218763118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.