Zongoraépítés: Több húron pendülve

2019.06.20. 05:00 | Írta: kkm.furdancs

hurozas_16.jpg

Hangszerátépítős sorozatunkban egy klasszikus húros hangszer alakul át kívül-belül digitális zongorává. Mai epizódban a húrozattal ismerkedhetnek. Mivel a hang előállításában egységet alkotva - egymásra hatva más alkatrészek is részt vesznek, megkerülhetetlen a keret, tőke, agráfok és rezonáns bemutatása. Ismerkedjenek meg Józsi bácsival, a hétköznapok 70 éves barkácshősével is, aki meghegesztette a páncéltőkét, majd zongorahangoló applikációt töltött le a netről.

sten.jpg

Fotón egy frissen meghirdetett példány, melyet érdemes százezrekért felújítani - amennyiben rendelkezünk pár évtizednyi tapasztalatból fakadó rutinnal. Legutóbb a billentyűzet felszínének cseréjét kitevő, mintegy 25.000 forintig jutottunk a költségvetésben, most az esetlegesen elszakadt vagy már használhatatlan húrok pótlásának árát vesszük számba. A nem saját kútfőből származó információk Gát József: A zongora története (1964.) című könyvéből származnak és dőlt betűkkel szedtem.

hurozas_06.jpg

Teljes rálátással a (kissé poros) húrozásra, szembeötlik helytakarékosságból fakadó kétemeletes elrendezése és hogy nem minden hang egy húrból áll.

hurozas_03.jpg

A húrok végeit agráf-okon (a lapított fejű lyukas csavar) keresztül - filces tompítással - vezetik bele a hangolószögek furatába. Alsó fotón a tompító mechanika részlete látható.

hurozas_15.jpg

A legmélyebb szekció mély hangjait - hangonként - egyetlen változó átmérőjű, de igen vastag basszushúr adja. Felépítése acélszálra tekercselt rézhuzal. Középtájon a gitárhúrhoz képest még mindig nagy átmérőjű basszushúrok kettesével sorakoznak.

A modern zongorákon az egyes típusoknál vannak ugyan eltérések, de általában a legalsó oktáv egy vastag fonott húrral, az utána következő 8-9 hang két vékonyabb fonott húrral és - rendszerint a kis c-től felfelé - a többi hang három sima húrral van ellátva, amelyek a magasabb oktávokban egyre vékonyabbak. A zongora vékony húrjai azonban még mindig vastagabbak, mint a csemballó basszus húrjai. Összehasonlításul csak egy adat: a csemballón használt legerősebb húr 0,50-es átmérőjű, a zongorán általában használatos legvékonyabb húr 0,775-ös. (Esetleg kivételesen 0,725.ös.)

hurozas_01.jpg

A különböző gyárak mindegyike más és más beosztású húrrendszerrel dolgozik. Még ugyanannak a gyárnak különböző típusain is változik a húrok erősségének beosztása, hiszen a húrozat a konstrukció szerves része, és ha a konstrukció változik, akkor ezzel arányosan a húrozatnak is változni kell.

hurozas_09.jpg

A magas hangokat három darab vékony acéldrót alkotja. Egy hangon belül hosszuk egyforma. Nem mindegyik húr átmérője különbözik, a méretválaszték 0.625 mm-től 1.7 mm-ig tart.

hurozas_18.jpg

A megszólaltatott hang frekvenciáját (magasságát) a húr gondosan kimért hossza biztosítja. Hátul tüskékbe kapaszkodik a hurokba tekert akasztó szem.

hurozas_19.jpg

Egy pillanatra kitérve a költségekre: A szabványos méretben forgalmazott basszushúrok darabja 6.000 Ft (aláfonásos 7.000 Ft), míg a zongorához - pianínóhoz - cimbalomhoz minimum 0,5 kg-os kiszerelésben, különféle átmérőkkel juthatunk hozzá. Nekünk kell méretre vágni és ez elég barátságos költségeket feltételezne, ha nem kéne beszerezni minden kívánt átmérőből egy tekercset.

image2_1.jpg

Az Opera Zongoraterem ajánlatából szereztem az információkat. Itt a fél kilós kiszerelés 8100 Ft. Puszta kíváncsiságból tekergettem kicsit a hangolószögeket és úgy tűnik, a basszushúrokat nagyobb eséllyel lehet tovább feszíteni szakadás nélkül, mint az egyszálas magasakat. 

hurozas_17.jpg

Mellékszál, de találkoztam egy 70 éves bácsival, aki magas húrokra vadászott a neten. Szerzett valahonnan egy pianínót repedt páncéltőkével, melyből még húrok is hiányoztak. Szétszedte, a páncéltőkét meghegesztette és nekilátott felhangolni. Szerzett egy okostelefonra telepíthető hangoló applikációt (erre lentebb visszatérünk)  és a tőlem kapott (na jó, vásárolt) húrokat kezdte megfeszítgetni. Sajnos már csak néhány Hz hiányzott a behangoláshoz, mikor azok sorozatosan elszakadtak. Tehát gyári tekercseket kell beszerezni újrahúrozáshoz. 

hurozas_02.jpg

Nem akartam (tíz)ezreket költeni hangolókulcsra, ezért egy olcsó bitfej-szár négyzetes vége szolgált kulcsként. Az acél hangolószeg nagyon finom menettel, szilárdan kapaszkodik a tőkébe, így erősen és sokáig kellett kitekerni a kb 180-200 darab húrfeszítő alkatrészt.

hurozas_13.jpg

Lassan haladt a munka, mire mindegyiket kibányásztam.

hurozas_12.jpg

hurozas_04.jpg

Jutalmam egy komplett zongora hangolószeg szett. Méretük 7,35 x 57, egy készlet ára 45000 Ft.

hurozas_10.jpg

A húrozat öntöttvas kerete: A nagyobb hangerő elérése céljából a XIX. század folyamán egyre vastagabb húrokat használnak a zongorakészítők és ez maga után vonta, hogy a vastagabb húroknak nagyobb feszültséget kellett adni. Másrészt a hangolási magasság emelkedése (a kezdeti 500 Hz-ről a mai 440-re) miatt növekedett az egyes húrok húzóereje. Az egész húrozat húzóereje azonban e nélkül is növekedett volna, mert a hangterjedelem fokozatos kiterjesztése egyre több húr alkalmazását tette szükségessé.

hurozas_05.jpg

A hét és fél oktávos zongorák húzóereje 18-20.000 kg. 1833-ban szabadalmaztatták az öntöttvas keretet (ez nem tévesztendő össze a tőkével). Ez jelentős előrelépés a korai fakeretes megoldásokkal szemben (még ma is találni ilyen használt zongorákat). Még az öntöttvas keretnek is szüksége van a tökéletesen szilárd váz erejére, a kettő együtt tudja csak biztosítani a zongora hangolásának tartósságát. Nem csoda, hogy szinte gerendavastagságú merevítőket találunk a hangszer alján. Épp ezért bírja jól a szállításnál előforduló ütéseket.

A közhiedelemmel ellentétben le kell szögezni, hogy a váz súlyos tömege miatt, a rezonálásban tulajdonképpen nem vesz részt. Legalábbis jó értelemben nem. Ha a borításon szabadon rezeg egy furnérlemez darabka, vagy valami hasonló más sérülés érte a hangszert, ez esetleg zavaró rezonanciákat okozhat, de egyéb tekintetben a váz súlyos tömege, mint rezonáns-elem nem jön számításba.

hurozas_14.jpg

A hangfenék felénk eső része (bécsi módon) szabadon lebeg, ezután megszakad a folytonosság és a keret felfogatásának következő állomása a (ragasztó miatt) fehér színű tőke. A hangolószögeket a tőkébe ágyazzák, mely a váz fából készült része. Ennek szokásos vastagsága 50 mm. Többnyire 3-6 rétegből enyvezik össze, anyaga bükk- vagy jávorfa.

Sajnálkozva vettem tudomásul, hogy nincs egy szintben a rezonátorral, ráadásul egyik balra lejt, a másik jobbra. Ez a rábarkácsolt fedél szintezését jócskán meg nehezítette, mivel a zongoratest szilárd összeerősítését nem akartam gyengíteni bármelyik alkotójának kifűrészelésével.

hurozas_08.jpg

A keretet ekkora facsavarok rögzítik a zongoratesthez 

A rezonáns (hangfenék). A húrrezgés önmagában csak gyenge hangot adhatna, hiszen a húr felülete kevés ahhoz, hogy a környező levegőt megfelelő mértékben mozgassa meg, megfelelő erősségű rezgésbe hozza. Ezért minden húros hangszer tartozéka a vázhoz enyvezett, nagy felületű rezonánslap vagy rezonánstest, amely a húr hangját megfelelően fel tudja erősíteni. A zongora rezonánsát bordákkal erősítik. Ezek nemcsak erősítik a terjedelmes falapot, hanem egyúttal akadályozzák a nem kívánt rezgéseket is. Ma kizárólag lucfenyőből készítenek rezonánst.

hurozas_07.jpg

Rezonánslapot látunk a már levésett ún. stégekkel, melyek húrlábakkal a húrokat támasztják alá és távolságuk a hangolószegtől egyben meghatározza a húr hosszát > a hang magasságát.

Végül a hangolásról, mely közvetlenül a húrokhoz kapcsolódó fogalom. Azonban sokkal bonyolultabb, mint egyetlen húrt a kellő rezonancia-frekvenciára hangolni. Ez a chord-okból (a hangokat alkotó többhúros felépítésből) következik. Látjuk, amint a hangoló mester letompítja a chordba tartozó szomszédos húrokat, hogy ne zavarjanak be a füllel vagy műszerrel történő beállításba. 

Sok hangszer behangolható egy egyszerű hangológéppel. Ilyenkor minden egyes húrt egy előre meghatározott frekvenciára hangolnak be. Ez a módszer a zongora esetében nem alkalmazható. ugyanis ott nyers és hamis hangolást eredményezne". A hangolás fogalmának és menetének szöveges-videós megismeréséhez ajánlom a "Dirk zongorahangolója" alkalmazás magyar nyelvű leírását.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!

  

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr2314902504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.