Statikai alapfogalmak

2019.10.17. 05:00 | Írta: kkm.furdancs

statika.jpg

A statikus feladata, hogy számításai segítségével gondoskodjék a ház vagy egy meghatározott épületelem stabilitásáról. Kiszámítja a várható terheléseket és nyomó igénybevételeket, ezek alapján pedig méretezi az erkélyeket, a födémeket és vasalásokat, a falakat és az alapokat.

A nagyobb épületrészek, de sokszor még a kisebbek is alapokon állnak. Az alapoknak az a feladata, hogy a rájuk nehezedő terhelést átadják a talajnak. Az altalaj sokféle lehet: vannak  jó és terhelhető talajok, ilyen az agyag- és sziklatalaj; közepesek, mint a kavicsos talaj, és  rosszabbak, mint a láptalaj. Az alapokat az altalajnak megfelelően kell megválasztani. Teherbíró altalajnál sávalapot alkalmazhatunk, ennek méreteit sokféleképpen meg lehet választani.

sav.jpg

A sávalapok általában a nem túl nehéz építményekhez, például garázsokhoz vagy kertfalakhoz is elegendők. Ha viszont az altalaj nem megbízható, akkor rendszerint vasbetét-hálóval megerősített lemezalapot kell készíteni. Ez a felülről ható nyomóerőket teljes felületén  elosztva adja át a talajnak. Az alapoknak egészen a fagymentes mélységig (fagyhatár) le kell nyúlniuk, nehogy az alattuk esetleg összegyűlő víz megfagyva megemelje és ezzel károsítsa az építményt.

falazatok1_05.jpg

Ez a mélység az éghajlati övezettől függően a talajfelszín alatt legalább 80…120 cm. Az egyszerű sáv- és lemezalapokat házilagosan is elkészíthetjük, a nagyobb terhelésnek kitett alapokat (pl. lakóépületek alapjai) azonban mindenképpen szakcéggel készíttessük el!

falazatok1_02.jpg

A statikus egyik fontos feladata a falazat méretezése. A falakra ható terhelés elsősorban a fölöttük elhelyezkedő szerkezetektől, többek között tehát a ház emeleteinek számától függ. A falazóelemek különböző terhelhetőségre készülnek. Minél szilárdabb és terhelhetőbb azonban egy falazóelem, többnyire annál rosszabb a hőszigetelő képessége. Még egy falon belül is szükség lehet arra, hogy különböző falazóelemeket használjunk, pl. egy nagy terhelésnek kitett falpillérhez vagy áthidalások fölött.

A falnak különböző feladatoknak kell megfelelnie. A teherhordó falak - ezek túlnyomórészt külső falak - veszik fel a fő terhelést, vastagságuk ezért kisebb lakóépületeknél általában  min.  25  cm. A jobb hőszigeteléshez azonban gyakran ennél lényegesen vastagabb falakat építenek.

A merevítőfalak - elsősorban a belső falak - olyan áttörés nélküli keresztfalak, amelyek a teherhordó falaknak kellő merevséget adnak, azaz megakadályozzák, hogy azok oldalirányban elmozduljanak.  Vastagságuk  12  vagy 20 cm szokott lenni. A nem teherhordó falak, pl. a statikai funkció nélküli, egyszerű válaszfalak ezzel szemben még kisebb vastagságokkal is készíthetők.

falazatok1_03.jpg

A kétrétegű fal  egy  általában 25 cm vastag, teherhordó belső rétegből és egy többnyire 12 cm vastag külső rétegből áll. A kétrétegű fal többnyire égetett vagy mészhomok téglából készített külső héja általában nyersen marad. A két réteg közti teret a konstrukciótól függően hőszigetelő réteg tölti ki, egyes esetekben a szigetelőréteg mellett átszellőztetett légrést is kialakítanak.

A külső héjat speciális falhorgonyokkal (legalább 5 darab/m2) kell a belsőhöz erősíteni. Különböző építőanyagokat és téglaméreteket kombináltan is lehet alkalmazni.

falazatok1_01.gif

Szabadon álló falakat - azaz olyan falakat, amelyeket semmi nem merevít, pl. szabadon álló kerítéseket - csak meghatározott magasságig szabad építeni. A megengedett magasság a fal vastagságától és a falazóelemek önsúlyától függ. Az olyan falaknál, amelyek jelentősen a terepszint fölött helyezkednek el, pl. magasan fekvő  teraszokon   épített   falaknál, a nagyobb szélterhelés miatt a legnagyobb megengedhető magasság értéke kisebb.

A beton építőelemek statikai terhelhetőségének javításához azokban különféle erősítőbetéteket, elsősorban betonacél rudakat vagy hálókat helyeznek el. Még a házilagosan elkészíthető, egyszerűbb épületelemeket, pl. egyszerű sávalapokat vagy teraszlemezeket is erősíthetjük vasbetétekkel. A betonacélt vágótárcsával, szükség esetén fémfűrésszel lehet darabolni.


image2_10.jpg

Felhasználom az építőipari témát bemutatni egy igazán érdekes szakmai blogot, a Kőmíves Kelement. Az ingatlanvásárlás nem túl gyakori életünkben. Mikor sor kerül rá, sok rejtett hibát, laikusoknak nem, de a hatóságnak nyilvánvaló szabálytalanságot és milliókat is felemészthető költséget rejthet az elsőre tetszetős épület, ami mellett már-már kezdjük elkötelezni magunkat. A kicsit komolyabban számba vett ingatlan második szemléjéhez vigyünk magunkkal szakértőt.  Már csak a blogban dokumentált riasztó esetekre gondolva is jó befektetésnek látom a 20.000 Ft körüli szakértői díjat. Tudták, hogy a visszabontás kötelezettsége mellett akár 140e Ft/m2 az építési bírság? Az életszerű példákat, aktuális és érdekes témákat felsorakoztató blognak legyen egy ilyen cikk az ajánlója, azaz Eladó ház szemle: Bővítgetünk, bővítgetünk?

 

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 

 

1 komment Címkék: fal statika

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr78763260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.10.17. 11:10:31

... és akkor az F eredő hatásvonala az OB szakaszon a G pontban érvényesül...

Sose felejtem el ezt a levezetést...
:-)