Otthonunkat fűtsük, ne a bolygót!

2020.03.10. 05:00 | Írta: kkm.furdancs

kozetgyapot_szigeteles_123rf.JPG

Partnerünk hírlevele puszta tényeket közöl, szerepel benne a lerobbant magyar ingatlanállomány és európai szinten kirívóan rossz energihatékonyságunk. Felmerülhetnek bennünk - nem hőszigetelés szakmai jellegű - magyarázatok ezeket olvasván, hogy miért van ez és miért pont ennek felszámolását nem támogatja az állam. Azonban gyakoroljunk kegyelmet hozzászólásokban és koncentráljunk a lehetséges megoldásra. Saját erőből.

Szigeteléssel az energiahatékonyságért, a klímaváltozás ellen
1998 óta március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, melynek célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Az Energiahatékonysági Világnap alkalmából minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy számos területen van lehetőség energiamegtakarításra. Magyarországon a lakosság energiafogyasztása ugyanis kiemelkedően magas, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32%-át teszi ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában mindössze 23%, Szlovákiában pedig csak 20% a lakosság által felhasznált energia aránya. Egy átlagos magyar családi ház szigetelésével több mint 0,4 tonnával, 40-50%-kal is csökkenthetjük az éves CO2-kibocsátásunkat, így számottevő üvegházhatású gáz mennyiségtől menthetjük meg a Föld légkörét.
A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.

Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz
A magyar családi házállomány az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a hőveszteség 35%-a a falakon, 25%-a a tetőn, 25%-a a nyílászárókon, 15%-a pedig a padlón át távozik. A Knauf Insulation szakemberei szerint korszerű hőszigetelés-rendszerek alkalmazásával a jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megtakaríthatnának, csökkentve CO2-kibocsátásunkat és kiadásainkat is.

energitanusitvany_123rf.jpg
A rezsink háromnegyedét elfűtjük
Magyarország 5,7 tonnás fejenkénti CO2-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Számítások szerint a családi házakban felhasznált energia 75%-át fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12%-át a használati meleg víz előállítására, 13%-át pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

„A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink az indokolatlan hőveszteségük miatt egyre szélsőségesebb időjárást okoznak.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A megfelelően kivitelezett jó minőségű szigeteléssel a rezsink akár 50%-át is megtakaríthatjuk, és hozzájárulhatunk CO2-kibocsátásunk csökkentéséhez.” – tette hozzá a szakember.
2020. december 31-e után* már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás.
A 2021-ben életbe lépő épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül.

Miért fontos az energiahatékonyság?
Csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkenti a légszennyezést, hozzájárul az energiabiztonsághoz, csökkenti épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatásai vannak, hozzájárul az ipari termelékenységhez, hozzájárul a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremt, növeli az elkölthető jövedelmet.**

* (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
**(forrás: International Energy Agency)

 

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr4315509102

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2020.03.10. 16:54:19

Ez a kép nem volt már egyszer rejtvény, hogy hol a hiba?

kkm.furdancs 2020.03.10. 18:21:23

@gigabursch: Ezt küldték a reklámosztályról illusztrációnak.
Te tájékozott vagy elég sok mindenben. A fotón látható ablakszegélyek vastagságát látod. Amikor szigetelnek, gondolom a párkányra és ablakmélyesdés oldalfalakra is kell tenni - akár vékonyabb - szigetelést.
Elnézve a frissen hőszigetelt házak összement ablakait (nagyon rondák) és mert újszerű ablakaink vannak, már ez kilőtte az esetleges terveket. Másik gond, hogy a ház falának támaszkodik egy sziklákból épített boltíves helyiség és folytatódik tovább a műhelkyben. Tehát egyik oldalról nem lehet lezárni a hőkiáramlást. Ilyenkor mit szoktak tenni?

scsaba1 2020.03.11. 08:49:31

@kkm.furdancs:

A képen már az ablakcserét is eltolták mert ilyen vastag hőszigetelésnél az új ablakokat a külső falsíkra kellett volna tenni és egész tábla gyapotokkal rázárnia purhabozásra és az ablak szélére. Be lehet kanyarodni vékony táblával, vagy uram bocsá' valami hiper-szuper grafitos EPS-sel, de az már nem lesz olyan...
Optikailag is jobban néz ki, mert ha a falközépre rakott ablakokra még rápakolunk 10-15 centi szigetelést az ablakok ilyen lőrésszerűvé válnak, ill rontja a fényviszonyokat is.

Rossz látni, hogy a bazivastag (és bazidrága) kőgyapotos szigetelés ilyen hülyeségeken csúszik el. Nem hiszem, hogy kijjebb lettek rakva az ablakok pedig ilyenkor muszáj lenne rászánni némi pénzmagot (ilyenkor jó ötlet a Provident :)...

Másik probléma, hogy mit szoktak tenni: Káromkodni. Másfelől ilyen régi falazatokból méterek meg másfél méterek felelnek meg 30-40 cm hőszigetelt falnak. Ezt a métert-másfél métert kívül-belül le kellene hőszigetelni. Kívülre kőgyapot (mert gondolom víz is van a falban ilyen öreg épületnél) belűre meg Multipor, minél kevesebb felületkezeléssel, hogy kiszellőzzön. A műhely-ház elválasztófalra meg szintén Multipor.

gigabursch 2020.03.11. 09:19:16

@scsaba1:
Ezt mondtam volna én is.

De erre a képre határozottan emlékszem, hogy volt egy bejegyzés valahol, ahol az volt a kérdés, hogy 3-4 képből melyiken mi a hiba.
Ha nem itt, akkor máshol.

Itt a hiba:
ROssz helyen van az ablak (külső falsík)
Nincs beforduló szigetelés
Hőhíd
Penészesedés

kkm.furdancs 2020.03.11. 10:04:22

@scsaba1: Kösz Csaba, csak a megerősítésre vártam, mert a megfontolt (?) gondolkodás és korábbi olvasmányok hasonló sejtéseket eredményeztek.
Végeredmény: ami nem működik, azt ne piszkáljuk (évi 340-400 max. a fűtésszámla fával, idén csak 280). Nincs penészedés. A hőszigeteléses elméleti zöldfurdalást másik házra cseréléssel fogom megoldani. Egyszer.

Egyébként "kívül-belül le kellene hőszigetelni": Ha csak egyik oldalon fontos a hőzárás, akkor másik oldalon minek?

scsaba1 2020.03.11. 10:39:34

@kkm.furdancs:

Arra gondoltam, hogy a műhely nem fűtött, tehát normális teleken, amikor kint van -10 -15 oC, akkor műhelyben mondjuk nulla-minuszegynéhány. Nekünk is van a házhoz kapcsolódó fűtetlen helyiség résnyire nyitott ablakkal(kamra) és az épület-kamra fala télen érezhetően hidegebb (népnyelven "süt" a hideg). Penészedni nem penészedik, de érezhetően diszkomfortos huzamosabb ideig ilyen fal mellett ülni.
Így kvázi a műhely enyhe télnek megfelelő hidegét szigetelnéd el a háztól a belső oldalon is, hogy ne legyen hőhíd pénzt és paripát nem kímélve.
Viszont, ha esetleg mégis megcsinálnád, akkor előtte mindenképpen számolgatni kell a harmatpont miatt, egy nálam okosabb embernek, hogy mennyi az az annyi.
Én egyébként majd a kamra megszüntetésével, ill. külön melléképületbe költöztetésével fogom orvosolni a problémát valamikor a közeljövőben.

anonymouse. 2020.03.11. 11:15:19

@kkm.furdancs: "Másik gond, hogy a ház falának támaszkodik egy sziklákból épített boltíves helyiség és folytatódik tovább a műhelkyben. Tehát egyik oldalról nem lehet lezárni a hőkiáramlást. Ilyenkor mit szoktak tenni? "

Nincs sokszor tökéletes megoldás utólagos hőszigetelésnél, sőt még gyakran újnál sem mindig sikerül ezt megvalósítani (pl erkélyek hosszan kinyúló beton/falelemek). Ilyenkor csökkenteni lehet a lehülő falszerkezetek, hőhidak hatását! Geometriai hőhidak is vannak, amit nem lehet elkerülni. Ilyenkor a hozzácsatlakozott boltíves részeket is le lehet szigetelni, de ez már egy komplex feladat vasalt hállóval, dupla falrésszel. Vagy vannak kerámia alapú hőpajzsnak csúfolt festékek is. De nem biztos, hogy ezt rentábilisan meg lehet oldani...

Egy oldalon célszerű szigetelni, de nem minden esetben lehet ezt rendesen megoldani, ilyenkor jönnek a pótmegoldások...

Manapság már van, hogy az ablakokat nem is a falsíkra rakják, hanem a falsíkon kívül konzolokkal felerősítve, fóliával szigetelt ablakkáva részekkel.

kkm.furdancs 2020.03.11. 13:14:57

@scsaba1: @anonymouse.: Már írtam máshol, többször, hogy nálunk a teljes - hideg - falon áthúzódó belső szigetelés készült. Érezhetően sokkal melegebb a lakás és ott egyenes a fal :)
Ezt fogom a sziklafallal érintkező részen is csinálni.
süti beállítások módosítása