Fémipar: Reszelők

2020.08.28. 04:34 | Írta: kkm.furdancs

reszel00.jpg

A reszelés egyike azoknak a megmunkálási műveleteknek, amit szinte minden vas- és fémipari szakmunkásnak és barkácsolónak jól kell tudnia. Gyártási, javítási és szerelési munkák közben mindennapi feladat, hogy valamilyen munkadarabról vékony fémréteget kell reszelővel leválasztani.

Reszelni akkor gazdaságos, ha viszonylag kevés anyagot kell a munkadarabról leforgácsolni. Nagyobb mennyiségű anyag leforgácsolása ugyanis gépi úton végezhető gazdaságosan. Éppen ezért a gépi forgácsolás a reszelést már számos területről kiszorította. A reszelésnek azonban ma is rendkívül nagy jelentősége van az egyedi gyártással készített alkatrészek megmunkálásában, illesztésénél és után-munkálásánál. Reszelésre tehát főleg ott van szükség, ahol a gépi megmunkálás vagy nem gazdaságos vagy nagyon körülményes
.
A reszelés célja a munkadarabnak a műhelyrajz előírásainak vagy az egyéb követelményeknek minden vonatkozásban megfelelő, különböző reszelőkkel való kézi megmunkálása a munkadarabokon meghatározott változtatások elérésére. Reszelés a reszelővel végzett felületi megmunkálás. Ha a reszelőt nyomással végigtoljuk a munkadarab felületén, ék alakú fogai az anyagról kis forgácsokat választanak le. A reszelő több élű forgácsolószerszám, úgy működik, mintha több egyélű szerszám lenne egymás mellett, ill. egymás mögött elhelyezve.

00.jpg
A reszelő a fogakkal ellátott reszelőtestből és a nyél felerősítésére szolgáló tüskéből áll. Kétféle módon készítik: vágással és marással. A vágott reszelőket úgy készítik, hogy megfelelő profilú vágószerszámot egymástól megfelelő távolságra beütnek a reszelőtestbe. Tehát minden reszelőfog a vezetőtestben levő egy bemélyedésből és egy kiemelkedő élből áll. Az élben a reszelőtestből a vágás hatására kinyomódott anyag zömítődik, ezért az ilyen reszelők fogainak szilárdsága igen nagy.  

A reszelőkön a fogakat a reszelő hossztengelyéhez képest ferdén vágják vagy marják. A ferde fog könnyebben vág, mint az egyenes, azonkívül így könnyebb a forgács eltávolítása is. Ha a reszelőn a fogak csak egyirányúak, akkor egy irányban fogazott reszelőnek nevezzük. Nagy szilárdságú, főleg acélanyagok számára két irányban vágott, ún. keresztvágású reszelőket készítettek.  A felső vágás az alsó vágás éleit sok kis vágóélre osztja fel. így a reszelő - azonos erőkifejtéssel - több forgácsot választ le, tehát jobb hatásfokkal dolgozik.
x0.jpg

A reszelők vágási finomság szerinti megnevezése

Ilyen kialakítás miatt egyes fogak kis, mások nagy forgácsokat választanak le, ezért a reszelő simán dolgozik és minőségileg egyenletes felületet készít. A reszelővel szemben támasztott követelményeket nem lehet kielégíteni csupán a forgácsolási és egyéb szögek változtatásával. A reszelő készítésekor ui. arra is gondolni kell, hogy mekkora felületet kell megmunkálni, milyen minőségű felületet kell készíteni, mennyi anyagot kell forgácsolni vele. Ezért készítik a reszelőket különböző vágási távolságokkal és finomsággal.

q0.jpg

A vágási finomság jelei

A reszelőket vágási finomságuk szerint három fő csoportba osztjuk: nagyoló vagy karreszelők, előreszelők és simítóreszelők. A reszelő vágási finomságát az 1 cm-es reszelőhosszra eső vágások száma határozza meg, ez 4 és 120 között változhat. Az egészen kis - reszelőnyél nélkül használt - reszelőket tűreszelőknek nevezzük. A tűreszelők is különböző alakban készülnek. Keresztmetszetük megegyezik a műhelyreszelők keresztmetszet-választékával.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

 

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

3 komment Címkék: fémipar

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr1008763002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NagyMacs 2020.09.05. 02:13:05

"Reszelni akkor gazdaságos, ha viszonylag kevés anyagot kell a munkadarabról leforgácsolni." - ezen kicsit felröhögtem magamban, mert eszembe jutott a szakmunkásképző első gyakorlati feladata, a "most pedig egy 300 grammos kalapácsot fogunk reszelni" című fejezet. :)
Ez úgy működött, hogy a kalapács rézgálicra felkaristolt orrát kétoldalról szögben, biztonságosnak vélt 2 mm ráhagyással lefűrészeltük. Már itt elkezdődött a probléma, ugyanis akik soha nem láttak azelőtt keretes fémfűrészt, kb. 5 perc alatt gyomlálták ki a már egyébként is használt fűrészlap megmaradt fogait... A többi anyagfelesleg a reszelőé maradt... a hiper-szuper kopott, olajos tanműhelyi reszelőkkel a gyorsabbak az első héten, a lassabbak csak a következő gyakorlati héten érték el közelítőleg a méretvonalat, és akkor még a finomítás sehol nem volt :) (Nekünk 1 hét tanműhely/később üzemi gyakszi és 1 hét iskolai hét váltakozott, ez volt a tanrend.) Kalapácsreszelésre visszatérve, voltak persze vállalkozó szelleműek a társaim között: amint kitette az oktató a lábát néhány percre az ajtón, az állványos köszörűgéppel próbálkoztak gyorsítani a folyamaton - ami nem mindig jött össze... Mindeközben az oktatónk, Mészáros Laci bácsi folyamatosan mutogatta körbe menve a satupadok mellett, hogyan is kell "támadóállásban" állva tolni a reszelőt az anyagon, és igyekezett magyarázni: "Érzed már, hogy fog?! Így kell tartani! Ne billentsd meg, síkba reszeljük! Nézd, hogy hullik a forgács!" És mi a súlyosbodó izomláz közepette nem hittünk neki, amikor azt bizonygatta hogy ő nagyon szeret reszelni... elkönyveltük hogy vagy bolond, vagy hazudik! :)
Később persze ez a kezdeti kötelező szívatás átlépte a "kopaszok betörése" szintet, és kaptunk új reszelőket, de ezek az első élmények komolyan bevésődtek!

Hogy valami érdemlegeset is hozzászóljak: a felsorolásból a gyémántreszelő kimaradt, ami a definíció szerint egy ipari gyémántporral bevont szabálytalanul sokélű forgácsoló szerszám, és hőkezelt acél anyagokkal is elbír. Én tűreszelő formájában találkoztam vele.

És még néhány szerszámkészítői praktika a végén, amit a suliban tanultam:

- Reszelőzsír nem létezik.
- Ha szeretnénk hogy kevésbé "fogjon" a reszelő, húzzunk meg rajta néhányszor egy fehér táblakrétát. Kisebbé teszi a vágóéleket, de nem károsítja a szerszámot és idővel kikopik.
- Ha durvább reszelőnk van kéznél de finomabb megmunkálásra van szükség, feszítsünk a reszelőre megfelelő szemcseméretű csíkra vágott csiszolóvásznat. Szükség szerint cseréljük.
- Elhasználódott reszelőinket ne dobjuk ki, mert nagyon jó anyagból vannak. Sokféle tartós szerszámot készíthetünk belőlük köszörüléssel: sorjázó kést, rajztűt, hántolókést stb.

gigabursch 2020.09.05. 07:25:54

Volt egy, a sílécek kantnijához való reszelőm.
Hullámos vonalban voltak bemarva a bordák.
Irgalmatlan jó anyaga volt.

gigabursch 2020.09.05. 07:31:07

@NagyMacs:
Az elejéhez:
Ezt a "vágjátok ki az erdő legnagyobb fáját ezzel a heringgel" szellemiségű, szárral való képzést soha, hangsúlyozom SOHA nem fogom elfogadni senkitől.