Fűtsünk-e infrával?

2020.12.14. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

Az elektromos fűtés előnyeit nagyjából mindenki ismeri. Tiszta, jól és könnyen szabályozható, akár távirányítással is. Nincs szükség kéményre, és a legtöbb rendszer telepítése gyorsabb és könnyebb, mint bármilyen más fűtésrendszeré. Nem kell külön kazán, így nem kell kazánház és mindenféle csövezés sem. Erről írtunk már korábban is, de nem árt időnként elővenni a témát, hiszen egyfelől változnak a körülmények (különösen az energiahordozók árainak egymáshoz való viszonya) és persze a technika is fejlődik. 

h_post_190043_20141203202735.jpg

Korábban rendszeresen oda lyukadtunk ki, hogy az elektromos fűtés komfortban és telepítésben mindent felülmúl, csak hát az üzemeltetés költsége magas. Sajnos árammal fűteni még a jelenlegi körülmények között is drágább, mint bármilyen más energiahordozóval. A számítások szerint elektromos árammal fűteni még mindig mintegy 1,5-2x akkora költséget jelent, mint gázzal. A gáz és a fa közötti különbség mára már eléggé eltűnt, legalábbis ha legális forrásból vásárolt fát hasonlítunk a gázhoz. Fánál persze a komfortosságtól a nehézkesebb szabályozhatóságon át a keletkező piszokig elég sok más negatív tényező is van.

Ugyanakkor ez a szorzó csak egy szám, nyilván sokat számít az épület kivitele, szigetelése, vagy épp a használat módja is. És persze számít, hogy van-e módunk akár csak időszakosan is saját áram termelésére (nap vagy szél segítségével). Ebben azért történt némi előrelépés az utóbbi években, igaz, egy napelemes rendszer engedélyeztetése még mindig iszonyú macerás, de az új építésű lakóparkokban már egyáltalán nem ritkák a napelemekkel felszerelt háztetők. Az üzemeltetési költséget persze csökkentheti a rendszer minden másnál gyorsabb és pontosabb szabályozhatósága, különösen igaz lehet ez infrafűtésnél, ahol nem magát a lakás légtömegét kell felfűtsük. 

A számítás tehát mindenképp körültekintést igényel. Azonban, ha ettől most eltekintünk, és a komfort szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor az elektromos fűtésnél, és ezen belül az infra paneles fűtésrendszernél kevés jobbat találunk. Ilyen panelek forgalmazásával sokan foglalkoznak, a lényeg általában az, hogy tetszőleges méretű vékony fólia jellegű paneleket tudunk elhelyezni a padlóra, de akár a falakra vagy a mennyezetre is. Ezek szinte minden burkolóanyag alá elhelyezhetők, tehát nem látszanak.

h_post_190043_20141203202740.jpg

Az elektromos szerelés sem bonyolult, igaz, a hálózatnak bírnia kell az igényelt teljesítményt, ez szintén inkább az újabb építésű épületeknél adott, hiszen míg régen egy átlagos családi ház vígan elvolt 16A terhelhetőségű hálózatokkal, ma már ez nagyon kevés, elég csak a nagyméretű, de átfolyós rendszerű vízmelegítőkre gondolni, ahol akár 10-20 kW is lehet a rövid idejű áramigény. (Amire alapesetben is rájön a nagy teljesítményű gépekkel szerelt konyha, netán elektromos autó töltésére alkalmas garázs, szóval itt nagy a változás, egy posztot talán majd szentelünk ennek is.)

Elektromos fűtés esetében semmilyen mozgó alkatrész nincs a rendszerben, a szabályozás is tisztán elektronikus, tehát jó minőségű terméket választva az élettartam igen hosszú lehet, mindenféle rendszeres vagy eseti karbantartás nélkül. A fűtés szabályozása, távirányítása egyszerűen megoldható, akár internet és/vagy mobiltelefon, esetleg különböző automatikus külső és belső termosztátok és időzítők segítségével.

h_post_190043_20141203202746.jpg

Manapság már mindenféle eszközről vezérelhetjük a fűtést. Persze ez más fűtésrendszerek esetén is megoldható, de egy elektromos rendszernél nyilván a legkönnyebb.

De mi is az az infrafűtés?

A jelenséget felfedező és publikáló William Herschel 1799-ben kezdte el tanulmányozni a napfényt. Gyakran használt színszűrőket, ezzel különítette el a színeket egymástól. észrevette, hogy néhány szűrő melegebb volt, mint a többi. Kíváncsi volt rá, hogy vajon bizonyos színek több hőt szállítanak-e a Naptól, mint más színek. Ötletének ellenőrzésére egy nagy prizmát készített. Egy elsötétített szobában kivetítette a prizma által felbontott színeket a szemközti falra, és gondosan megmérte az egyes színtartományokban a hőmérsékletet. Herschelt meglepte, hogy a hőmérséklet egyenletesen emelkedett a lilától a vörös szín felé haladva. Hirtelen ötlettől vezérelve a vörös alatti sötét tartományban is elvégezte a mérést, de feltételezte, hogy az hidegebb lesz mindegyiknél, hiszen ott nincs fény. Meglepetésére itt mérte a legmelegebbet.

Eredeti feltételezése tehát, hogy a hőt a látható fény sugarai továbbítják, nem volt igaz. Néhány heti kísérletezés és mérés után megállapította, hogy a hőt szállító, láthatatlan sugarak a látható fényhez hasonló módon megtörnek, vagy visszaverődnek, és a törés mértéke kisebb, mint a látható fény esetén. Mivel ezek a sugarak a vörös alatti tartományban voltak találhatók, ezért Herschel az „infravörös” nevet adta nekik (latin, am. „vörös alatti”).

Az infrafűtés az így felfedezett infravörös sugárzást állítja elő és használja fel hő készítésére, az otthonunk fűtésére. Pontosan ugyanaz a módszer, amit a természet használ. A Nap szintén infravörös sugarakkal melegíti fel a tested, vagy a Föld felszínét, és a tárgyakat. Majd ezek a felvett hőt ezt követően átadják a levegőnek. Vagyis közvetlenül fűt, nem pedig közvetett módon,  ahogy ezt a hagyományos fűtések teszik. (Ugye mindenki ismeri az érzést, amikor a januári mínusz 10 fokos levegőben is érezzük milyen melegen süti a nap az arcunk vagy a bőrünk...) A természet alkotta dolgok évmilliók óta beváltak, így nem kérdéses a működőképességük. Az infrafűtés működési módja miatt a hőérzet lényegesen jobb, mint más fűtések esetén. Ez a fűtési mód a falakat és a vakolatot is átmelegíti, így nincsenek jéghideg falak vagy padló. A felfűtési idő gyors. A bekapcsolt fűtőelemek szinte azonnal ontják a meleget.

h_post_190043_20141203202736.jpg

Jószágok melegen tartására is alkalmas persze egy ilyen panel. (Itt sem a teljes helységet kell fűteni, elég ha az alvóhely fölött van egy fűtőpanel, amelyik közvetlenül a madarakat és a szállásukat fűti.)

Szóval az ’idea’ nem tűnik rossznak. Ha olvasóink közül valakinek van tapasztalata vagy véleménye erről a fűtési rendszerről, mindenképp ossza meg velünk lent kommentben, vagy a facebook oldalunkon. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr978763516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wildhunt 2020.12.17. 12:56:09

Nekem az a bajom vele, hogy a felszerelés után a helyiségeket gyakorlatilag lehetetlen átrendezni. Egy ismerősöm ezt úgy oldotta meg, hogy a plafonra szerelte a paneleket. A megoldás zseniális, csak szerintem ronda.
A hőérzettel kapcsolatban maradjunk annyiban hogy erősen véleményes. Ha nem cserépkályha effektust akarsz, akkor nem fogyaszt kevesebbet mint egy villanykonvektor. Szigorúan szerintem ha takarékoskodni akarsz, akkor lejjebb vett radiátorokkal ugyanazt a megtakarítást és kellemesebb klímát lehet elérni. Engem zavar hogy "foltokban" fűt. Tudom hogy megfelelő elrendezéssel ez elkerülhető, de akkor meg nem rendezheted át tetszés szerint a szobákat félévente - vagyis az asszonnyal nem kompatibilis.

Nasspolya 2021.03.02. 21:05:24

@Wildhunt: Alapvetően rosszul szigetelt, nem állandóan fűtött vagy nagyon kis alapterületű helyiségekben érdemes alkalmazni. Más a spektrumképe, mint a hősugárzónak, így kevésbé a levegőt fűti, inkább az embert és a jó hőelnyelő felületeket. Optimálisan a plafonon van (bár ez célfüggő), és olyan helyeken, ahol az ember ideje jelentős részét tölti. Például ágy, konyhapult, retyó, fürdő fölé érdemes telepíteni. Ha van egy fűtetlen fedett teraszod, ahol hétvégente vacsora partit szeretnél rendezni, akkor ott is jó választás lehet egy kiegészítő fűtésként fűtőtest vagy kályha mellé.
Okosan használva töredéke fogyasztásból tudsz egy kis extra hőérzetet adni az adott térnek, normál fűtésként csak korlátozott szobageometria mellett alkalmas (mivel csak bizonyos szögben melegít a panel). Ha alapból nagyon hideg a helyiség, akkor nem fog egyből áradni a meleg levegő. Ha viszont állandóan van legalább 16-18C, akkor egyből tapasztalható a szobahőmérséklet szintű hőérzet.

Például csarnokokban használnak infrás rendszert, ez egy jó kiindulási pont.

Saját lakásomban a konyhapult felé és a fürdőbe tervezek infrás kiegészítő fűtést 100 és 500W közötti teljesítménnyel és okos vezérléssel.

Untermensch4 2021.03.08. 00:12:35

@Nasspolya: "Optimálisan a plafonon van (bár ez célfüggő), és olyan helyeken, ahol az ember ideje jelentős részét tölti."
Én egészen jelentéktelen időt töltök a plafonon! :)

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2021.11.05. 18:15:30

@Untermensch4: Nyilván mert hideg a plafon. DE! Ha lenne ott infrapaneled, többet lógnál ott is. :D

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2021.11.05. 18:17:43

@Untermensch4: Tudom, van ám varázsa az ilyen majd éves távlatokban kommentelős/reagálós dolognak, az ember kap egy üzit, és hirtelen azt sem tudja, milyen nyelven írták. :) :)

Untermensch4 2021.11.06. 01:35:57

@Gyökösi Attila: Meglehetősen figyelmetlen vagyok... inkább kiegészítés lett volna, hátha egy későbbi olvasónak tetszik a poén :)

eßemfaßom meg áll 2021.11.07. 16:17:24

@Nasspolya: Anno én vettem ilyen infrafilmet (asszem 200w/m-es volt), hogy majd a hideg budiban amig üldögélünk addig melegítsen a "napfény" de baromira nem működött a dolog. Fél méterről már nem igazán lehetett érezni a sugárzást.

A plafon szerintem pont rossz hely neki, én legalábbis igen rosszul viselem ha a fejem melegszik miközben a talpam fázik. Sokkal inkább lamináltparketta alá aztán kellemes langyos felületen mászkál az ember, ez sokkal jobb érzés mit a piruló fejtető. Nálunk ez lett a megvett film felhasználása, az akkoriban épp mászni tanuló gyerek babakarámja kapott egy szőnyeget, alá ment a film és a gyereknek igy nem fázott a valaga amikor ott szórakozott napi soksok órát. Meg egy csik ment belőle az asztalom alá talpmelegítőnek.
süti beállítások módosítása