"Kontárok voltunk mindahányan, és az évek szálltak, mint a percek,…"
A fenti idézet Faludi György Villon fordításából való. Jelen posztunk témájára kétszeresen is jellemző. Aki valaha is neten keresztüli publikálásra adta a fejét, hamar rájöhetett arra, hogy a kommentelők gyakorlatilag mindenhez értenek, ráadásul biztosan jobban, mint a posztoló. Igazából soha nincs szükség arra, hogy az adott esetet, szituációt, vagy akár az íróembert ismerjék, hiszen e nélkül is tudnak megalapozott és megfellebbezhetetlen véleményt nyilvánítani.
Nyilván nincs ez persze máshogy a virtuális világon kívüli történetekkel sem, különösen, ha ezek szintén név nélküli, egyszer használatos nicknevek mögé bújva történő kommenteléséről van szó. Építészettel, vagy mondjuk egy adott város épített tereivel foglalkozó blogokban (pl. Urbanista) sokszor kerülnek szóba az építést követően nem sokkal megjelenő hibák, problémák. És persze ezek minősítésére rögtön jön a sok "megmondóember" is. Hiszen mindenki számára világos, hogy ezen hibákat ki és mikor okozta...
Pedig az építészet azért nem az az egyszerű és könnyen átlátható terület. A minap akadt a kezembe Osztroluczky Miklós 'Épületkárok' című könyve. Ebben gyakorlatilag szinte minden, az épületek szerkezetét érintő meghibásodás, probléma terítékre kerül. Ezek többsége a kivitelezés elsietettsége, vagy szakszerűtlen volta miatt következik be, de sokszor az okok jóval komplexebbek ennél…
Talán hasznos, ha idemásolom a könyv bevezetőjének egy részét:
"Ez a könyv töredékességében is teljes, így bátran és jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik tudni szeretnék, mi is történik körülöttük építés címén, illetve mindazoknak, akiknek szívügye az épített környezet jobbítása, megóvása, rendbetétele… - Az épületkárok események. Önmagukban is sajnálatosak, de igazi jelentőségüket csak akkor foghatjuk fel, ha ráébredünk, legtöbbjüket mi magunk okozzuk. Sietségből, figyelmetlenségből, a vakon hajszolt eredményesség lázában, vagy egyszerűen csak hozzá nem értésből."
A könyv végigveszi a külső hatásokat (csapadék, hő, nap, szél, fagy, stb.) majd szerkezeti részenként végighalad az épület minden elemén. Tárgyalja a teherhordó szerkezeteket, az alapozást és alépítményeket épp úgy, mint a tetőszerkezeteket, a belső falazatokat, vagy épp a homlokzati bevonatokat, díszítéseket. Mindezt jól érthető nyelven és bőséges képanyaggal illusztrálva teszi.
Bár címe alapján talán inkább az építészek és a szakmai felhasználók figyelmét kelti fel, valójában tényleg mindenkinek szól, aki érdeklődik az épületek iránt. És ez az a pont, ahol ez a könyv képes kapcsolódni a poszt bevezetőjében említett kommentekhez. Igazából kötelező olvasmány kellene legyen minden olyan ember számára, aki épületekről és azok kivitelezéséről, felújításáról ír, vagy ilyen területen véleményt nyilvánít. És persze igazán jó szolgálatot tehet nagyon sok konkrét esetben is, hiszen például a fa födémszerkezetek lehetséges hibáit is bemutatja, ami alapján akár egy laikus is elég jó képet alkothat a saját házának állapotáról. De fontos lehet társasházi közös képviselők számára épp úgy, mint a mindenbe belekötni vágyó lakók számára.
Ez a könyv segít megalapozott véleményt alkotni, és megfelelő munícióval láthat el, ha valóban hozzáértőkkel, szakemberekkel, építészekkel kell dűlőre jutnunk egy-egy vitás esetben. Jó szakkönyvhöz méltóen persze nem csak a hibák mibenlétét mutatja be, de a legtöbb esetben tanácsot ad azok javításának módjára is, és bemutatja a helyes és helytelen javítások módjait is.
Szóval, abszolút ajánlott olvasmány.
Ha valaki többet szeretne tudni erről a kiadványról, a kiadó honlapján ( IDE KATTINTVA ) megnézheti, és akár meg is rendelheti.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni!
