Így épült a végvár

2019.06.05. 07:29 | Írta: kkm.furdancs

gyor_1600_04_utomunkazott_vizjel.jpg

Egy várral szemben komoly követelményeket támasztottak építői. Álljon évszázadokig, jól bírja az ágyúzást és legyen elég nagy befogadni a védőket. Számos erődítményünk mai napig helyt ad használatban lévő épületeknek, macskaköveit autók koptatják. Felmerülnek technikai kérdések, ha megpróbáljuk felmérni építésük körülményeit. Honnan hozták az alapanyagot, kik és milyen módszerekkel húzták fel a sáncokat, falakat? Hol laktak az építők?

Giulio Turco olasz hadmérnök a Haditanács megbízásából 1569-től felmérte a magyar várakat. Központi erődök, várak, kolostor-erődítmények és várrá alakított templomok alaprajzai, látképei maradtak fenn munkája nyomán. Ezt a gyűjteményt Kőnig Frigyes egészítette ki, körítette építésük történetével a  Végvárak a Magyar Királyságban című nagyalakú kötetben. A korabeli hadtörténelem és építészet iránt érdeklődők számára is ajánlott irodalom. A győri várról szóló fejezetet ollóztam ki kedvcsinálóként.

image1_41.jpg

A Bécs felé vezető hadiút egyik legfontosabb záró erődje volt. A császárváros 1529-es ostroma után a hadvezetőség számára egyértelmű volt, hogy Győr elavult és gyenge védőművei helyett korszerű erődre van szükség, ezért l. Ferdinánd utasítást adott ennek felépítésére. Az építkezéseket császári hadiépítészek vezették. A régi falakat elbontották, csak a régi külső vár egy részét, annak vastag falú tornyát, valamint a Püspökvár épületeit hagyták meg. Az építkezés első fázisában az árkot ásták ki, a kihányt földből készültek a bástyák falai, ezek között palánk húzódott. 1555-ben a belső vár külön megerősítésének gondolatát elvetették, de végleges döntés született arról, hogy az egész várost erődítményekkel veszik körül. Ennek értelmében a legkorszerűbb „sistema bastinato italiano” (olasz erődítési rendszer) elvei szerint épült az erődváros úgy, hogy folyamatosan szem előtt kellett tartani a hely védhetőségét. Az erőd első terveit feltehetően Francisco Benigno készítette. A védett terület szerkezete trapéz alakú volt, utcaszerkezetét is szabályosra tervezte. A bástyák oldalazó ütegei részben kazamatázottak, részben a felső szinten nyílt tüzelőállásokban voltak.

image2_52.jpg
A tüzérség elleni harcra a veszélyeztetett oldalakon magas ágyúállások épültek. 1557 augusztusára készült el az ideiglenes föld–fa szerkezetű erőd, a következő munkafázisban a falakat téglából építették. Ehhez téglaégető üzem épült a vártól északnyugatra fekvő szigeten. Először a déli, támadásnak leginkább kitett oldalon kezdték a falazást, ezt követte a keleti, majd a nyugati, végül az északi oldal. 1559–60 között új medret ástak a Rábca folyónak, fokozva a vár természet adta védelmét. Az építkezés látványosan kibontakozó eredményeit Miksa császár is megtekintette, ekkorra már elkészültek a bástyák mögötti falazott ágyúpadok. 1566-ban tűz ütött ki a Bécsi-kapunál, s a város is lángba borult.

image3_37.jpg

A helyreállítást azonnal elkezdték, s a Haditanács által foglalkoztatott legjelentősebb szakemberek vezették. Így a tűzvész új lendületet adott annak, hogy a katonai szempontból akadályt jelentő épületeket eltüntessék. Bernardo Magno 1572-ben jelentette, hogy az erőd két bástyájának elkészültek a külső falai is, s lerakták a belső falak alapjait a Duna-bástya kivételével. Giulio Turco felmérése ekkor készült, s a rajzon barna vonallal jelzi az elkészült falakat. A zöldes színnel jelölt falak még nincsenek készen. A várárok munkálatai is befejeződtek, azonban a teljes védelmi rendszerhez szükséges előművek, erődítések még jelölve sincsenek. Ezekből csak az 1660-as évekre születtek meg a részletek. Egyes számítások szerint az erőd felépítéséhez 2,5 millió téglára volt szükség, a megmozgatott föld mennyisége 150 ezer köbmétert tett ki. Az erődítési elemek teljes kiépítettségének hiánya is közrejátszott abban, hogy 1594-ben elfoglalták a még befejezetlen erődöt. A falak tetején még hiányoztak a mellvédek, így az ostromlók tüze lesöpörte a védőket onnan. A várat az Adolf Scwarzenberg és Pálffy Miklós vezette hadak foglalták vissza, s ezek után még évtizedekig folytak a helyreállítási és építési munkálatok.

A címképen Győr 17. század elejei állapotát ábrázoló 3D történelmi rekonstrukciója látható, egy erre specializált informatikai vállalkozás, a Pazirik Kft. egyik projektjének eredményeként.  

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr9414874458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2019.06.05. 14:00:35

A harmadik képen látott kiépítés sosem készült el.
A vár falait Napoleon romboltatta le, miután elfoglalta a várat.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2019.06.05. 14:04:26

A pályaudvar körül azért nincs vizesárok, mert a vonat nem vár. :)

kkm.furdancs 2019.06.05. 14:26:13

@Gazz: Ez igaz, de a szöveg is tartalmazza (a vázlat elkészítését véve jelen időként). " A zöldes színnel jelölt falak még nincsenek készen."