Már elég régen csináljuk itt a Furdancs Blogon a "Hét műtárgya" sorozatot, és a legfontosabb munkaeszközökről még egy szót sem ejtettünk. Pótoljuk is gyorsan ezt a mulasztást, már csak azért is, mert nyaralási szezon van, és ez az eszköz azért – bár vitathatatlanul munkaeszköz - egy tóparti nyaralás során is jó szolgálatot tehet. A rovaton kívül persze nem egyszer volt már szó a sörnyitóról és a sörnyitásról itt a Furdancson, (ITT vagy ITT na meg ITT is) de mindenképpen megérdemli e nélkülözhetetlen eszköz, hogy külön is foglalkozzunk vele.
Az eszköz, amit itt bemutatunk, igazából nem sokkal bonyolultabb egy kalapácsnál. A használatához persze előbb fel kellett találni a ma is használatos koronás söröskupakot. Ennek története az alábbi:
A kupak William Painter (1838-1906) Egyesült Államok-beli feltaláló nevéhez köthető. Painter Baltimore-ban élt, 1891-ben találta fel a koronás lezárót, melyet egy évre rá, 1892 február 2-án szabadalmaztatott. Akkoriban már elég nagy mennyiségben készültek palackozott italok, a lezárásukat a gyártók különbözőképpen oldották meg. Nem volt ritka, hogy az üvegekben tárolt ital megromlott, de az sem, hogy a palackok felrobbantak, pontosabban a nem kellő záródás okán a nyitáskor balesetet okoztak.
William Painter
Painter igen termékeny feltaláló volt, hiszen 85 olyan találmánya volt, melyet szabadalmaztatott. A koronás kupak egy igazán korszakalkotó felfedezés, mely nagyban megkönnyítette a sörgyárak dolgát a palackozással kapcsolatban. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy megnyerje az üveggyárak támogatását is, hiszen a kupak egy különleges üvegtípust igényel.
Az eredeti szabadalom és a ma használatos kupak szinte tökéletesen megegyezik. A legnagyobb változás, hogy a fogak száma 24-ről 21-re csökkent, s a bélés (a szigetelő a sör és a fém kupak között) ma már általában műanyagból van. Az első koronás kupak acélból készült, bélése speciális papírból volt, melyet később parafára cseréltek. Sok sörgyár egészen a 60-as évekig parafát használt, a műanyag azonban lassan de biztosan teljesen elterjedt. Ennyi a történet röviden.
A sörnyitó persze az azóta eltelt száz-egynéhány év alatt igen széles körben elterjedt szerszám lett. Egy svájci bicska vagy épp egy jobb multiszerszám ugyanúgy nem képzelhető el nélküle, mint egy konyhai konzervnyitó. Számtalan termék létezik söröskupak nyitós változatban, itt van néhány mutatóba.
Ugye a Ti távirányítótok is sörnyitós?
A kalapácsok jó részén persze szeghúzó található. De nyilvánvaló, hogy ez jobb konstrukció...
iPhone-tok sem igen képzelhető el sörnyitó nélkül...
Sőt! Tok sem mindig kell hozzá.
Az Egy Gyűrű eredeti koncepciója, amit a kocsmából fizetés nélküli távozáshoz
láthatatlanság funkcióval vérteztek fel.
Végezetül a világ legnagyobb sörnyitója, a Shanghai World Financial Center
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!
