2030 - messze van még?

2014.09.30. 09:45 | Írta: Gyökösi Attila

És hogy hogy jön ide ez az évszám? Magyarország csak épületállományának teljes körű, - tehát a családi házakra is kiterjedő - szigetelésével lesz képes teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Bár nálunk még nincs, a környező országokban már van támogatás a családi házak szigetelésére.

Az Unió új energiahatékonysági keretirányelve ugyanis az energiafelhasználás 30%-os csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os visszaszorítását írja elő. E célokat hazánk azonban csak akkor lesz képes teljesíteni, ha a panel és nem panel társasházak szigetelését célzó program folytatása mellett, az eddig energiahatékonysági szempontból mellőzött, de a hazai épületállomány 73%-át kitevő családi házak szigetelésére is életképes finanszírozási modellt dolgoz ki.

A várhatóan októberben életbe lépő szigorú és immár kötelező érvényű irányelvek teljesítéséhez ráadásul nem lesz elég a hazánkban általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelések használata, hanem a 2015-ben életbe lépő szabványoknak megfelelő, legalább 20 cm vastag hőszigetelés alkalmazása válik szükségessé. Ezzel a hőszigetelés vastagsággal a Knauf Insulation mérései alapján bizonyíthatóan elérhető az akár 45-50%-os fűtési energia- és költségcsökkenés is.

20 cm!

Ezen az úton azonban a napokban a családi házak energiahatékonysági fejlesztésére bejelentett 1 milliárd forint mindössze a jó irányba tett első, de apró lépésnek tekinthető, hiszen a támogatási keretösszeg családi házak szigetelésére nem vonatkozik, miközben a környező országokban már ezen ingatlanok hőszigetelésére is létezik támogatási mechanizmus.

Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra az, hogy a közösség egésze 30%-kal csökkentse a primerenergia felhasználását, 40%-kal mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását, mindeközben pedig a megújuló forrásból (szél, víz, nap, geotermikus, óceáni, biomassza stb.) származó energia részarányának az összes megtermelt energia mennyiségén belül 27%-ra kell emelkednie. Az ajánlás szintű 2020-as stratégiától eltérően, az EU ezen célok elérését számon is kérheti a tagállamokon és szankcionálhatja majd.

Magyarország lehetőségeit a gyengeségei adják:

Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta jelentős mértékben nem változott, éves szinten 1050-1090 PJ között mozog. Leginkább a megújuló energia arányának növelésekor indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 20%-a származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13%, de sajnos nem állunk jól épületeink hőszigetelése terén sem. A Knauf Insulation adatai szerint miközben az Unióban átlagosan 10-ből 2 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. Ez tehát azt jelenti, hogy hazánk számára a legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy szigetelésre összpontosító komplex energiahatékonysági program megvalósítása jelenené.

Szigetelési program segíthet át a nehézségeken:

Magyarország éves energiaszükségletének 30%-át a lakossági szektor használja fel, felülmúlva az ipari és közlekedési szektort is. Problémát jelent azonban, hogy míg az Európai Unióban az energiaveszteség 40%-áért felelnek az energiahatékonyság szempontjából korszerűtlen épületek, addig hazánkban ez az arány még ennél is magasabb. Az ország családi házainak mindössze 10,7%-a, vagyis 2,85 millióból 313 ezer épület mondható energetikai szempontból korszerűnek, holott hazánk épületállományának 67%-a, azaz a lakóépületek 73%-a családi ház. Panelprogramunk is lassan halad, a lakóházaink 18%-át kitevő épülettípusnak a KSH adatai szerint 50%-a szigetelt részlegesen és csupán 20%-uk teljes mértékben, ami mindössze 140.000 lakást jelent.

Talált pénz:

A Knauf Insulation számításai szerint egy, a már működő panelprogram mintájára kidolgozott családi ház szigetelési program megvalósításához, melyben a költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné, ennél jóval nagyobb összegre, 1,6 ezer milliárd forintra lenne szükség, ám egy ilyen program már 100 milliárd forintból elindítható lenne.

Az állam által adott támogatás fedezete ugyanakkor már biztosított, hiszen Magyarország szeptember 11-én írta alá az Európai Bizottsággal azt a partnerségi megállapodást, melynek keretében a 2014–2020 közötti fejlesztési időszakra 34,5 milliárd euro összegű támogatást kap az Uniótól. Ebből az összegből a tervek szerint 710 milliárd forint jut majd a Környezeti és Energia-hatékonysági Operatív Programra, a KEHOP-ra az elkövetkező hat évre. Ehhez 15% magyar társfinanszírozás is társul, ami a teljes összeget 835 milliárd forintra emeli.

Nagyságrendileg hasonló támogatási összeggel számolva a 2020-at követő időszakra is megállapítható, hogy a következő 16 évben rendelkezésre áll majd az az összeg, ami a program folyamatos elindítását, folyamatos megvalósítását és befejezését lehetővé teszi. A projekt évi 100 milliárd forintos beruházással elindítható, és gazdaságélénkítő, gazdaságfehérítő energiatakarékossági hatásai miatt már a második évtől kezdve folyamatosan visszahozná az árát, így az államnak mindössze „megelőlegeznie” kellene ezt az összeget.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr688763744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása