De mi az a nappali menetfény?

2015.05.08. 08:48 | Írta: Gyökösi Attila

Manapság a netes autós áruházak és a hirdetési oldalak folyamatosan bombáznak a többnyire LED fényforásokat használó nappali menetfények ajánlataival. Az új autók eleve ilyen fényforrásokkal vannak szerelve, a kis fehér fényű ledsorok egyre megszokottabb látványelemei az utcaképnek. De vajon tudjuk-e egyáltalán mik ezek a fényforrások, mire is valók, és - ami Furdancsosként a legfontosabb - utólag felszerelhetőek-e a saját, régebbi autóinkra?

Mostanáig túl sok autós téma nem szerepelt itt a blogon. Azonban érik már egy ideje az elhatározás a szerkesztőségben, hogy van néhány olyan autókhoz kapcsolódó tevékenység, ami igenis elférne itt a blogon. Ez a nappali menetfényeket érintő kérdéskör is ilyen téma, tehát egy posztban igyekszünk összeszedni a legfontosabb tudnivalókat.

 

Miről is van szó?

2011. februárjában hatályba lépett egy, az Európai Unióban még 2008-ban megszavazott rendelet, amely az Unió tagországaiban újonnan forgalomba helyezett, 3500 kg-ot meg nem haladó össztömegű gépjárművek kötelező, nappali kivilágításáról rendelkezik.

A törvény egy külön, erre a célra kialakított fényforrás meglétét írja elő, amely kizárólag nappali viszonyok között működik, automatikusan, a gyújtás ráadására lép működésbe, és célja kizárólagosan a jármű láthatóságának biztosítása.

De mi legyen a régebbi, még ilyen fényekkel nem szerelt járművekkel? Ezekre természetesen nem vonatkozik ez a rendelet, azonban egyre többen szeretnének ilyen világítást a meglévő, régebbi autójukra is. Erre az igényre kínálnak megoldást a nagy számban kapható utólagos beépítésre szolgáló világító berendezések. Elvileg utólagosan, házilagos módon is megoldható a DRL, azaz a nappali menetfény felszerelése, de vannak betartandó szabályok, illetve technikai nehézségek, ezért érdemes tájékozódni, mielőtt bármit vásárolnánk.

Azzal a legtöbben tisztában vannak, hogy az EU-s rendelkezések automatikusan általában nem írják felül a tagállamok előírásait. És aki kicsit is jártasabb a járművekkel kapcsolatos kérdésekben, az pontosan tisztában lehet azzal is, hogy a magyar közlekedési hatóságok előírásai mindig is a legszigorúbbak és legbürokratikusabbak közé tartoztak. Aligha lehet ez máshogy most sem, egy adott gépjárművön bármilyen utólagos átalakítást bizony igen szigorú előírások szabályoznak. Érdemes pontosan megismerkedni az előírásokkal, ezekből egy csokornyit össze is szedtünk a posztunk végén.

Azonban előbb még nézzük át a technikai tudnivalókat:

Az ilyen menetfények a gyárilag ezekkel szerelt autókon igen sokféle módon kerülnek kialakításra. Külön LED sorokkal, a fényszórókba, vagy a ködlámpákba integrált külön fényforrásokkal, de akár a meglévő fényforrások ravasz szabályzásával is megoldható a feladat.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a tompított fényszóró használatát tették egységesen kötelezővé? A válasz a környezettudatosságban és az energiatakarékosságban rejlik. A tompított fényszórók a velük együtt világító berendezésekkel együtt jelentős elektromos energiafelhasználást eredményeznek, amit egy messze nem ideális hatásfokú belsőégésű motor által hajtott, kb. 85%-os hatásfokú generátoron át a tüzelőanyag elégetéséből kell kinyerni. Ez azt jelenti, hogy mig egy átlagos autó is mintegy 140-180 W fogyasztást produkál a tompított fényszórók és a nappal teljesen felesleges, mert láthatatlan helyzetjelző és rendszám megvilágító lámpák használatával, addig a többszörös, nem túl jó hatásfokú áttételek miatt ehhez 6-700 W megtermeléséhez szükséges mennyiségű üzemanyagot kell elégetni. Nagyjából egy lóerőnyi teljesítmény folyamatos elpazarlásáról beszélünk...

Természetesen ez önmagában még nem volna akkora baj, hiszen a láthatóság mindennél fontosabb, azonban végig kellett gondolni azt is, mire is tervezték a tompított fényszórókat. Mivel a tompított fény éjszakai közlekedésre lett kitalálva, feladata az előttünk lévő út és tereptárgyak megvilágítása oly módon, hogy a járművel szemben közlekedőket ne zavarja. Azonban a nappali, a többi közlekedő számára a mi járművünk láthatóságát biztosító fény épp hogy nem ilyen elvek szerint kell kialakításra kerüljön! Pont arra a fényre lenne szükségünk amit a tompított fényszórók tervezésekor szándékosan tompítottak. Az utat megvilágító fénysugarak ilyenkor feleslegesek, nem is láthatóak. Ami fontos, azok épp a szembejövők felé induló, éjjel vakító, azonban világosban életmentő fontosságú fénysugarak lennének. Ezek azonban a tompított fényszóróból szándékosan kiiktatásra kerültek.

Egy LED-es menetjelző lámpa 10-15W-ot fogyaszt a hagyományos halogén lámpákkal szerelt autók fenti 140-180 W fogyasztásával szemben. És ráadásul oda (szembe) és úgy (nappal is látható fényerővel) világít, ami számunkra fontos. Ez pedig azt is jelenti, hogy a kötelező nappali menetjelző fényre vonatkozó előírás a biztnsági szempontok mellett komoly, a légkört szennyező károsanyag-kibocsátás csökkentéssel is együtt járhat.

Melyek az itthon érvényes szabályok?

A mozgó járművek kivilágításának fontosságát bizonyító, hosszú évtizedekre visszanyúló statisztikák eredményeként, 1993-tól Magyarországon is bevezették a kötelező tompított fényszóró használatot lakott területeken kívül. Ez azonban az autó gyárilag kialakított tompított fényszórójának használatát írja elő, ez semmilyen más fényforrással nem volt kiváltható, akkoriban a rendőrök előszeretettel büntettek is, ha valaki helyzetjelzővel, vagy épp csak ködlámpával közlekedett. (Ez utóbbi persze eleve nem szabályos, a ködlámpa önmagában nem is működhetne...)

Azonban, mint említettük, a különböző tagországokban az Európai Unión belül is eltérő szabályozások vonatkoznak az autósokra, emiatt is égető fontosságú volt egy egységes, biztonságot célzó rendelkezés létrehozása.

És akkor szerelhetünk-e otthon ilyen csodaledeket az autónk elejére?

Bizony, ez nem egyszerű kérdés. Sokan utólagosan, akár otthoni szereléssel barkácsolnak ilyen, szaknyelven Daytime Running Lights (DRL) világítást, de ezzel bizony sokszor megsértik a hatályos jogszabályokat. És ezt bizony a rendőrök és a vizsgabiztosok nem nagyon tolerálják...

Ha üzletben vásárolunk utólagosan beépíthető rendszert, elég sok mindenre kell figyeljünk. Természetesen rendelkezniük kell a világítótesteknek egy sereg bevizsgálási és minősítési jelzéssel, ezekre még visszatérünk. Ezzel eleve kikerül a látókörünkből rengeteg mutatós, de erre a célra nem használható fényforrás.

Fontos az is, hová építhetjük be ezeket, ebben az alábbi ábra segíthet:

A hatályos EU előírás szerint ilyen világítóeszközt minimum 250, maximum 1500 mm magasan lehet elhelyezni, és a két lámpa között legalább 600 milliméteres távolságot kötelező tartani - ellenkező esetben a műszaki vizsgán kifogásolhatják a megoldást. Ugyancsak előírás, hogy a ködlámpa, a tompított vagy a távolsági fényszóró bekapcsolásakor a nappali menetfénynek automatikusan ki kell kapcsolnia.

Mint minden tartozéknál, úgy itt is kötelező a bevizsgálást bizonyító és a gyártó országot is mutató karikába tett E betű megléte. Továbbá a szabványos menetfényeken megtalálható kell legyen az "RL" jelzés is.

Beszerelésnél fontos a megfelelő kapcsolási rajz, e nélkül nem sokra megy az amatőr otthoni barkácsoló, és adódhatnak egyéb technikai meglepetések. Az újabb, elektronikával jobban ellátott autók esetében előfordulhat, hogy ha mondjuk simán a helyzetjelzőre kötjük a DRL világítást, akkor az megzavarja a hibakereső áramkört, és ilyenkor kétféle probléma is adódhat: vagy be sem kapcsol a helyzetjelző, vagy tévesen izzóhibát jelez a rendszer.

A lámpa helyének tervezésekor figyelemmel kell lennünk a sajátos vetítési képre is, ami szúrófény szerű, ezért a lámpát úgy kell elhelyezni, hogy a fénye pontosan a haladási irányba világítson. Máskülönben, az autótól eltávolodva már alig látszanak, s a kívánt „látszani” hatás elmarad.

Ezek fényében bölcsen mérlegeljünk vásárláskor, minél hosszabb egy menetjelző, annál nehezebb lesz szabályos helyet találni számára, s minél modernebb, gömbölyűbb az autónk, annál kevesebb, a haladási irányra merőleges felület található az orrán. A készlet megvásárlása előtt tehát meg kell tervezni, hová és milyen alakú lámpát szeretnénk beépíteni. Mi magunk akarjuk bekötni, vagy olyat terveztünk, ami DRL elektronikával eleve rendelkezik. Nagyon sokféle minőségű és fényerejű lámpát lehet beszerezni, de a legfontosabb, hogy el legyen látva az említett jóváhagyási jellekkel, vagyis hivatalosan beépíthető legyen. A tervezésnél a fent említett kötelező méreteket is figyelembe kell vennünk, hogy közúti ellenőrzéskor és műszaki vizsgán ne legyen problémánk. Célszerű olyan szettet venni, amiben van DRL elektronika, de ez utólag is beszerezhető a lámpákhoz. Ez az eletronika felel azért, hogy a motor beindításakor automatikusan felkapcsolja a menetfényt, viszont bármilyen egyéb fényforrás (tompított- vagy országúti fényszóró) bekapcsolásakor pedig kikapcsolja. A DRL elektronika természetesen helyettesíthető relék beépítésével is, de azért ehhez némi autóvillamossági ismeret nem árt. Saját tapasztalat, hogy a magyar rendőrök bizony a tipusbizonyítványok rabjai. Tehát bármilyen, az autó gyári felszereltségétől eltérő plusz külső elemnél jó, ha van nálunk egy nyomtatott, kézbe fogható tipusbizonyítvány, amit a rend őrei orra alá tudunk dugni, ha a helyzet úgy kívánja. A korrekt üzletekből beszerzett, szabványoknak megfelelő világítótestek esetében kapunk (kérhetünk) ilyen bizonyítványt.

Végezetül itt van pár sor a vonatkozó jogszabályokból: (Elsőre bonyolultnak tűnhet, de figyelmesen olvasva kiderül, hogy valóban bonyolult. Na jó, annyira azért nem...)

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 87. számú előírása — Egységes rendelkezések gépjárművek nappali menetjelző lámpáinak jóváhagyásáról:

1. ALKALMAZÁSI KÖR 

Az előírás az L, M, N és T kategóriájú járművek [1] nappali menetjelző lámpáira vonatkozik. 

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 

Ezen előírás alkalmazásában: 

2.1. "Nappali menetjelző lámpa": menetirányba néző olyan lámpa, amely arra szolgál, hogy a haladó járművet nappal jobban láthatóvá tegye. 

5.1.5. Minden olyan lámpán, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a fenti 4.4. szakaszban megadott helyen fel kell tüntetni az alábbi 5.2. és 5.3. szakaszban leírt jelölést. 

5.1.6. Az 5.2. szakaszban említett jelölésnek és jeleknek eltávolíthatatlannak és jól olvashatónak kell lenniük az után is, hogy a lámpát a járműbe beépítették. 

5.2. A jóváhagyási jel felépítése 

A jóváhagyási jelnek a következőket kell tartalmaznia: 

5.2.1. a nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőkből áll: 

5.2.1.1. egy kör, benne az "E" betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma [2]; 

5.2.1.2. a jóváhagyási szám; 

5.2.2. az "RL" kiegészítő jel; 

6. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 

6.1. Mindegyik lámpának meg kell felelnie az alábbi szakaszokban előírt követelményeknek. 

6.2. A nappali menetjelző lámpákat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a szokásos használat mellett fellépő rezgések ellenére kielégítően ellássák feladatukat, és megőrizzék ezen előírás szerinti jellemzőiket. 

7. FÉNYERŐ 

7.1. Az egyes lámpák által kibocsátott fény erejének legalább 400 cd-nak kell lennie a vonatkoztatási tengely mentén. 

7.2.2. egyik olyan irányból se haladja meg az 1200 cd-t, ahonnan a lámpa látható. 

8. LÁTSZÓLAGOS FELÜLET 

A látszólagos felület mérete a lámpa vonatkoztatási tengelyének irányából nézve nem lehet 25 cm2-nél kisebb, illetve 200 cm2-nél nagyobb. 

9. A KIBOCSÁTOTT FÉNY SZÍNE 

A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie. 

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem: 
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek 
55/A. § (1) A gépkocsit fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. 
(2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki. 
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek 
55/B. § (1) A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni. 
(2) A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni: 
a) az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet; 
b) az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető. 
(3) A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben. 
A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következők szerint állapítjuk meg: 
II. fejezet 
A járművek kivilágítása 
A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása 
44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. 
(2) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt. 
(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata 
a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja, 
b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja, 
c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja. 
(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
(5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad. 
(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el. 
(7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. 
(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpávalvagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr188763240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása