Még mindig túl sokat fogyasztunk!

2021.04.28. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

A föld napja minden évben generál néhány aggódó hangú, számokkal és adatokkal telitűzdelt írást. Manapság eléggé elterjedt az álláspont, miszerint az elmúlt évtizedek adatai alapján immár megállíthatatlanul melegszik a Föld légköre. A klímaváltozás – a sokszor azért árnyaltabban fogalmazó vélemények ellenére – valójában már visszafordíthatatlan. Ettől még persze érdemes volna változtatunk az életmódunkon, hiszen nem közömbös, hogy 10 vagy épp 100 év múlva lesz élhetetlen a most még nagyobbrészt otthonosnak tűnő bolygónk.

foldnapja.jpg

Fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Energiafaló lakóépületeink rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, melynek csökkentése szakszerűen tervezett energiahatékonysági felújítások nélkül nem sikerülhet.

Szigetelni kell hát, de nem mindegy mivel és hogyan!

Az 57 millió tonnás magyar CO 2 kibocsátás 16 százalékáért otthonaink fűtése és hűtése a felelős, amelynek 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Egy jól megtervezett hőszigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével 2 millió tonnával csökkenthető a CO 2 -kibocsátás évente, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődnek.

Mit tehetünk a Földért (vagyis magunkért…)?

Egyéni szemléletváltásra van szükség, vélik a Knauf Insulation szakemberei. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata „FF" vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2019 között az új lakóingatlanok csupán 17 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű, ami megfelel majd a 2022 közepétől alkalmazott követelményeknek. Jól megtervezett és kivitelezett szigeteléssel egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítást jelentene és jelentősen csökkenne épületeink környezetkárosító hatása is. Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi – NO 2 , CO 2 – mutatóért a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés-hűtés a felelős. Ablakon kidobott pénz, ami évtizedekre fogva tarthat.

0421_csaladi_haz_szigeteles_1.jpg

Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.

„A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

„Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak” – tette hozzá a szakember. Jelentős ártöbblet, jobb értéktartás, kevesebb károsanyag-kibocsátás Évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya. Körülbelül azonos méretű családi házak esetében érezhetően megnőtt a korszerű, hőszigetelt családi házak kínálati átlagára. Az árak növekedése négyzetméterenként 15-28 ezer forint között volt a település típusától függően. Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével.

A Knauf Insulation szakemberei szerint is egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amelynek több haszna is van: az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően) és jelentősen csökkenhet a karbonlábnyomunk is.

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr316514780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wildhunt 2021.04.28. 14:52:24

Nálunk legalább még nem terjedtek el az egyszer használatos házak.

Tizedes1 2021.04.30. 00:46:48

A Föld napja...
És a lényeget jól összeszedte! Jó cikk.

villanyember 2021.05.01. 05:23:33

" Egyéni szemléletváltásra van szükség "

Na nem, barátaim! Állami szemléletváltásra volna szükség! Támogatott felújítási program, kiszámítható jogi környezet, ilyenek. Pár éve az elátkozott Unió adott egy lavór suskát LAKOSSÁGI energetikai felújításra. Egy peták se lett belőle a lakosságé. Valamelyik potentát azt bírta mondani hogy nem adunk ingyenpénzt mert az emberek még el találnak szemtelenedni. Ehelyett megkapták az egyházak meg az állami intézmények. Jelenleg az van hogy csináld meg önerőből, aztán majd ha készen vagy akkor esetleg visszatérítünk valamit (vagy nem).

gigabursch 2021.05.06. 17:20:35

@villanyember:
Esetleg ha a fizika, kémia, matek feladatok valami ésszerű problémakör felé mutatnának, akkor könnyebben lehetne eredményt elérni.

Wildhunt 2021.05.09. 09:27:38

@gigabursch: ez az a modern hülyeség, ami szerint a gyerek szívességet tesz azzal hogy tanul. Hát nem. A tanár tesz szívességet azzal hogy tanítja.

gigabursch 2021.05.09. 10:49:38

@Wildhunt:
Régen voltam én már hetedikes, amikor egy nem túl nagy képességű osztályban elénk került matek feladat (már több helyen leírtam). Tankönyvi!
Az ember kutat akar ásatni, amiről annyit tud, hogy kb 6-8 méter mélyen van a víz, de ez nem biztos.
Kihív három vállalkozót a kútásáshoz (úristen, már a módszerváltáskor ment az oktatásban a bújtatott tenderezés), akik adnak ajáénlatot. (A pontos számokra már nem emlékszem)
A: Kiszállás ennyi (5000,-) és méterenként annyi (3000,-)
B: Kiszállás nincs, de minden méter az előző méter + 500 Ft, induló méter 1500,-
C: kiszállás nincs, Az első méter 300,- és minden további méter az előző kétszerese

Elsőre mindenkitől tippet kért a tanár, hogy ki fog nyerni 4, 6, 8, 10, 12 méteren, amit felírt a táblára.

Utána az összeset felírtuk egyenletbe.
Utána ábrázoltuk őket
Utána megcsináltuk mind a három egyenletpárra a kétismeretlenes egyenlet rendszert.

- - - 0 - - - 0 - - -

Ekkor értette meg a többség, hogy mit jelent egy függvény felírása
Ekkor fogtuk fel, hogy mire való a kétismeretlenes egyenletrendszer, tulajdonképpen mit is számoltunk ki.
Értelmes matekfeladat legnagyobb eredménye az volt, hogy az itt megismert alaséma az egész életemre elkísért.

- - - 0 - - - 0 - - -

Szóval:
Ha ugyanez lemenne lőporral, marhával, karddal, acéllal, termőfölddel, búzával, stb, akkor képet kaphatna az ember, hogy mi kell egy hadjárathoz, függetlenül attól, hogy Hannibál, Hunyadi vagy Rommel áll a kérdéskörben.
És még a sor a végtelenségig folytatható.

Ezért várom el az értelmes feladatokat és nem csak az elméleti dünnyögést.
Ezért várom el az egyes tantárgyak közötti szoros kapcsolatot (jó történelmi regény, adott történelmi téma, illeszkedő földrajz, matek, környezetismeret, biológia, stb...)

S ezárt tartom marhaságnak, hogy harmadikban a logaritmus számítással megy el bő fél év.

gigabursch 2021.05.09. 10:57:23

@Wildhunt: @gigabursch:
S akkor a fentiek tükrében az is látszik, hogy egy ház szigetelésével életszerűen megfogható, hogy mennyivel kevesebb tűzelőanyag kell, mennyi energia sporólható meg, mennyi az energetikai költségek alapján a várható megtérülési idő - és hogy megérie-e?

Megéri-e hat évenként vennem egy A+++-os mosógépet 4-5-6-7 kg terhelhetőséghez, 3-4-5 fős család esetén egy Hajdú Minimathoz képest? Mennyibe kerül hat évre a kiterjesztett garancia?
(nekem épp az elmúlt hetekben jött ki, hogy megérte, mert javítani kellett)

Mennyi víz, mennyi áram fogyasztás várható?

Ugyanez matekórán és ugyanez infó órán ecxellel?
Majd erről word, powerpoint már csak a csicsázás...

S akkor még bele se mentem dagi Marci és Sovány Peti étkezési és testmozgási kérdéseibe.
Pedig csak matek, kémia, biológia...

Szóval a teljes hazai oktatói gárda meg a felettük ülők tehetnének nekem egy szívességet!
Felnőhetnének a napi feladatokhoz.

gigabursch 2021.05.10. 11:58:56

@Wildhunt:
Pedig számomra ez maga 'A Kérdés'.
Mikor lesz az oktatás arra alkalmas, hogy helyénvaló kérdésekre megtanítsa az embert válaszolni?
Napi, életszagú kérdésekre.

Gyerekek! Ki milyen kocsit akar?
ár, átiratás, kötelező szervizek, éves futásteljesítmény, kötelező biztosítás, stb...
Ja, hogy a propelleres az csak pénzelverésre jó? Ja, hogy a güntervágenek valójában hány sebből véreznek? Ja, hogy egy olasz vagy francia mégsem annyira szar? Ja, hogy most van pénzem kocsira, lesz három gyerek és egy Corsába be se férünk?
Ja, hogy a mamának minek Mondeo?

Az ökológiai lábnyom fontos kérdés, de főleg annak tükrében, hogy az eroforrásokat a helyén kezeljük és ne felesleget termeljünk.

Ezt várom el az oktatástól!
Évtizedek óta.
süti beállítások módosítása