Eseménydús volt a karácsony. Mondhatni, beigazolódott, hogy valóban létezik a "minden a legrosszabbkor romlik el" elnevezésű tréfás népi játék. Nekem kijutott mindenből. Volt részem fali melegítő szerelésben, meglátogatott a mosógépszerelő és lendületből megjavítottam a szenteste kezemben maradt ajtógombot is. Szerintem kezdjük ezzel!

A történet úgy kezdődött, hogy engedve a csábításnak, 24-én éjjel rámentem a maradékra. Fojtásnak belapátoltam volna egy kis beiglit is. Tányért is szerettem volna a süti alá, ugyanis a morzsálásért nálunk halálbüntetés jár. Gyanútlanul nyitottam ki a szekrényt, amikor kezemben maradt az ajtó gombja. Az ajtó visszacsapódott, amitől persze mindenki felébredt. Boldog voltam. Másnapra kitaláltam, hogy miként hozom helyre az ajtógombot. Szerintem dizájnos lett. Fúrógép, kapupántcsavar és egy kis satu kell hozzá. Satum persze nem volt, így gányoltam egy kicsit a papagájfogóval. Majd meglátjátok. Kezdjük!

Az egész problémát az okozta, hogy a kis fagombba beletekert hernyócsavar az évek során "megette" az őt körbevevő fát. Így aztán a menet már nem látta el eredeti feladatát, ettől pedig könnyedén kezemben maradt a gomb.

Ez történt.

Azt találtam ki, hogy átfúrom a gombot és egy átmenő kapupántcsavarral  "tapasztom" a gombot az ajtóra. A csavar fényes félgömb feje még jól is néz ki szerintem, maga a csavar pedig élethosszig tartó rögzítést biztosít.

Itt az említett gányolás látható a papagájfogóval. Tudom, ferdén fúrtam, de a végeredményen ez nem látszik.

Ezek után csak ki kellet tekerni a régi csavart az ajtóból és a helyére dugni az újat, a gombbal együtt. Meghúztam az anyát és kész is voltam

Szerintem elképesztő munkát végeztem. Majd ti megírjátok, hogy nem.

Persze, hogy hallgattam zenét is szerelés, sőt alkotás közben. Előszedtem a Queensryche 1990-es Empire című lemezét. Régen hallgattam már meg, úgyhogy nagyon jól esett. Ajánlom mindenkinek.