Épülő házunkon nemrég festettük le a kültéri fa elemeket. Vékonylazúrt használtunk, mert abban találtunk olyan színt ami tetszett (tudom...). Mindenhonnan azt hallani hogy a vastaglazúr az igazi, mert az aztán megvédi a fát és hogy mennyire tartós. Aztán utána jobban utánaolvastam, és az volt a konklúzió hogy a kültéri fa elemek festéséhez jobb a vékonylazúr a posztban is említettek miatt, azaz hogy a fa méretének változásával a vastaglazúr megrepedezik és lepattoghat, míg a vékonylazúr jellegéből adódóan nem érzékeny erre. Persze vannak egyéb előnyei-hátrányai is mindkettőnek, de szívesen olvasnám mások véleményét, tapasztalatait is erről.

@irongrass: Valóban fura szöveg. Így, mondatból kiragadva főleg. Azért átírtam. Köszi, hogy szóltál.

@Tapmancs: lenolajkence és lakkbenzin 1:1 arányú keverékével bőségesen beereszted és utána jöhet a lazúr.
bontás után vágtam félbe így kezelt deszkát, szépen látszódik, hogy jó mélyen beivódott a fába.

@Pityubácsi:
Bizony így van! Egy figyelmeztetéssel egészíteném ki, mert hajlamosak az emberek kicsit több anyagot belerakni, mert az biztos jobb! Az 1:1 arányú keverés nem ajánlás, hanem határ! Ha több lenolajkence kerül bele, akkor egyrészt nem issza be rendesen, másrészt a felület ragacsos lesz évekig és semmivel nem fogod tudni rendesen kezelni. Ragad bele a por és ocsmány lesz a felület!
A kevesebb lenolaj, több lakkbenzin nem tragédia.

@Pityubácsi: "utána jöhet a lazúr"

Vastag vagy vékony? Ez volna a lényeg. :)

Tudom, hogy itt elsősorban felújításról van szó, de azért szeretném megemlíteni, hogy fémszerkezetű (acél, kovácsoltvas és kovácsoltvas jellegű) kerítéselemek esetében a megfelelő felület előkészítés az alapja mindennek. Amennyiben ezt valaki rosszul tervezi meg, kivitelezi, az hosszú távon megteremtette magának a problémát.
Kicsit bő lére eresztem, de segítő szándékkal, nem okoskodni akarok. Hosszabb ideig tulajdonos voltam egy cégben amelyik kovácsoltvas szerkezetekkel foglalkozott.

Nagyon fontos, hogy a szinterezett (műanyag por ráégetve) felületű fémszerkezeteket lehetőleg kerülni kell! Először is, ezeket a szerkezeteket minimum 30 évre, de inkább többre tervezzük. Manapság nincs olyan műanyag bevonat, amely ennyi időn, de megkockáztatom ennek 1/3-ig tökéletesen ellenáll az UV sugárzásnak az időjárási viszontagságnak. Magyarán maximum 1-3 másolást (így hívják a fémszerkezetek festését) takarítok meg. Közben a a szinter bevonat elszíneződik, sérül, felpattog stb. A baj az, hogy a helyszínen szinter bevonatot igazából nem lehet tökéletesen javítani, csak "átpamacsolgatással" ami max feketével lesz láthatatlan. A teljes átfestés esetén figyelembe kell venni, hogy az alapfelület műanyag. Én mindenkit lebeszélnék tehát a szinter bevonatról egy kerítés esetében, mert az előregyártott és felületkezelt táblák, elemek sérülése mind a szállítás, mind a felszerelés, majd a használat során garantált.
Szintén az új szerkezetek esetében alapozásként a horganyzott felületet ajánlom. Ez nem túl olcsó bevonat, de onnantól a festéknek csak esztétikai szerepe lesz, a korrózióvédelmet a horgany biztosítja. Kétféle horganyzási eljárás ismeretes, a galván és a tüzihorgany. A galván lényegesen olcsóbb és több helyen végzik. Ezeket majdnem minden acélszerkezetre tudom ajánlani, mert hidegen végzik, tehát hőhatással nem jár. Mikronos nagyságrendű egyenletes bevonatot ad. Korlátozottan ajánlom azonban az olyan igazi kovácsoltvas szerkezetekre (ilyeneket készítetttünk), amelyek során az elemeket bilincsek tartják össze. Ilyen bilincsek a hitelességre hajazó kovácsoltvas jellegű elemeken is alkalmaznak, amelyek alatta valójában hegesztve vannak. Szóval a bilincsek és általában a kovácsoltvasnál alkalmazott szoros illesztéseknél a galvanizálásnál alkalmazott sav bennmarad és helyi korróziót okozhat. Ez általában esztétikai probléma, nem terjed tovább, de ronda. Kisebb keresztmetszetű zártszelvényekből vékonyfalú egyéb szelvényekből készített kerítéseknél csak galvánhorganyt javaslok.
A tüzihorganyzásnál egy zsírtalanító fürdő után olvadt horgannyal teli kádba merítik a szerkezetet. Az olvadt fém természetesen nagy hőhatást is eredményez, tehát a filigrán szelvényekből készített elemek deformálódhatnak. Pont annyira, hogy megnehezítsék a beépítést. Erre oda kell figyelni! A felületet a galvánnál jóval vastagabb rétegben vonja be a horgany, én azt gondolom, kb. 50-100 évre garantálható a korróziómentesség (autók esetében jóval mostohább viszonyokra és galván horganyra adnak 12 évet)! A tüzihorganytzás előnye, hogy az előbb említett bilincsek és szoros illesztéseket is befutja, kitölti. Hátránya, hogy jóval drágább megoldás.

Vannak, akik eleve végleges megoldásnak szánják a horganyzott felületet, sőt létezik jóval drágábban eleve színes horganyzás (természetesen nem pirosban és kékben).

Természetesen a szállítás és felszerelés során a horgany felület itt is sérülhet, ezeket azonban jól lehet javítani a kereskedelemben kapható horgany javító spray-vel.

Még egy fontos dolog, hogy horganyzott felületre nem lehet akármivel festeni. Nem feltétlenül drágább a festék (jó példa az ADHESOR), de legyen alkalmas rá! Szintén fontos, hogy új horganyzott felület legyen matt. A galván horgany eleve ilyen, de a tüzihorganyzás szép fényes újonnan. Néhány hónap alatt az eső stb hatására ez úgyis bemattul, de ha valaki ezt nem akarja kivárni, akkor gyenge savas kezeléssel gyorsítani lehet a folyamatot. Mi nagyon híg sósavas és utána bővizes-slagos fürdetéssel csináltuk. A túl erős sav károsíthatja a bevonatot, a környezetvédelemről nem is beszélve. Próbát kell csinálni.
Ennyit a horganyzásról...

A meglévő felületek kezelésénél a leveles rozsda eltávolítása törvény, alatta már semmilyen csodafesték nem véd. Tudom szintén erre kitér a fenti blogbejegyzés is. Nem is részletezném, az rendben van. Annyival egészíteném ki, hogy különösen régi, vagy rossz állapotú, de megóvandó, ne adj Isten műemlék, vagy műemlék jellegű szerkezeteknél felmerülhet, hogy a felület állapota, bonyolultsága miatt nem lehet, vagy nem érdemes kézi, vagy kisgépes tisztításhoz hozzáfogni. Ilyenkor a homokfúvás a megoldás, amivel ugyan szintén nem olcsón, de korrekt fémtiszta felületet kapunk, amire modern anyagokkal hosszútávra letudhatjuk a korróziót, mint ellenséget.

A "modern" anyagokról. Márkák megnevezése nélkül, nem mindig az a legjobb ami a leginkább reklámozott, vagy a legdrágább. Itt is igaz, hogy meg kell nézni mit, mennyiért és mekkora kiszerelésben? Találkoztam már az Aldiban is nagyon jó minőségű sajátmárkás festékkel, ami harmad-negyed áron tökéletesen működik.

Igaz ez fémre és fára is.

A Lidl-ben pl. éppen akciós (volt?) az a falazúr gél, amivel szintén nagyon jó tapasztalatokat szereztünk. Főleg az állaga miatt, ami mint a puding és így nem csöpög, jól fed. Diszperziós, beissza a fa felső rétege. Új és felújításra szoruló fafelületre is bevált.

@Tapmancs: mivel a pórusokat a fent említett módszerrel a lenolajkence már eltömítette, így tökmindegy.
a vastag lazúr szebb lesz, a vékony meg olcsóbb. :)