A legtöbb újság- vagy blogolvasó talán nem is hallott még arról, hogy immár évek óta létezik egy verseny, pontosabban bajnokság nálunk is, amelyen a megújuló energiaforrásokat hasznosító önkormányzatok vesznek részt. Azt már mi is körbejártuk többször, hogy a mindenféle megújuló energiaforrások ideális és optimális mértékben a kistérségek, adott esetben egy-egy önkormányzat számára jelenthetnek alternatívát a hagyományos energiahordozókkal szemben. Ekkora méretben viszonylag jól tervezhetőek a határfeltételek, megfelelően összehangolható a fogyasztás a rendelkezésre álló kapacitásokkal, és a szállítás/elosztás sem jelent indokolatlan többletköltségeket. A rendszer sokszor helyi munkaerővel és helybéli vállalkozásokkal létrehozható, és az üzemeltetése is helyben teremt munkalehetőségeket.

Magyarország minden negyedik települése megmérette magát a nemzetközi Megújuló Energiaforrások Bajnokságán. A legeredményesebb pályázók a nemzeti forduló díjait az Energiaklubtól, a verseny hazai szervezőjétől vehették át.  

A díjátadóra Budapesten került sor az Energiaklub által szervezett „Stratégiai tervezés és megvalósítás az energetikában” című konferencia keretében. A rendezvényen több mint 100 önkormányzat munkatársai képviselték településüket. A közönség megismerkedett a Fenntartható Energia Akciótervek (SEAP-ok) módszertanával, gyakorlati alkalmazásával. Az energetikai beruházásokhoz felhasználható finanszírozási és pályázati lehetőségekről szóló előadásokból kiderült, hogy a TOP pályázati felhívások várhatóan legkorábban júniusban kerülnek kiírásra, valamint az is, hogy éppen a konferencia napján, február 12-én nyíltak meg az első felhívások az európai uniós Central Europe program keretében.  

A nyertes települések összesen 773 település közül, három méret kategóriában, egységes európai módszertan alapján kerültek kiválasztásra. Az okleveleket Ámon Adától, az Energiaklub igazgatójától vették át a települések vezetői. 

Az 5000 lakosnál kisebb települések kategóriáját a Somogy megyei Patca nyerte. Handó János, a település polgármestere fontosnak tartja, hogy minél több fórumon tájékoztassák az embereket a megújuló energiaforrások hasznosításáról és örül neki, hogy az aprócska település jó példaként szolgálhat más önkormányzatok számára.  A kategóriában a dobogó második fokára Mátraszentimre, a harmadik fokára pedig Monoszló állhatott fel. 

Az 5000-50.000 lakosú települések kategóriájának versenyét Mórahalom nyerte. Az önkormányzat összes intézményének hőellátását egy 4600 kW teljesítményű termálvizes fűtési rendszerrel biztosítják. Emellett összesen 317 kW teljesítményű biomassza kazán működik a városban, számos közintézményre napkollektorokat és napelemeket telepítettek.  A város első embere, Csányi László szerint a helyi közösségek egyik legfontosabb kihívása, hogy az energiát önmaguk számára állítsák elő, hiszen a költségek jelentős részét az energiaköltségek teszik ki. A második és harmadik díj is az ország déli részébe, Orosházára, illetve Komlóra vándorolt.  

Az 50.000 lakosnál nagyobb városok kategóriájában Tatabánya diadalmaskodott, megelőzve a második helyezett Miskolcot és a harmadik helyezett Kaposvárt. Tatabányán 2013-ban adták át azt a biogázüzemet, amely a térségben keletkező mezőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, kommunális szennyvíziszapból és silókukoricából állít elő biogázt. A nap energiáját a középületek mellett több családi ház is hasznosítja. Emellett a városban külön környezetvédelmi és klímavédelmi referens tevékenykedik, és évente elkészítik a város környezeti jelentését. Schmidt Csaba polgármester kiemelte, hogy számukra a verseny során a tapasztalatszerzés volt a legfontosabb, amellett, hogy rengeteget tanulhatnak mások példájából, bíznak benne, hogy az ő sikereik további településeket ösztönöznek a megújuló erőforrások hasznosítására.

A három nyertes helységről, és az ott található energetikai beruházásokról három kisfilm is készült, ezek alább megtekinthetőek.

PATKA:

MÓRAHALOM:

TATABÁNYA:

És hogy egy ilyen híradás mégis hogyan keveredik a Furdancs blog oldalaira? Mi itt a blogon már többször lándzsát törtünk a megújuló energiaforrások mellett. Szót emeltünk Paks bővítése ellen, és persze volt több posztunk a különböző alternatív lehetőségekről is. Ugyanakkor sokszor megkaptuk kommentben, hogy szép-szép, de hát konkrét, hosszú távon komolyabb megoldást jelentő, működő energiatarmelést azért nem mutatunk, ez inkább csak az elmélet síkján létező út, a valósághoz nincs sok köze. 

Ez a poszt, az ebben található pár példa talán kicsit közelebb visz az igazsághoz. Mert nyilván egyszerűbb Paksról kihúzni egy hosszabbítót a saját házunkig, de azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy létezik más megoldás is, mégha ez egy kicsit több munkával is jár. És az unokáink alighanem értékelni fogják ezt a többletmunkát...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.