A különböző gázzal működő kazánok és fűtőberendezések szabályozásának változásáról sokat olvashattunk az utóbbi időben. Alapvetően arról van szó, hogy nálunk is bevezetésre kerülnek a 813/814 EU Energiahatékonysági rendeletek, amelyek többek között sok, korábban engedélyezett, de messze nem korszerű és energiahatékony berendezésfajta további forgalmazását is megtiltják. Behoztak viszont a közhasználatba egy új kifejezést, az ErP-et.
A rendelet itthoni bevezetésének volt persze türelmi ideje, majd 10 hónap, azonban most már a véghatáridő közeleg. Ez pedig pontosan 2016 július elseje. Erre a türelmi időre igazából a zökkenőmentes átállásért volt szükség, és hogy a kereskedők megszabadulhassanak a még rendelkezésre álló készletektől. (Amit persze valakik megvettek, így most nagy boldogan még évekig rossz energiahatékonyságú berendezéseket használhatnak. De most hagyjuk ezt...)
Az Európai bizottság megalkotta a 811/812/813/814/2013/EU rendeletet és tanácsi irányelvet a helyiségfüggő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásról (ez lett köznapi néven az „ErP”), azaz az energiával kapcsolatos termékek irányelvét. Az energiahatékonyság illetve a hatásfok alapján gyakorlatilag tiltja azoknak az olaj- és gázkazánoknak a gyártását és forgalmazását, amelyeknek az éves átlagos hatásfoka nem éri el a 86%-ot, amennyiben névleges hőteljesítményük 400 kW alatt van. Miután a megadott, 86%-os hatásfokot a kondenzációs kazánon kívül más nem tudja teljesíteni, mást nem is lehet értékesíteni 2015. szeptember 26-tól az EU tagállamain belül. (Fontos tudni, hogy a hatásfok mérése is változott.) A rendelet alól kivételt képez azoknak a gyűjtőkéményeknek a használata, ahol nincs arra lehetőség, hogy kondenzációs kazánt használjunk. Ott a nyitott égésterű készülék használata megengedett. A rendelet a hőszivattyús és napelemes rendszereket is szabályozza.
És akkor a gyakorlati tudnivalók:
A héten egy, az Ariston által szervezett sajtótájékoztatón jártunk. Az előadók között volt Versits Tamás, aki a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke. És mondott néhány igazán érdekes dolgot, amely kicsit más megvilágításba helyez több, nem pontosan ismert tényt.
A képen a három úriember közül a jobboldali Versits TamásTehát a hazai jogszabályi keretek:
1.
Legfeljebb 400 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalomba-hozatali, illetve üzembe-helyezési követelményeket állapítja meg, helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagba vagy kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia- készülékből álló csomagba vannak beépítve.
813/2013/EU rendelet, Magyar Közlöny 134. szám – 2015. szeptember 21. hétfő :
A Kormány 276/2015. (IX. 21.) Korm. rendelete az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Kormányrendelet módosításáról. Türelmi idő: 2016. július 1.
2.
A legfeljebb 400 kW mért hőteljesítményű vízmelegítők és a legfeljebb 2 000 liter tárolási térfogatú melegvíz- tároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalomba hozatali, illetve üzembe-helyezési követelményeket állapítja meg, ideértve azokat az ilyen típusú berendezéseket.
Ez a hatékonysági rendelet érinti a napkollektoros és a hőszivattyús melegvíz-készítő berendezéseket is!
814/2013/EU rendelet , Magyar Közlöny 134. szám – 2015. szeptember 21. hétfő :
A Kormány 276/2015. (IX. 21.) Korm. rendelete az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Kormányrendelet módosításáról. Türelmi idő: 2016. július 1.
Van azonban néhány fontos kivétel is, az alábbi grafikán látható, az első az általános előírás, a második azt mutatja, hogy mely esetekben elfogadható a C besorolási osztály.
Mint látható, az éles választóvonal, és az egyetlen igazán fontos kritérium mostantól a hatékonyság foka leszen. Ide kapcsolódik még egy fontos változás, ez pedig az
Általános címkézés:
Ezentúl kötelező az energiahatékonysági címke alkalmazása valamennyi forgalmazott termékre. A 811-es és 812-es törvény tartalmazza a fűtőberendezések és vízmelegítők címkézéséről szóló szabályzatokat; a hűtőgép vagy villanykörte vásárláskor megszokott címkével fog eztán a vásárló találkozni. Meg fog lepődni, hiszen várhatóan csak olyan kazánt fog találni, ami minimum A kategóriás lesz, hiszen a hatásfok-kritérium az összes hagyományost kizárja. Tartalmazni fogja a címke külön fűtésre és használati meleg vízre a hatásfokot, a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt. Természetesen fel lesz tüntetve a gyártó és a termék pontos típusa is. Továbbá az eladás vagy a beüzemelés során az eladó köteles lesz kiállítani egy „RENDSZERCÍMKÉ-t” is, egy bonyolult számítás alapján meg kell határozni magának a fűtési rendszernek az energetikai szintjét. Ezen a rendszercímkén be kell ikszelni, hogy például a kazánhoz milyen indirekt tároló, hőszivattyú vagy napkollektor-rendszer tartozik, és ezek összessége fog meghatározni egy rendszerosztályzatot.
A jelenlegi magyarországi helyzet:
Rendkívül fontos, hogy 2016. július 1-ig a már forgalomba hozott, az ErP követelményeit nem teljesítő gáz- és olajtüzelő berendezéseket üzembe lehet/kell helyezni! Ezt sajnos a kereskedők talán nem minden esetben emelik ki, de a végdátum a beüzemelésre vonatkozik, nem pusztán az értékesítésre!
Tudni kell, hogy a létesítés történhet:
- tervköteles eljárásrend keretében (a Tervező nyilatkozik)
- készülékcsere (a Kivitelező nyilatkozik)
- egyszerűsített készülékcsere (a Kivitelező nyilatkozik)
Ez pedig mind ügyintézést kíván, vagyis időbe telik! Tehát rendelkezésre állt 9 hónap, illetve áll még 1 hónap (!!!) a raktáron lévő készletek és már a felhasználóknál lévő, de fel nem szerelt, be nem üzemelt készülékek legális műszaki átadására! Ne feledkezzünk meg az engedélyeztetési eljárások ügyintézési idejéről, ami több hét, még ha minden simán megy, akkor is.
Mi következik? A piac társadalmi hatásai és a várt nehézségek:
Amit a rendelet bevezetésekor várt a jogalkotó, nagyjából stimmel, bár nem minden alakult a tervek/félelmek szerint.
- Várható volt, hogy mindenki „szabadulni” akart a készletektől, vagyis a még nem ErP berendezésektől – ez 85%-ban meg is történt.
- Azt is várták, hogy a tudatos vásárlóknál csökken az igény a nem ErP-s készülékek felszerelésére, cseréjére – ez is bejött, már a türelmi időszakban is 60%-ot érte el az új, ErP készülékek aránya.
- Szintén várható volt, hogy a forráshiány a hagyományos készülékek forgalmán még lök egyet, aki tudja hogy hamarosan muszáj lesz cserélnie, az valahogy gyorsan megveszi a még nem ErP, tehát jóval olcsóbb berendezést – ez persze igaz, a kiadott kéményseprő műszaki nyilatkozatok is alátámasztják
- Számítottak egy olyan járulékos hatásra is, hogy a korszerű, drága berendezések esetében többen kérnek számlát, így fehéredik a gazdaság – ez végül nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, illetve marginális a hatás. Sajnos még mindig nagyon sok a nem legalizált készülék felszerelés, vagyis azok a teljesen szabálytalan beszerelések, ahol a frissen beszerelt kazánt semmiféle hivatalos személy többet nem látja, semmiféle műszaki átadás, bejelentés, ellenőrzés nem történik. (Ez természetesen a legrosszabb elképzelhető megoldás.)
- Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók legszélesebb tájékoztatása, ami nem csak a gázszakma kötelessége, hanem a kereskedőké is. Mind a szakmai tájékoztatás, mind a marketing csak felelősséggel volna végezhető, sajnos itt sem alakult minden jól, látható akárcsak a július elsejei végdátum körüli félreértésekből is.
- Továbbra sem történt meg a kivételek eljárásrendjének tisztázása – a gyűjtőkéményes társasházak esetében nincs műszaki lehetőség az új, ErP kazánok csatlakoztatására a meglévő rendszerhez, de hogy ezekkel mi lesz később, az nyitott kérdés továbbra is.
Végezetül persze annyi még ide tartozik, hogy az új készülékek valóban sokkal takarékosabbak, mint a korábbiak. Igaz, jóval drágábbak is, de ez nem csak a bonyolultabb műszaki megoldásoknak köszönhető, hanem annak is, hogy egy hagyományos egyszerűbb gázkazánhoz képest hihetetlen mértékben nőtt az új berendezések használati komfortja is. Ezen a sajtóeseményen bemutattak több egészen futurisztikus, az "okos otthon" témakörébe illő fejlesztést, amelyek már benne vannak az Ariston piacon kapható kazánjaiban sőt, elektromos bojlerjeiben is. Programozhatóság, távirányítás, a használók szokásaihoz való alkalmazkodás, egyfajta tanulási képesség is elérhető már.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
