A fémipari gyártmányok összeszerelésének általános és leggyakrabban alkalmazott módja a csavarkötés. Ebből következik, hogy a szerelési munkák közül a csavarkötések szerelése fordul elő a leggyakrabban. A csavarkötések szerelésének célja, hogy különböző gépalkatrészeket, szerkezeti elemeket úgy kössünk egymáshoz, hogy azok a gép vagy a szerkezet zavartalan működését biztosítsák, és szétszerelésük roncsolás nélkül elvégezhető legyen.

A csavarkötés rendeltetése, hogy merev, szilárd kötést létesítsen alkatrészek között. Rendeltetésük lehet még pl. a kölcsönös helyzet szabályozása. Fontos, hogy a csavar egyszerű meghúzással, egyéb rögzítés nélkül is tartson, tehát a menet önzáró legyen.

A csavarkötések sokfélék. A leggyakoribb kötéseket a következőkben soroljuk fel.
Ászok csavarokkal úgy kötünk össze alkatrészeket, hogy a csavar egyik végét az egyik gépalkatrészbe hajtjuk, majd az erre helyezett alkatrészt a csavar másik végére felcsavart anyával rögzítjük. Az összekötendő alkatrészek egyikébe tehát menetet kell rágni, a másikba pedig csak sima furatot készítünk. Ászokcsavarokkal rögzítjük pl. a robbanómotorok hengerfejeit.

Csavarkötés ászokcsavarral

Ha két szerkezeti részt külön anyás csavarral - vagyis harmadik elemmel kötünk össze, közvetett kötésnek, ha pedig a szerkezeti részek egyikét csavarmenettel látjuk el és a másikat csavarral hozzácsavarozzuk, közvetlen kötésnek nevezzük.

Anyás csavarokkal kötjük össze az öntvényházakat, az acélszerkezeteket stb. Fejes csavarokkal (anyák nélkül) hozzuk létre a kötést pl. fedelek felerősítéséhez. Fejes csavarral zárunk el menetes nyílásokat (pl. olajleeresztőt) is. Ezekben az esetekben a gépnek abba az alkatrészébe, amelyre a másik alkatrészt fel akarjuk erősíteni, menetes furatot kell készíteni.

Csavarbiztosítás

A csavar igénybevétele a meghúzáskor keletkező előfeszítésből és üzem közben fellépő igénybevételből tevődik össze. Az egyik előző pontban megállapítottuk, hogy a szorítócsavarok önzárók. A tapasztalat szerint azonban ez sem nyújt kellő biztonságot arra, hogy a csavar ne lazuljon ki, különösen akkor, ha rázódik. Bizonyos esetekben tehát a csavarkötést tehát  kilazulás ellen biztosítani kell.

A csavarbiztosításnak sokféle megoldása van. Legjellemzőbbek a következők:
Rugós alátét. A rázkódások okozta kilazulás csökkenthető vagy megszüntethető jó minőségű rugóacélból készült rugós alátét alkalmazásával. Az alátét éles sarkai a rugóerő hatására behatolnak az anya, ill. az alkatrész felületébe és így biztosítják őket kilazulás ellen. A csavaranya meglazulását sok esetben ellenanyával akadályozzuk meg. A meglazulást a két anya egymás felé irányuló feszítőereje gátolja.

Rugós alátét és csavarbiztosítás ellenanyával

Jó biztosítást nyújt a sasszeg. A csavaranya meghúzása után a koronás anya egyik hornyán keresztül a csavar menetes részét átfúrjuk és a furatba sasszeget teszünk, amelyet jobbra és balra a koronás anyához hajlítunk. Nagyobb méretekhez célszerű a villáslemezes biztosítás alkalmazása. A lemezes biztosítások lényege, hogy a lemezes alátét egyik részét az anyához, másik részét a munkadarabhoz hajlítjuk.

Koronás anya biztosítása sasszeggel / villáslemezes biztosítás / lemezes biztosítás

 Folytatjuk!

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

 
   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.