A rádió története nem is olyan hosszú, mint gondolnánk, pedig ma már elképzelhetetlen az életünk nélküle!

Számtalan filmben és sorozatban találkozhattunk már a képpel, ahogy a szereplők munka közben rádiót hallgatnak. A műhelyekben, a munkaterületen, a kocsiban, de akár otthon lefolyószerelés közben is folyamatosan szól a háttérben a rádió. A szereplő nem ritkán énekel, dúdol vagy éppen táncol is rá közben - a legfontosabb, hogy a rádió mindig a középpontban van. Ez nem véletlen, hiszen a csend elég zavaró lehet, a rádió pedig biztosítja a zenét, a hangulatot a szereléshez, miközben a főbb hírekről sem maradunk le. De hogyan és honnan indult kedves kis barátunk világhódító útjára?

A kezdetek:
A rádió és a rádiózás szorosan összekapcsolódó jelenségek. A rádiózás (vagyis a műsorszórás) maga egy magyar feltaláló nevéhez fűződik, ő pedig nem más, mint Puskás Tivadar. Puskás Tivadar fejlesztette ki a Telefonhírmondót, mint vezetékes rádióadást, amely indulása 1893-ra datálható. A Telefonhírmondó volt az első rádió szolgáltató, amely egy magáncég volt, és ebben a formában 1922-ig működött. Ekkor ugyanis felvásárolta az MTI, és állami tulajdonú lett.

A rádiót a méltán híres Nikola Tesla találta fel 1896-ban, aki több mint 40 bejegyzett találmánya mellett a rádióval is dicsekedhet. Bár a találmányt az asszisztense, Marconi ellopta tőle és 1900-ban bejegyeztette sajátjaként, Tesla halála után sikerült bebizonyítani, hogy nem őt illeti a feltalálás elsősége. Ezután Lee de Forest elkészíti a triódát 1906-ban, amellyel képes a gyenge jeleket is detektálni, felerősíteni, és megszületik a rádió. Az első rádióműsort 1914-ben sugározzák, miután Meissner lehetővé teszi, hogy stabil frekvencián is lehetséges legyen a rádiótávközlés. Innen indul világmegváltó útjára a ma is ismert rádió!

A rádió napjainkban:
A rádiómagnó fénykorát a második világháború alatt és azt követően élte. Minden háztartásban megtalálható volt, és ugyanolyan szerepet töltött be, mint később a televízió: híreket, szórakoztatóműsorokat hallgathattunk rajta, valamint a magnetofonnal, vagyis a mágneses hangrögzítővel való keresztezése után dalokat is lehetett hallgatni, felvenni, visszajátszani. Ma már a rádiók széles tárháza jelenik meg előttünk a néhány ezer forintostól a sok tízezer forintos nagyságrendig. Rádiót hallgatunk a kocsiban vezetés közben, szerelés vagy akár főzés közben is. Bármilyen is választunk, Bluetooth lejátszás, kártyabemenet és fejhallgató csatlakoztató már biztosan található benne, és a digitális kijelző, sőt akár érintőképernyő is elérhető!

A rádió működési elve:
Jelenleg a az Edwin Armstrong által feltalált frekvenciamoduláció segítségével történik az FM üzemmód. A második világháború előtt csak az AM rendszer volt elterjedt, viszont ennek az újításnak köszönhetően sokkal jobb minőség elérhető. A vivőfrekvencia ugyanis nem állandó, hanem a moduláló frekvencia Y amplitúdójának megfelelően változik. Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha a vivőfrekvencia elég nagy, a változás pedig nem haladja meg a 10 milliomod részt. Emiatt az FM sávszélessége sokkal nagyobb, így magasabb frekvenciaszámot, vagyis az URH-sávot osztották ki neki. Emiatt tapasztaljuk azt is, hogy az FM adók 100 Mhz környékén működnek csak, alatta nem! Az 1980-as évektől pedig megjelent az RDS szolgáltatás, amely automatikusan keresi meg az állomást és képes közlekedési információkat is megosztani. A rádióvevők ma már annyira kisméretűek, hogy telefonokban és GPS eszközökben is elférnek, így bárhol használhatjuk. A televízió és a digitális világ megjelenésével félő volt, hogy eltűnnek a rádiók az életünkből. Viszont a vizuális megjelenés sokszor zavaró is lehet, például ha dolgozunk, szerelünk vagy épp vezetünk - utóbbi esetén életveszélyes is.

Éppen ezért, bár a podcastok megjelenése kissé háttérbe szorítja a rádiót, mégis úgy tűnik, hogy örökre velünk marad - és milyen jó, hogy így van!