A végre elérhető lakásfelújítási programot a legtöbben már ismerik. A szándék mindenkép dicséretes, a piactorzító hatást - miszerint a megnövekedett kereslet minden építőanyag árát meglódította felfelé - igazából nem nagyon lehetett volna kivédeni. A támogatás ugye úgy működik, hogy a felhasznált anyagok mellett a szakmunkáról is kell a számla, tehát az nem támogatott, hogy mi megvesszük a szükséges anyagokat aztán magunknak beépítjük, a kivitelezést megoldjuk saját erőből. Ez oda vezetett, hogy az ismert okok miatt amúgy is nagyon lecsökkent számú szakemberállomány hónapokra előre tud csak időpontot adni, és hát munkadíjként annyit kérnek el, amennyit akarnak, tudván, hogy a megrendelőnek nincs más választása, ráadásul nem is az ő pénztárcája bánja a dolgot. 

Pedig ez utóbbi megállapítás nem teljesen fedi a valóságot, hiszen konkrétan látni, hogy mondjuk egy nyílászáró-csere költségei (anyag és munkadíj) akár duplájára emelkedhettek a mondjuk két évvel ezelőttihez képest. Tehát ebből az ingyenpénzből (ami ugye nyilván NEM ingyenpénz, az államnak NINCS pénze, ezt a pénzt is a polgároktól, az ő adójukból szedte be a kormány, ebből kapjuk vissza) adott esetben töredék munkát, korszerűsítést, felújítást lehet elvégezni, mint a támogatás előtti időkben lehetett volna. Ha a projektünk nagy, és jó adag saját pénzt is rakunk az állami támogatás mellé, akár számszerűen is rosszabbul járhatunk, mintha egy éve pusztán saját anyagi erőből ugrottunk volna neki.  

Amiről ez a pár mondat most eszembe jutott, az a Knauf Insulation havi hírlevele, a benne foglaltak persze csupa jó tanácsok:

Nagyot ugrott tavaly a lakáskorszerűsítés és -bővítés piaca és a lakásépítés mellett ezek hajtják majd idén is az építőipart. Bár 2020-ban is némi növekedés mutatkozott, a 2021-ben bevezetett otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően valóságos robbanást láthattunk. A KSH adataiból megfigyelhető, 2021 első felében a támogatás hatására 62 százalékkal nőtt a lakáskorszerűsítésre és bővítésre felvett hitelek darabszáma, ezek összesített értéke pedig közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva; az átlagos hitel összege 3 millió forintról 5,3 millió forintra emelkedett.

Igyekeznie kell annak, aki ki szeretné használni a gyermeket nevelő családok számára év végéig elérhető otthonfelújítási támogatást^*. Az építőipart sújtó anyag- és szakemberhiány ugyanis meghiúsíthatja terveinket. A felújítási munkálatok közül a szigetelés éri meg leginkább, Ha szigetelésre fordítjuk a vissza nem térítendő támogatást, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően. Az építőiparban az átlagosnál nagyobb volt a drágulás, így különösen fontos, hogy a befektetést a lehető leghatékonyabban használjuk fel.

Sokan megteszik, még többen tervezik

Már eddig is több mint százezer család igényelt összesen csaknem 190 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, ami átlagosan fejenként 1,9 millió forintot jelent. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzéséből kiderült, idén a lakásépítés mellett a felújítás lesz az építőipar egyik húzóágazata. Várakozásaik alapján idén körülbelül 25 ezer családi házat újíthatnak fel.

Nagyot dob a felújítási kedven a gyerekeseknek járó szja-visszatérítés is. A felújítási támogatás 2022. év végi lejárata és a falusi CSOK június végi kifutása is arra ösztönöz, hogy aki teheti, még a hajrában igénybe vegye az állami támogatásokat.

Ami a legjobban megéri

Tavaly a magyar piacon 15-160 százalékkal nőtt az építőanyagok és az alapanyagok ára, és a szakemberek az első negyedév végére újabb 10-15 százalékos áremelkedést prognosztizálnak. Ezért is nagyon fontos, hogy a felújítási kiadás minél jobban hasznosuljon.

„Az egyik leghamarabb megtérülő befektetés a födém szigetelése lehet, ráadásul egyes lakóépületeknél körülményes megoldani a födém és a tető utólagos hőszigetelését, azonban a fújható üveggyapot technológia megoldást kínál az ilyen esetekre is” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Számításaik alapján a befektetés ára 8-10 év alatt megtérülhet. Az állami támogatással a megtérülési idő pedig a felére csökkenthető. Ráadásul a szigetelés jelentősen növeli az otthonunk piaci értékét is.

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Az energiaárak világpiaci árrobbanása arra is felhívja a figyelmet, hogy minél előbb érdemes gondoskodnunk a rezsiköltségek csökkentéséről. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Szakemberhiány és anyaghiány jellemzi az építőipart

Az elmúlt években az építőiparban a szakemberhiány jelentette a szűk keresztmetszetet. Egyre nehezebb jó kivitelezőt találni, a tavaly – éppen az otthonfelújítási támogatás miatt – megugró kereslet pedig tovább rontott a helyzeten. Ezt tetőzte a koronavírus-járvány miatt kialakult építőanyag-hiány is. Idén hasonló nehézségekre kell felkészülni. A fújható szigetelés ugyanakkor megoldás lehet a szakember- és anyaghiányra. Ez a technológia alkalmas magas héjú üreges tetőszerkezetek, padlás- és födém szigetelésre. Bontás nélkül, akár egy nap alatt elvégezhető és a fajlagos bekerülési költsége sem magasabb a hagyományos szigetelésnél.

^* A gyermeket nevelők legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vehetnek igénybe otthonfelújításra. Összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka lehet, vagyis legalább 6 millió forintos felújításhoz tudja valaki maximálisan kihasználni.