(X) Öt hónapja zajlik, és ahogy a tél, úgy a Knauf Insulation Kft. rendhagyó energia- és rezsimegtakarító kísérlete is a végéhez közeledik. A minden pillanatban online is követhető mérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a 2013 nyarán komplett korszerű hőszigeteléssel ellátott hajdúnánási házban élő család tartósan fele annyi energiát használ fűtésre, mint a szigeteletlen házban élő hajdúdorogi család. A pontos és hitelesen dokumentált mérési eredmények alapján tény, hogy havonta mintegy 20 000 Ft-tal kevesebb a fűtési rezsi, és emellett kellemesebb a szigetelt ház lakóklímája. 

A kísérletre jelentkező 179 közül kiválasztott Attila és családja így már az első fűtési időszakban is jelentős rezsi-megtakarást könyvelhetett el, és a 8-10 év megtérülési idő után hosszú évti zedeken át élvezheti k a tartósan kisebb költségeket és kellemes beltéri klímát.
Kövesd nyomon a mérések eredményeit és elemzéseinket a www.nalamszigetelnek.hu oldalon és hírleveleinkben arról, hogy miért érdemes hőszigetelni, hogyan lehet a rezsit tartósan csökkenteni.

Az enyhe tél ellenére is jelentős a napi szintű energia-megtakarítás:

A vizsgált időszakban a napi átlaghőmérséklet továbbra is komoly ingadozást mutatott , -7˚C és +8˚C között változott . Az összehasonlítás és az adatok napi elemzése során is jól megfi gyelhető a fogyasztott energia mennyisége és a külső hőmérséklet között fennálló ellentétes mozgás.

A leghidegebb napon sem ment egész nap a kazán:

A vizsgált időszakban a leghidegebb nap kb. -7 ˚C napi középhőmérsékletével január 26. volt. Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével ezúttal is megvizsgáltuk e nap energiaigényét. Ez alapján megállapítottuk, hogy a szigeteletlen ház 0,575 GJ energiát, míg a szigetelt ház 0,259 GJ energiát használt fűtésre. A korábbi megfigyelésekhez hasonlóan a szigeteletlen épületben a napközbeni és az éjszakai időszak szinte egészében a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban szokás szerint a reggeli felfűtés után továbbra is csak egy déli és egy esti periódusban kapcsolt be a kazán.

Egy melegebb falú lakásban kellemesebben érezzük magunkat:

Hőérzetünket a belső levegő hőmérséklete mellett nagyban befolyásolja a helyiség határoló szerkezeteinek felületi hőmérséklete is. Gondoljunk csak arra, hogy akár 24˚C -ra felfűtött helységben is mennyire kellemetlen egy elavult üvegezésű erkélyajtó előtt tartózkodni, ami sugározza ránk a hideget. A tapasztalatok alapján a hőérzet akár 2-3˚C -kal
is megnőhet magasabb hőmérsékletű falfelület esetén.
Megfordítva a dolgot 2-3˚C -kal alacsonyabb lég-hőmérséklet esetén is megmarad a megfelelő komfortérzetünk – ami akár 15 %-os további megtakarítást is jelenthet egy megfelelően hőszigetelt épület fűtési költségeiben.
A szigetelt és szigeteletlen épületekben a falon és a mennyezeten elhelyezett termosztátok segítségével több helységben is mérjük a belő hőmérsékletet is. Az alábbi diagramon a mennyezeten mért hőmérséklet különbségeit láthatjuk, amely alapján joggal feltételezhetjük, hogy a szigetelt épületben mennyivel kedvezőbb a lakók komfortérzete.

A kísérlet persze alkalmat adott az épületfizikai vonatkozások megfigyelésére is. A hőhidak hatását, azok kivédésének módszereit persze ismerik a szakemberek, azonban az elméleti számítások folyamatos gyakorlati ellenőrzésére ritkán van mód. A most összegyűjtött tapasztalatok sokat segíthetnek abban, hogy a falak és csomópontok "hőhidas" mutatóit és értékeit minnél jobban be tudják illeszteni egy energetikai számításba. 

A program mindenesetre megy tovább, az azonban most már bátran állítható, hogy a szigetelés költségei még ilyen enyhe telek mellett is belátható időtartamon belül megtérülnek.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.