Ajtócsere, festés, Nightmare on Dózsa Street. Viszont száraz és minőségi faanyagra leltem a kicsákányozott ajtókeretekben. Készítettem belőle egy képtartó rácsot, mert a hátsó, hideg fal nem nagyon szereti, ha felületeket borítok rá. Másrészt inkább csak két lyukat fúrok a kőfalba, mint huszonhármat. Steampunk témájú nyomatokat válogattam, ezért a címben említett gőzölés.
Ide kattintva nagyobb méretben és ízléstelenül átszínezve tekinthetik meg az írás tárgyát
Hasábokra vágtam az anyagot, legyalultam és felszínesen lecsiszoltam rezgőcsiszolóval, mert elfogyott a szalagcsiszolós szalag. Olyan is lett. Merőlegesen egymásra fektettem a lécsorokat, igyekezvén elkerülni a szocialista brigádtablót sugalmazó szabályos négyszög formát. A rejtett rögzítési módokkal szemben bátran szögeltem, mert reméltem, hogy a képek eltakarják az illesztéseket. Így szintbeli különbség alakult ki, pedig jó lenne, ha a képek mindkét tengelyen ráfeküdnének a rácsra.
Azt nem az én idegzetemnek találták ki, hogy (mint csapolásnál) a két merőleges léc vastagságának felével és teljes szélességével pontosan megegyező hornyot marjak mindkét anyagba. Ezért akkora távtartókat szabtam, mint a párhuzamosok távolsága. Egy picit nagyobbat inkább és így közé szorultak a léceknek, szögelni sem kellett mindegyiket. Főleg, hogy némi cédrus fapáccal való színezés után lelakkoztam az egészet és ez helyükre ragasztotta őket.
A klasszikus játéktermi automata, a Galaxy szörnyeire emlékeztető lécváz csak háttérszereplő, a már említett költséghatékony képkeretek döntő részét eltakarják. Faanyag még mindig maradt, ezért egy sokkal igényesebb anyagmegmunkálási procedúrával - mint az előző, kísérleti példány - elkészült a cseresznyére pácolt, lazúrral festett második is, immár kis polcokkal.
Tehát semmi extra találmány, vagy különösebben igényes kidolgozás, ami szót érdemelne, viszont szinte ingyen volt. Végül pedig egy steampunk cica, tessék:
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.