Már régóta tervezek por elleni huzatokat készíteni a műhelybe, mert a fémipari állványos gépeket óvni kell a famegmunkálás porától. Végső lépést a takaróvarrás felé mégis a Kisz Drágaszág megérkezése indukálta. Ő egy hétoktávos midi-billentyűzet, melyre rég vágytam és szeretném pormentes állapotban megőrizni.

A takarók elkészültek (eltekintek ennek ismertetésétől) de a honvédségi kiárusításon vásárolt fehér lepedőket szerettem volna feldobni némi festéssel. Fekete a célszerű, mert elegánsabb és a műhelykosz sem látszik annyira rajta. A kereskedelemben kapható ruhafestékek a cél szükségességéhez képest drágák. Használati utasításukat böngészve kiderült, hogy a ruhafesték fa pácolására is alkalmas. Vajon fordítva működik az elv?

Az ötlet nem saját, mert különösebb részletezés nélkül felbukkant a neten. Receptje: ismeretlen mennyiségű fapác por, hozzávaló egy marék só és főzni egy órán keresztül.

Homályba vész a történet, miért is kellett nekem bíbor, zöld és türkiz fapác. Mindenesetre most kéznél van.

A fapác hasznos színezőanyag, mélyíti a lazúr hatását vagy önmagában, lakkozással használhatjuk. A hígítástól függő színárnyalatokat készíthetünk, illetve a bemártás/felhordás száma is befolyásolja a színek világosságát. Körülbelül 10 gramm poralakú és még feleannyi korábban oldott fapácot hígítottam annyi vízzel, melyben biztosan megmárthattam a darabonként fél-háromnegyed négyzetméternyi szöveteket. Utólag öt literre saccolom mennyiségét. A ruhafestékeknél maximum másfél litert írnak elő.

Az alapanyagok és oldószer kimérésénél láthatólag nem pontos adagolási számításokra hagyatkoztam, inkább a hatóanyag működése volt kérdés, aztán majd meglátjuk... Igazán tömény oldatnak tűnt. Felforraltam egy nagy lábosban, mert hiába a gyárilag ajánlott és fórumokban megerősített tény, hogy nem színezi meg a mosógépet, nekem bizonyíték kell, nem ígéret.

Meleg vízzel megnedvesítettem, majd lassan beleeresztettem az anyagot, hogy minden területet érjen festék. Utána kevergetés következett. Ismétlem, fixálóanyagként kb 300 gramm sót tettem bele. Ecetet is ajánlanak.

Innen üzenem a feleségemnek, hogy az új fakanál már nincs meg. Nyilvánvaló, hogy minél több szövetet festünk meg, a feloldott színezőanyag hatása csökken. Az első darabot 15 percig, a többit 10-10 percig főztem. Itt a fényhiányos fotózás miatt tűnik halványnak az első darab, de...

..mindjárt kiderül, hogy bizony ez szép sötétzöldre festődött. Tehát az elmélet első része bevált a gyakorlatban, a porfesték befogta az anyagot. Következik az öblítés.

Meghökkentően kevés festékanyag távozott ahhoz képest, hogy forralás és fixálás előtt fél decivel ki lehetett volna festeni a konyhát. Pontosabban képes annyi falat összekenni szétfreccsenve, hogy a szobafestés elkerülhetetlenné válik. Néhány átöblítés és megszűnt színezőképessége.

Lássuk a tanulságokat.
- A fapác alkalmas ruhafestésre, olcsóbban is kijövünk, ha nem gond a csekély színválaszték.
- Sót vagy ecetet ne felejtsünk hozzá adagolni.
- Tekintve a következőkben festett anyagok fokozatos fakulását, 10 gramm fapác 1 négyzetméter (a tömegét nem mértem le) szövet sötétre festésére alkalmas.
- A fenti fotón nemcsak a főzési idő csökkenése és a festék gyengülése látszik, de el is felejtettem benedvesíteni előtte, ezért batikolt lett.

- Műszálas anyagokat láthatóan kevésbé színez, de ez a gyári ruhafestékre is igaz.
- Ne feledjük festés előtt megnedvesíteni a ruhaanyagot.
- Főzzük fél órát és kevergessük, hogy mindenhová bejusson a színező.

Hogy további mosásoknál színez-e, nem fogom kipróbálni, hiszen eleve géptakarónak készültek és azokat elég húszévente átöblíteni. Mindenesetre fekete kínai pólóim még évek múlva is képesek új értelmet adni a "sárga" színnek, ha véletlenül összemosom őket. 

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.