Az automata mosógép előnyeit nem kell ecsetelni azoknak, akik láttak már mosógépszagú, gombóccá összetekeredett zokniadagot egy fél délelőttnyi keverőtárcsás mosóprogram után, amit a hagyományos centrifuga kopogós tánca festett alá. Talán nem túlzás hétköznapjaink egyik leginkább innovatív felfedezésének tekinteni, bár története 247 évre nyúlik vissza, mikor az első, fából készül mosógép ötlete kipattant Jacob Christian Schäffer német lelkész fejéből.

Szerettem ezt a mosógépet. Középkategóriás árban aranyos volt és okos. Electrolux EWT13420W, aki szólt, ha befejezte a mosást. A Zanussi (a napokban hunyt el) nem szólt, csak csendben rohadt és eltört a tengelye. Sajnos minden szerettünk meghal egyszer, s most kivételesen büntetlenül megnézhetjük, mi van a belsejében. 

A fényes festés hosszú időn keresztül eltakarja a gép belsejében összegyűlt szennyeződéseket és csak boncolás után tűnik fel, mennyire lerohadt állapotban is volt. Francia autó jelenség, hogy most sem a mechanikai alkatrészek miatt hagyott a fürdőszoba szélén a berendezés, hanem a vezérlőelektronika tette gazdaságtalanná javítását. Vagy mégsem?

Máig is fel tudom idézni a szerződéses (azaz nem alkalmazottként dolgozó) mosógépszerelő arcára kiülő vívódást, mely a korrupció és a tanácstalanság heroikus belső küzdelmét vetítette ki, hogy megrendelésen kívül próbálkozzon-e javítással, vagy vegye fel az űrlapot?. Először elvitte vezérlőegységet és frissítette a szoftvert, majd kimondta látatlanban: vagy a vezérlés rossz, vagy a motor. Mindkettő meghaladta a beszerzési ár 60%-át (használtan vettem). Végül tehát rám maradt a felfedezés öröme, hogy megállapítsam a motor üzemképességét. Tesztünk harmadik részében erre is sor kerül.

A hajlított élek csodás merevítőképessége visszaköszön minden háztartási berendezésben, melyet nagyjából 0.7-0.8 mm vastag fémburkolat véd, de egyben önmagát is támasztja. A hátfal készült egyedül vastagabb, formára préselt acéllemezből. Burkolat és szelepek nélkül így fest a mosó-öblítő-fertőtlenítő folyadékok útvonala. Beletöltjük és a program megfelelő időpontjában a kiengedett szelep hagyja lecsorogni a dobba a folyadékot.

 A burkolat eltávolítása előtti utolsó pillanat. Látjuk a forgódobos egységet kiegyensúlyozó két teleszkópos lengéscsillapítót, a szűrőtartót és a hozzá kapcsolódó szennyvízszivattyút.

Csak a rend kedvéért, a konstrukció így támasztja és csillapítja öt kiló ruha 1300-as fordulaton keltette rezgéseit. Több mosógépszerelő állítja (és most nem a vízkőoldó reklámok színészeire gondolok), hogy nem kell túlzásokba esni a centrifugálás sebességénél. Már az 1000 fordulat/perc is sok, csak gyűri a ruhát. Viszont egy második centrifugálás csodát tehet a program lefutása után.

Mindennap ezt látjuk mosás közben. Rozsdamentes forgódob két helyen csapágyazva. Most adózzunk néhány másodperc néma csodálattal az elöltöltős mosógépek konstruktőrei előtt, hiszen ott a váznak és dobtartónak szabadon lengő tengelyt kell megtartania akár egy kiegyensúlyozatlan centrifugálás közben is.

Szedtem már szét ilyet. A két csapágy egymástól kb. 15 centiméteres távolságban, egy bordázott alumínium házban helyezkedik el. Ők támasztják a forgódob közepére szegecselt tengelycsonkot. Nem csodálkoznék egy statisztikán, miszerint gyakrabban mennek tönkre ezek a mosógépek a kényelmesen, kétoldalt támasztott felültöltősekkel szemben,

A harmadik emeleti lépcsőfordulóban bizonyára sokunknak megfordult fejében, hogy mitől ilyen nehéz egy mosógép? Hát ezért, a formára öntött betonprofilok miatt és esetleg az utolsó mosás benne felejtett tartalmától (true story). A dobtartó erős műanyagból készült, alján a besüllyesztett fűtőegységet figyelhetjük meg.

Nézzük meg közelebbről is. Egy régebbi, nagyon informatív kommentből ismertem meg a mosógépek vízszintmérésének módszerét. Az üres mosógép fűtőszála levegővel érintkezik (persze előtte a fűtőszál burkolatával), ezért gyorsabban fűt fel, mint mikor a vizet kell melegítenie. A vezérlőprocesszor ezt az időt figyeli, mondja szakértő kommentelőnk: Lord_Valdez

A mechanika rekonstruálásánál a Csernus-módszert követtem. Szétromboltam apró darabokra (a lelket) és újból felépítettem külső máz nélkül. Aztán újra szétszedtem, de már nem raktam össze. Szóval, egy nagy áttétellel rendelkező szíjhajtást látunk, mely két stabil érték között (mosás/centrifugálás) 5-6 fokozatra osztott fordulatszámmal (600-1300) hajtja a dobot. Sőt, mosáskor forgásirányváltást is végez.

A dob gyors megállásánál segít ez a speciális relének tekinthető mágneses fék. Elve megegyezik a tárcsafékkel, azaz mikor az áram behúzza a tekercset, a fékpofák rászorulnak a tárcsára.

A működési elv egyezése miatt itt mutatom be a mosógép fedelének biztonsági zárát, mely a program lefutásáig vagy törléséig nem engedi kinyitni az ajtót. Nem is szabad 1300-as fordulatnál belenyúlkálni a gépbe, tudjuk mindannyian. Azonban tegye fel a kezét, aki még egyszer sem fékezte le kézzel a Hajdú centrifuga forgódobját. Na ugye! Jobb, ha megvédenek bennünket saját magunktól. Aki ezt vitatja, nézzen utána, hogy hányan vettek Provident hitelre plazmatévét Somogyban.

A szerkezet immár szétbontva. Behúzótekercs, érintkezők, nyitómechanika.

És most elérkezett a pillanat, hogy interaktivitást varázsoljunk a blogba. Ez mi? - kérdezem Tisztelt Olvasót, mutogatva a fenti képre. Ránézésre valamiféle szenzort-érzékelőt sejtet. Kivitele miatt nem gondolom, hogy közvetlenül érintkezik a vízzel és már nem emlékszem honnan bányásztam ki. Segítségképpen egy fotó a következő rész tartalmából (egy mosógép hosszú mesét kíván), melyen látszik, hogyan csatlakozik a vezérléshez.

Legközelebb a MÉH-telepek egyik sztárja, a tartós fogyasztási cikkek bontóinak királya, a barkácshajtások numero unója: a mosógépmotor kerül terítékre. Mellette szemlézzük az  integrált vezérlést, szivattyúkat, szelepeket és vízszintező megoldását. De előkerül egy hagyományos, elektromechanikus forgókapcsoló is az összehasonlítás végett.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.