Civilizációnkat nap mint nap végveszély fenyegeti. Mire nagy nehezen lecsökkent az atomháború kockázata, jött a globális felmelegedés vagy a legújabb potenciális, fajunkat kiirtani képes apokalipszis fenyegető réme (melyről lentebb írásom szól). Szerencsére titkos kormányzati szervek vagy épp névtelen hősök naponta megvívják saját harcukat, hogy elhárítsák a fenyegetést. Mindezt oly diszkréten, hogy ne is értesüljünk róla, mekkora veszedelemben forgott sártekénk, csak éljünk tovább boldog tudatlanságban. A soha véget nem érő, heroikus küzdelem egyik epizódjáról szeretném ma fellebbenteni a fátylat.
Szóval, a kínaiak vagy abbahagyták a keskeny zuhanyzófej gyártását, vagy csak Veszprémben nem kapni hónapok óta. Messzire vezető jelenség ez. Van aki - mint magam is - azt szereti, ha a zuhany nemcsak mossa, de vakarja is testét. A kereskedelem és marketingesek kínjukban már tényleg csak pótmegoldásokat tudnak kitalálni és ennek egyik eredménye az állítható erősségű, masszírozós vagy túlságosan tág szórónyílású zuhanyfejek megjelenése. Pontosabban - és ez a baj - domináns térhódítása, mely elnyomta a konzervatív igényeket kielégítő típusokat és azok lassan kivesznek a kínálatból.
E fotón az utolsó normális zuhanyfejet látják, melyhez hozzájutottam ebben az évezredben. Csaptelephez adták, fémből készült, súlyos, tökéletes. Évek óta babusgatom, javítgatom, de egyszer minden véget ér és már az égi zuhanykabinokban perzseli le hátakról a szőrt. Főcímfotónkon egy halom olcsó szemét látható, egyik rosszabb, mint a másik. És igazából nem is olcsók, mert a keskeny és kielégítő típusok 3 bar (300 kilopascal) nyomástól már 1-2 hónap múlva ledobják a tömítést. A szabályzós fajta pedig tényleg drága, mellesleg alig spriccel, csak csordogál belőle a víz.
Ha a jelenséget kivetítjük az emberiség zuhanyzókabint igénybe vevő részére, statisztikailag elő kell fordulnia egy gócpontnak, emberek csoportjának, mely megfelelő zuhanyminőség hiányában inkább feladja a napi tisztálkodás luxusát. Avagy konkrétan fellázad a magukat progresszív iparművészeknek feltüntető helóta trógerek látványmarketing diktálta, középszerű pótmegoldásainak giccstengerét árusító kereskedők aknamunkája ellen. (Ha idáig jutva az olvasásban úgy érzi, hogy ideje lenne felgyújtani valamit tiltakozásként, csak egy pillanat és megoldjuk a konfliktust).
Néhány, mosdatlan testeken élősködő vírustörzs idővel mutálódik, először a villamoson fedeznek fel bubópestist a járműegészségügyi szakemberek, majd a fertőzés tovaterjed és rövid időn belül leszámol az emberiséggel. Megérdemeljük sorsunkat, nemhogy egy stabil űrrepülőgép hővédő pajzsot vagy operációs rendszert nem tudunk tervezni, de még egy nyomorult zuhanyzófejet sem. Ennyi volt, jöhetnek a csótányok.
Vagy választhatjuk a másik utat, megpróbálni saját lábra állni és megjavítani tárgyainkat. Akár meghibásodott alkatrészeket reparálni, akár a félresikerült koncepciót félrerúgva saját eszközöket készíteni magunknak. Szerencsére a technikai fejlődés egy másik útja, a 3D nyomtatásé - melynek fontosságát nem győzzük hangsúlyozni e blogban - csökkentheti kiszolgáltatottságunkat. Az utolsó, stratégiai tartaléknak félretett példány meghibásodása után végül nekiálltam egyszerű lezáró tömítést tervezni, mely rápattintva és ragasztva ellenáll a nyomásnak.
Elsőre sikerült századmilliméter pontossággal belőni a gyűrű belső átmérőjét, mely csak erős nyomásra ugrik helyére. Nagy barátom a Mester ipari ragasztó (bármelyik fajta), mert nemcsak gyorsan és nagy szilárdsággal szárad, de sűrűsége akár függőlegesen is megtartja a könnyebb alkatrészeket. (Ezért a dicséretért egyszer majd kérni fogunk öntől valamit, Optima Forma Kft.) Viszont igaz, hogy megszáradva nem túl esztétikus látvány (legalábbis egy tisztaságra asszociáló tárgy felületén). Mindenesetre az aznap esti zuhanyzás problémája megoldva. A lélegzetvételnyi előnyt kihasználva van időm keresni valami színtelen ragasztót, mely nemcsak szilárdan tart, de tömít is.
Egy újabb példa, mikor teret és értelmet kap háztartásokban is a tárgynyomtatás lehetősége. Bármelyik szakterületre nézek a barkács-hobbi kategóriában, lassan nélkülözhetetlennek tekinthetjük kisebb alkatrészek előállításához. Olvassák vissza tehát eddigi 3D posztjainkat és ismerkedjenek a technikával.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!
