Van úgy, hogy az ember épp jókor(-ban) van jó helyen. És megélheti, ahogy épp változnak, alakulnak a minket körülvevő szokások. Persze a XX. század valójában épp erről szólt, nyilván generációk nőttek fel úgy, hogy látták, ahogy a gyertyát meg a petróleum lámpát felváltja a gázégő majd az elektromos lámpa, a lovat a gőz meg a belsőégésű motor. Vagy épp a mi korunkban a tárcsás telefont az okos…

Az van, hogy az most megint egy afféle érdeklődő poszt lesz itt. Az iránt érdeklődnénk, nektek van-e kedvetek barkácsolni mostanában? Ugye itt a blogon azok a legkedveltebb posztok, ahol készül valami, ahol alkotunk, szerelünk, vagy legalább próbálkozunk ilyesmivel. De ez most nehezebben megy, és nem azért, mert nincs csinálni való itthon, inkább azért, mert halogatunk.

Nem tudom, a nyájas olvasóközönség járt-e az elmúlt évben lapszabászat, vagy épp szerelvénybolt felé. Ha igen, akkor tapasztalhatta, hogy bizony az aktuális inflációt kiszámolók kosarában többek között bútorlap sem igen van.

Jómagam most már csak alkalomszerűen, ritkán csinálok egy-egy bútort, és minden egyes alkalommal meglepődöm, micsoda árak vannak. Gyakorlatilag tényleg eljött az az idő, amikor minden, kicsit is tipizálható esetben érdemes kész bútort venni valamelyik bútordiszkontban. Még akkor is, ha utólag esetleg alakítani kell rajta. Véleményem szerint már csak egészen speciális formákat érdemes magunknak készíteni.

Jeleztük, hogy így az év végén már nem jövünk igazi súlyos barkácsposzttal, mert annak nem most van itt az ideje és különben is, semmivel nem készültünk el, a mindenféle lapszabászatok meg hasonló műintézetek pedig a két ünnep között is zárva maradnak, szóval a projektek csak jövőre fejeződnek be, akkor lehet majd róluk remek posztokat írni.

A cím persze magyarázatra szorul, meg eleve ellentmondást is tartalmaz. A karácsony semmiképp sem a legköltséghatékonyabb ünnepünk. Karácsonyfa, dekorok, rengeteg ennivaló és persze ajándékok. Tudjuk, az átlagember annyit költ karácsonykor, amennyije van. Vagy kicsit többet.

Az is felmerülhet kérdésként, vajon hányan barkácsolunk és fúrunk-faragunk az ünnepek alatt? Ez alighanem úgy van, – ahogy azt az ikonikus Love Actually filmben mondja Billy Mack – a karácsony igazából azok ünnepe, akik szerelemben, kapcsolatban élnek épp. Nekünk többieknek ez is csak egy hosszú hétvége. Ami remek alkalom némi otthoni fúrfaragra.

Mi itt a Furdancsnál ugyan alapvetően »furfarag« beállítottságú népek vagyunk, de azért túlzás volna azt állítani, hogy mindannyian egyformán értünk mindenhez. Is. Jómagam is szenvedek néhány hiányosságtól, ilyen például a mindenféle kőburkolatok, szabadtéri kőépítmények készítése. A kertek kő- és téglaburkolatú utacskái, teraszai, ágyásszegélyei mindig is csodálattal töltöttek el, de valahogy sosem barátkoztam meg az elkészítésükkel.

Ez a posztunk egy videó kapcsán született. Aki szokott otthon asztaloskodni, az ismerheti a fiókkészítés nyűgjeit. Egy fióknak általában masszívnak kell lennie, ugyanakkor lehetőleg minél vékonyabb oldalfalakkal kell rendelkezzen, mert fontos a kis súly, és a hasznos belső méretet sem célszerű feleslegesen csökkenteni. Igen ám, de a vékony oldalfalak és hátlap nem könnyen illeszthető össze.

Szabályosan csapozni-fogazni persze lehet, de erre a legtöbb barkácsoló azért nem vetemedik. A csavarozás viszont vékony lemezek esetében néha nehézkes, előfordulhat, hogy a vékony lemez elreped a csavar vagy akár csak pár apró szög feszítő erejétől. 

Talán nem csak én érzem úgy, hogy a karácsonyi időszak és a könyvek kapcsolatának (vagy nevezzük inkább viszonynak?) van egy különleges része. Hogy mire gondolok? A könyv persze általában véve is jó ajándék, azonban a könyvek klánjának van egy speciális oldalága, ez pedig a Nagy Színes Könyvek családja. Ide tartoznak a klasszikus művészeti albumokon túl az egy-egy területet valóban alaposan körbejáró, nagy méretű, vastag, kemény kötésű kiadványok, amelyek rengeteg jó minőségű, színes képpel vannak illusztrálva. Ezek a könyvek időnként egy, mondjuk a Discovery vagy a Spektrum csatornákon látható ismeretterjesztő film vizualitását nyújtják. És persze sok tudást, sok betűvel leírva. Maga műfaj persze még az internet és a kábeltévék előtti világ szülötte, és ebből a nézőpontból nézve mára már talán kevésbé megkerülhetetlen.

A városi levegő hőmérséklet – a városi hőszigethatás – csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a zöldtető. Nyáron a hőmérséklet a városokban az épületek és utak hőelnyelése miatt 5-7 ºC-kal melegebb, mint vidéken, és a hőmérséklet egy hagyományos tetőn (amely ráadásul sötét színű borítást vagy fedést kapott) akár 40ºC-kal is magasabb lehet, mint egy zöldtetőn. Magyarország lakosságának kétharmada városokban él és a klímaváltozás miatt az éves átlaghőmérséklet emelkedése a sűrűbben beépített területeken még jobban érezhető.

Az elektromos fűtés előnyeit nagyjából mindenki ismeri. Tiszta, jól és könnyen szabályozható, akár távirányítással is. Nincs szükség kéményre, és a legtöbb rendszer telepítése gyorsabb és könnyebb, mint bármilyen más fűtésrendszeré. Nem kell külön kazán, így nem kell kazánház és mindenféle csövezés sem. Erről írtunk már korábban is, de nem árt időnként elővenni a témát, hiszen egyfelől változnak a körülmények (különösen az energiahordozók árainak egymáshoz való viszonya) és persze a technika is fejlődik.