Az elektromos fűtés előnyeit nagyjából mindenki ismeri. Tiszta, jól és könnyen szabályozható, akár távirányítással is. Nincs szükség kéményre, és a legtöbb rendszer telepítése gyorsabb és könnyebb, mint bármilyen más fűtésrendszeré. Nem kell külön kazán, így nem kell kazánház és mindenféle csövezés sem. Erről írtunk már korábban is, de nem árt időnként elővenni a témát, hiszen egyfelől változnak a körülmények (különösen az energiahordozók árainak egymáshoz való viszonya) és persze a technika is fejlődik.
Korábban rendszeresen oda lyukadtunk ki, hogy az elektromos fűtés komfortban és telepítésben mindent felülmúl, csak hát az üzemeltetés költsége magas. Sajnos árammal fűteni még a jelenlegi körülmények között is drágább, mint bármilyen más energiahordozóval. A számítások szerint elektromos árammal fűteni még mindig mintegy 1,5-2x akkora költséget jelent, mint gázzal. A gáz és a fa közötti különbség mára már eléggé eltűnt, legalábbis ha legális forrásból vásárolt fát hasonlítunk a gázhoz. Fánál persze a komfortosságtól a nehézkesebb szabályozhatóságon át a keletkező piszokig elég sok más negatív tényező is van.
Ugyanakkor ez a szorzó csak egy szám, nyilván sokat számít az épület kivitele, szigetelése, vagy épp a használat módja is. És persze számít, hogy van-e módunk akár csak időszakosan is saját áram termelésére (nap vagy szél segítségével). Ebben azért történt némi előrelépés az utóbbi években, igaz, egy napelemes rendszer engedélyeztetése még mindig iszonyú macerás, de az új építésű lakóparkokban már egyáltalán nem ritkák a napelemekkel felszerelt háztetők. Az üzemeltetési költséget persze csökkentheti a rendszer minden másnál gyorsabb és pontosabb szabályozhatósága, különösen igaz lehet ez infrafűtésnél, ahol nem magát a lakás légtömegét kell felfűtsük.
A számítás tehát mindenképp körültekintést igényel. Azonban, ha ettől most eltekintünk, és a komfort szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor az elektromos fűtésnél, és ezen belül az infra paneles fűtésrendszernél kevés jobbat találunk. Ilyen panelek forgalmazásával sokan foglalkoznak, a lényeg általában az, hogy tetszőleges méretű vékony fólia jellegű paneleket tudunk elhelyezni a padlóra, de akár a falakra vagy a mennyezetre is. Ezek szinte minden burkolóanyag alá elhelyezhetők, tehát nem látszanak.
Az elektromos szerelés sem bonyolult, igaz, a hálózatnak bírnia kell az igényelt teljesítményt, ez szintén inkább az újabb építésű épületeknél adott, hiszen míg régen egy átlagos családi ház vígan elvolt 16A terhelhetőségű hálózatokkal, ma már ez nagyon kevés, elég csak a nagyméretű, de átfolyós rendszerű vízmelegítőkre gondolni, ahol akár 10-20 kW is lehet a rövid idejű áramigény. (Amire alapesetben is rájön a nagy teljesítményű gépekkel szerelt konyha, netán elektromos autó töltésére alkalmas garázs, szóval itt nagy a változás, egy posztot talán majd szentelünk ennek is.)
Elektromos fűtés esetében semmilyen mozgó alkatrész nincs a rendszerben, a szabályozás is tisztán elektronikus, tehát jó minőségű terméket választva az élettartam igen hosszú lehet, mindenféle rendszeres vagy eseti karbantartás nélkül. A fűtés szabályozása, távirányítása egyszerűen megoldható, akár internet és/vagy mobiltelefon, esetleg különböző automatikus külső és belső termosztátok és időzítők segítségével.
Manapság már mindenféle eszközről vezérelhetjük a fűtést. Persze ez más fűtésrendszerek esetén is megoldható, de egy elektromos rendszernél nyilván a legkönnyebb.
De mi is az az infrafűtés?
A jelenséget felfedező és publikáló William Herschel 1799-ben kezdte el tanulmányozni a napfényt. Gyakran használt színszűrőket, ezzel különítette el a színeket egymástól. észrevette, hogy néhány szűrő melegebb volt, mint a többi. Kíváncsi volt rá, hogy vajon bizonyos színek több hőt szállítanak-e a Naptól, mint más színek. Ötletének ellenőrzésére egy nagy prizmát készített. Egy elsötétített szobában kivetítette a prizma által felbontott színeket a szemközti falra, és gondosan megmérte az egyes színtartományokban a hőmérsékletet. Herschelt meglepte, hogy a hőmérséklet egyenletesen emelkedett a lilától a vörös szín felé haladva. Hirtelen ötlettől vezérelve a vörös alatti sötét tartományban is elvégezte a mérést, de feltételezte, hogy az hidegebb lesz mindegyiknél, hiszen ott nincs fény. Meglepetésére itt mérte a legmelegebbet.
Eredeti feltételezése tehát, hogy a hőt a látható fény sugarai továbbítják, nem volt igaz. Néhány heti kísérletezés és mérés után megállapította, hogy a hőt szállító, láthatatlan sugarak a látható fényhez hasonló módon megtörnek, vagy visszaverődnek, és a törés mértéke kisebb, mint a látható fény esetén. Mivel ezek a sugarak a vörös alatti tartományban voltak találhatók, ezért Herschel az „infravörös” nevet adta nekik (latin, am. „vörös alatti”).
Az infrafűtés az így felfedezett infravörös sugárzást állítja elő és használja fel hő készítésére, az otthonunk fűtésére. Pontosan ugyanaz a módszer, amit a természet használ. A Nap szintén infravörös sugarakkal melegíti fel a tested, vagy a Föld felszínét, és a tárgyakat. Majd ezek a felvett hőt ezt követően átadják a levegőnek. Vagyis közvetlenül fűt, nem pedig közvetett módon, ahogy ezt a hagyományos fűtések teszik. (Ugye mindenki ismeri az érzést, amikor a januári mínusz 10 fokos levegőben is érezzük milyen melegen süti a nap az arcunk vagy a bőrünk...) A természet alkotta dolgok évmilliók óta beváltak, így nem kérdéses a működőképességük. Az infrafűtés működési módja miatt a hőérzet lényegesen jobb, mint más fűtések esetén. Ez a fűtési mód a falakat és a vakolatot is átmelegíti, így nincsenek jéghideg falak vagy padló. A felfűtési idő gyors. A bekapcsolt fűtőelemek szinte azonnal ontják a meleget.
Jószágok melegen tartására is alkalmas persze egy ilyen panel. (Itt sem a teljes helységet kell fűteni, elég ha az alvóhely fölött van egy fűtőpanel, amelyik közvetlenül a madarakat és a szállásukat fűti.)
Szóval az ’idea’ nem tűnik rossznak. Ha olvasóink közül valakinek van tapasztalata vagy véleménye erről a fűtési rendszerről, mindenképp ossza meg velünk lent kommentben, vagy a facebook oldalunkon.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.