Forrás: xkcd

Pár ezer évvel ezelőtt az volt a kiindulópont, hogy ha szeretnénk méregetni, akkor a mérőeszköz legyen minél strapabíróbb: készüljön kőből, fából, fémből. És már akkor is tudták, hogy nem egységnyi hosszú mérőeszköz kell, hanem olyan, amivel többféle távolságot lehet mérni:

51,85cm hosszú sumér könyök Kr. e. 2650. Forrás: Wikipedia

Aztán ahogy egyre többen akartak egyre több mindent megmérni, elment a dolog a praktikum irányába: jó a fa, de akkor lehessen összehajtogatni (colstok), vagy még jobb, ha nem is fából van, hanem olyan anyagból, ami alkalmasabb az összehajtogatásra. Így alakult, hogy ma már gyakorlatilag minden háztartásban van mérőszalag, ellenben a mérőléc azért ritkább, bár már látom magam előtt, ahogy a geodézia tanszék felsorakozik a kommenteléshez.

Alapok

A mérőszalag háza rejti a mechanikát: egy rugót, ami visszahúzza a szalagot, és egy gombot, ami kiviteltől függően zárja vagy oldja a csévélést. A szalag általában 2-5 méter hosszú (de kapható 10-15 méteres is), a rövidebb szalagok keskenyebbek, a hosszabbak szélesebbek.
Röviden ennyi a mérőszalag, de valamitől azért mégiscsak évi 40 millió fontos piaca van Angliában.

Mitől drága egy mérőszalag?
Nem csak flancolásból érdemes drágább mérőszalagot venni, oka van annak, hogy egy jó nevű cég gyártmánya többe kerül egy double color case, elegant appearance ($0.21) alibabás csodánál.

 
A szalag

Anyaga, szélessége és keresztmetszete (mennyire ívelt) befolyásolja azt, hogy milyen távolságra húzható ki összecsuklás nélkül. Ezt az értéket egyes gyártók feltüntetik, unatkozó fiatalok pedig videókat készítenek róla.
Pontos mérésre persze ilyenkor nem használható, de esetleg elérhetünk vele olyan sarkokat, amikbe aztán bele lehet akasztani a kampót, és így kifeszíteni.
A szalag szélességének és a gyártó döntésének a függvénye a feliratozás mérete is, a nagyobb számok jobban olvashatóak. Erre a gyártók még rásegíthetnek a kontrasztos színválasztással és a matt felülettel is.
Az Európában használt mérőszalagok általában metrikusak, de nem ritkák a vegyes (cm/hüvelyk) jelzésűek sem. Kedves figyelmesség a gyártótól, ha a szalag mindkét oldalán szerepelnek a jelzések.

A sok használattól a szalag felületéről lekophatnak a számok és a beosztások. Ez ellen speciális bevonatokat fejlesztenek ki a gyártók (és adnak nekik fantáziadús neveket, mint pl. Blade-Gard, Nylong, BladeArmor stb.), és a leggyakrabban használt első 10-20 cm-en ezzel védik a szalag felületét.

Ilyen egy védőbevonat nélküli szalag pár év használat után

A legtöbb mérőszalag – amennyiben ezzel egyáltalán foglalkozik a gyártó – a Class II pontossági osztályba tartozik, vagyis 1 méteres távolságon legfeljebb 0,5 mm hibatűréssel mérhet. Néhány gyártó kínál Class I pontosságú mérőszalagot is, ott ugyanez 1 méteren 0,2 mm.

A pontossági osztályt a mérőszalag elején, oválisba foglalt római számmal jelölik:

Természetesen készülnek balkezes mérőszalagok is

Bár szerintük a legtöbb mérőszalag balkezes, ők csinálják az igazi jobbkezeset.

A kampó

A mérőszalag kampója sem csak úgy simán egy kampó. Azok a kampók, amik kicsit „lötyögnek”, lehetővé teszik a pontosan 0-tól mérést. Ha a kampót beleakasztjuk az asztal szélébe, akkor a kampó kicsit messzebb csúszik a háztól, a 0 pedig pontosan az asztal szélével egy vonalba esik. Ha viszont egy fiók vagy szekrény belső méretét szeretnénk megmérni, akkor a szalagot az oldalfalnak tolva a kampó kicsit beljebb nyomódik, így a 0 megint pontos lesz. Merev, rögzített kampóval vagy az egyik, vagy a másik mérés pontatlan lesz.
A kampó alakja sem mindegy, sok esetben előnyös lehet a minden irányban túlnyúló lap, ezeket nem csak egy irányban lehet beakasztani a mérési pontba.

Mérőszalag vásárlásánál szempont lehet a mágneses kampó, aki acéllal dolgozik, hasznosnak találhatja. Mi, többiek meg gyűjtögethetjük vele a csavarokat.

A mérőszalag háza

A ház kialakításával a gyártól gyakran megpróbálják pozicionálni a mérőszalag felhasználási célját: az egyik a fekete védőgumival alaposan befedett, elpusztíthatatlanságot sugalló, építkezésre szánt  vonal, a másik az elegáns, krómtól csillogó, elegánsabb verzió. A márkaszínek mellett szeretik még használni a rikító sárga és zöld színeket, ennek célja az, hogy könnyebb legyen megtalálni az eszközt a munkával járó nagy felfordulásban.
Hasznos figyelmesség, amikor a házon feltüntetik annak hosszát is, így faltól-falig mérhetünk anélkül, hogy a szalagot behajtanánk (de van olyan megoldás is, amikor egy leolvasóablak mutatja a teljes hosszt, megspórolva ezzel az összeadás fáradságos műveletét).

Eldurvul

Ezek után következzenek az úgymond rétegigényeket kielégítő frappáns újítások.

Mérőszalag beépített jegyzetelőfelülettel, ceruzahegyezővel

Vannak digitális mérőszalagok, ezeket nem érdemes leejteni. A gyártó honlapján ki is lehet próbálni.

A felezős mérőszalag bővebb magyarázatot igényel. Valóban gyakran használjuk a mérőszalagot úgy, hogy megmérünk valamit, aztán a felénél húzunk egy vonalat. Ebbe a piaci résbe robbant be az alábbi mérőszalag, ahol felül a mért távolság olvasható le, majd az alsó sorban ki kell keresni ugyanazt a számot, ami a mért távolság felénél található.

Ez pedig a méltán el nem terjedt iMark:

A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.