A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel „Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák” című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Elektromos ívhegesztés
Az elektromos kézi ívhegesztésnél hőközlés céljából a bevonatos hegesztőpálca, mint az egyik elektróda és a munkadarab között elektromos árammal rövidzárlati ívet hozunk létre. Ezután az elektródafogóval tartott hegesztőpálcát végighúzzuk a leendő varrat vonalán. Ez a módszer különösen a vastag falú munkadarabok, vastag lemezek hegesztésére alkalmas.

 A teljes hegesztőfelszereléshez a hegesztőáramot szolgáltató speciális transzformátor (a tulajdonképpeni hegesztőberendezés a hegesztőkábelekkel, elektródafogóval és testelőszorítóval ellátva), a hegesztőpajzs, a salakleverő kalapács, drótkefe, megfelelő ruházat (bőr hegesztőkötény) tartozik. 

A hordozható hegesztőtrafók rendszerint a 230 V-os egyfázisú hálózatról is üzemeltethetők, de a csatlakozóaljzat biztosítójának el kell bírnia a fellépő áramot.  Hegesztőberendezés vásárlásakor ügyeljünk arra, hogy a hegesztőáramot állítani lehessen. Az ív áramerősségét ugyanis a munkadarab anyagvastagsága és a hegesztőpálca átmérőjének függvényében kell megválasztani. Gyakorlati szabály, hogy a hegesztőpálca átmérőjének minden mm-ére 40 A áramot kell számolni. A megfelelő bevonatú és átmérőjű elektródatípus használatának döntő hatása van a hegesztés eredményességére.

Az elektróda és a hozaganyag szerepét betöltő hegesztőpálca megolvadva tölti ki a varrathézagot. Otthoni ezermester számára csak bevonatos elektróda jöhet szóba. A bevonat a hegesztés folyamán leolvadva elzárja a hegesztési varratot a környezettől.A pálcabevonatból képződik a salak, ami az olvadt hegfürdő oxidációját megakadályozza. Az elektródafajtákat a típusjelet feltüntető, kisebb csomagokban hozzák forgalomba. Az elektródák maghuzalának átmérőjét a hegeszthető anyagvastagsággal összefüggésben állapítják meg. Vékony anyagot vékony elektródával, vastagabb anyagot vastagabb elektródával kell hegeszteni.

A hegesztés folyamata
Az összehegesztendő munkadarabokat elő kell készíteni, a leendő varrathelynél az anyagoknak fémtisztának kell lenniük. A munkadarabokat fektessük éghetetlen alapra, azaz egy hegesztőasztalra vagy egy vasállványra, és a testkábelt csíptessük vagy csavarozzuk az asztalhoz vagy a munkadarabhoz. Az elektródát fogjuk be az elektródafogóba. Ha például 2 mm átmérőjű elektródát használunk, a trafón 80 A hegesztőáramot állítsunk be.

Egyenes varrat hegesztése
A munkadarab úgy feküdjön, hogy a varratirány a karunkra merőleges legyen. Karunkat tartsuk kényelmesen. Kezdéskor a megdöntött elektróda hegyével mintegy 20 mm-re közelítsük meg az anyagot.

Így biztonságos
Az ív begyújtása előtt feltétlenül tegyük arcunk elé a hegesztőpajzsot.

Az ívet pontosan a varratnál kell begyújtani. Amint az ív kialakult, kezdjük el mozgatni az elektródát a munkadarab felett. Enyhén megdöntve tartsuk, a haladási sebesség lassú és egyenletes legyen. Az elektróda távolságának helyességéről az ív hossza tájékoztat. A pajzs védőüvegén át az ív vakítósárga lángnak látszik, a salak pedig sötétnarancs folyadéknak.

A hegesztés alatt az elektróda leolvadva folyamatosan rövidül, ezért kezünkkel állandóan követni kell a fogyását. Ha ki akarjuk venni a hegfürdőből, először merőlegesre kell állítani, és ezután szabad csak lassan széthúzni az ívet.

A salakot a salakolókalapács könnyed ütéseivel távolítjuk el a varratról. Végül egy drótkefével teljesen tisztítsuk meg a varrat felületét. A varrat minősége az ív helyes hosszától, a helyes haladási sebességtől és a megfelelő áramerősségtől függ.
A jó hegesztéshez sok gyakorlat kell. A szakértő már az ív által keltett zajból meg tudja ítélni, hogy helyes-e az ív hossza. Ha az elektróda–munkadarab távolság túl kicsi, szabálytalanul jelentkező recsegés, sercegés hallható, a túl hosszú ív viszont erősen sziszeg és sűrűn megszakad. A megfelelő hosszúságú ív egyenletesen, „telten” sistereg vagy recseg.

A legfontosabb hegesztett kötések
Rövid fűzővarratokat („hefteléseket”) kell készíteni a leendő varrat elejére és végére, valamint – ha túl hosszú lesz a varrat – egyenletesen elosztva a varrat mentén. Sarokvarratot készítünk egymásra merőleges felületek találkozásánál. A varrat egyenlő szárú háromszög formájú legyen, az átfogó enyhén homorú, esetleg domború. Tompavarratot a síkban illeszkedő munkadarabok összehegesztésénél készítünk. Hogy a teljes anyagvastagságra kiterjedjen a varrat, az illesztésnél alakítsunk ki a túloldalig átérő V alakú hornyot. A leélezést a legegyszerűbb sarokcsiszolóval elkészíteni. A varrathornyot – az anyagvastagságtól függően – egy vagy több rétegben töltsük fel.

Még sohasem született valaki hegesztő szakemberként. Ne szégyelljünk tehát hulladék vasdarabok szorgalmas hegesztgetésével megfelelő gyakorlatot szerezni, mielőtt komolyabb munkába kezdenénk.
A következő ábrákon bemutatjuk a sarokvarratok készítése során leggyakrabban előforduló hibákat. A hibák és azok lehetséges okai a következők:

1. Beégés:
– Túl nagy áramerősség
– Túl meredek elektródatartás
– Túl hosszú ív.

 2. Salakzárványok:
– Túl kicsi áramerősség
– Túl nagy haladási sebesség
– Áthegesztett salakdarabkák

3. Gázzárványok (porózus varrat):
– Nem volt fémtiszta a felület (rozsda)
– Túl hosszú ív
– Hibás elektródabevonat

4. Gyökhibák:
– A gyökrészbe salakzárvány került

5. Végkráter:
– Az elektródát túl gyorsan húztuk el a varrattól

6. Repedezés (hidegrepedés):
– Rosszul hegeszthető alapanyag
– A varrat túl gyorsan hűlt le (beedződés)

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.